Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, az EP LIBE (Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi Szakbizottságága) tagja bejelentette, hogy a napokban hozzálát a magyarországi bűnözéstől való félelemmel foglalkozó átfogó kutatáshoz, s a munka következtetéseiben szorgalmazni kívánja az állam bűnmegelőzési, bűnfelderítési és áldozatsegítési kötelességét az állampolgárokkal szemben.

Morvai Krisztina

A jogász-politikus a kutatási szándékát azzal indokolta, hogy mára Magyarországon az állam mulasztása következtében harmadik világbeli állapotok jöttek létre a személyes biztonsághoz, a tulajdonvédelemhez, az élethez és a testi épséghez való jog területén.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő hétfőn a Képviselői Irodaházban tartott sajtótájékoztatón kiemelte: tervezett kutatómunkájában a bűnözéstől való félelem jelenségének feltárása mellett azt is megvizsgálja, hogy mit tesz az állam, pontosabban a rendőrség és a bíróság a bűncselekmények megelőzése, a már elkövetett bűncselekmények kiderítése, a tettesek kézre kerítése, majd megbüntetése, valamint az áldozatok, a kárvallottak megsegítése terén. A képviselő szerint az állami szervek jelenleg nem sokat tesznek az emberek személyes és vagyoni biztonságának védelméért.

Külön kell választani a szakirodalom által a vagyon elleni kisebb súlyú bűncselekményeket a garázda jellegű, főleg a magatehetetlen idős emberek, nők és a gyermekek ellen elkövetett, s bennük félelmet keltő bűncselekményektől, valamint a szélsőségesen erőszakos bűncselekményektől. Morvai az utóbbi kategóriában megemlítette a rablásokat, a főként nyereségvágyból elkövetett emberöléseket. A szakirodalom kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekménynek nevezi a szinte rendszeres vidéki terménylopásokat, a mezőgazdasági munkaeszközök ellopását és ezekhez hasonló bűncselekményeket, ám megfeledkezik arról, hogy a kárvallottak számára ezek az úgymond kisebb bűncselekmények igenis komoly anyagi veszteséggel járnak. Ezért egyre többen döntenek úgy, hogy fölhagynak a gazdálkodással.

A szakirodalom szintén kisebb bűncselekménynek állítja be a besurranásos jellegű lopásokat, amelyek hatására főleg a falvakban élő emberek az utóbbi időben kénytelenek megváltoztatni az életformájukat, s a korábban követett mindennapi szokásaikat. A képviselőnő példának említette azt, hogy manapság vidéken a falusi családok nem mernek együtt részt venni a templomi szentmisén, hanem különböző időpontban mennek el a templomba, hogy valaki mindig maradjon a házban. Másrészt meg sokan már ott tartanak, hogy a közterületi fenyegetések, garázda jellegű cselekmények miatt az utcára sem merik kitenni a lábukat.

A mindennapi bűnözésről szólva a képviselőnő kiemelte, hogy ebben a kategóriában az elkövetők között meghatározón sok a rossz társadalmi helyzetben élő cigány, ám kevesebb szó esik arról, hogy ugyanezen bűncselekmények áldozatai között is jelentős számban vannak cigány személyek és családok, csakhogy ezen utóbbiak nem nagyon mernek följelentést a saját közösségük bűnözői ellen.

Morvai Krisztina kitért arra is, hogy a szakemberek és a sajtó munkatársai a cigánybűnözés elnevezést kifogásolják a jelenség lényegének vizsgálata, földerítése helyett. Az emberek alapvető jogként védelmet követelnek maguknak az államtól, s ezért a képviselőnő helyesnek tartja a bűnmegelőzéshez való jog, az áldozatvédelmi jog és a sértetti jogok fogalmának bevezetését a köztudatba. A mindennapi bűnözésnek és a bűnözéstől való félelem jelenségének beható megismerését, s ezzel összefüggésben a bűnmegelőzéshez és az áldozatvédelemhez való jog, mint emberi jog megteremtése és hazai érvényre juttatása a most elkezdett tudományos kutatás célja, jelentette ki Morvai Krisztina.

Az új Alaptörvényt megelőző vitában az állam képviselői rendre hangsúlyozták a kiszélesített önvédelemhez való jog fontosságát, ám a mindennapi életben a mostani törvények nem elegendőek és nem elég hatásosak, mert sok esetben jelentős különbség van az elkövetők és a sértettek erőviszonyai között, mondta Morvai Krisztina, majd rátért az elmúlt napok történései által különösen időszerű témára, az önszerveződő, önkéntes rendfenntartó csoportok szükségességére. Az egyes emberek és teljes helyi közösségek azt látják, hogy a rendőrség és más állami szervek tehetetlenek a bűnözéssel szemben, ezért a rendet és a biztonságot megkísérlik átruházni ezekre az önszerveződő csoportokra, ám az állam az utóbbiak, az általa „egyenruhás bűnözőknek” nevezett személyek megrendszabályozásával foglalkozik, miközben nem vizsgálja meg az önvédelem szükségességét kiváltó okokat, a mindennapi bűnözéstől való állandó félelmet, nem tesz megfelelő lépéseket a bűnözés megfékezésére, visszaszorítására, jelentette ki a képviselőnő, majd hangsúlyozta, hogy az állam megszegi a személyes biztonsághoz és szabadsághoz, a tulajdon védelméhez, az élethez és a testi épséghez való emberi jogokból fakadó alkotmányos kötelezettségeit, s ezzel együtt a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az Európai Unió normáit is.

Morvai Krisztina végül elmondta, hogy a kutatást ezúttal is az áldozatok kikérdezésének módszerével végzi, valamint igyekszik végigkövetni a kutatott településeken megtörtént bűncselekmények sorsát, s kikérdezni az áldozatokat arról, hogy tettek-e följelentést, s ha igen, miként viszonyult hozzá a rendőrség. A képviselőnő közölte, hogy a kutatómunka első lépéseként szerdán ellátogat Gyöngyöspatára, ahol megkezdi a tényfeltárást, majd a településen sajtótájékoztatót tart.

Hering József – Kuruc.info