Ahogy az elmúlt két napban (tegnapi szkennelés ITT), ma is a Magyar Nemzet hozta le messze a legnormálisabb, a cigányterrort, az általuk megfélemlített település mindennapjait tárgyaló anyagot Patáról.

A másik két komolyan vehető (a Népszava nem az, így azt nem is szemlézzük olyan gyakran) napilapról szólva, a fideszes Magyar Hírlap a cikkét kihegyezte a Fidesz-seggnyalásra az egyenruhástörvény kapcsán, a Népszabadság meg egy betűt sem szentelt a témának. Vélhetően azért, mert a rendőrségi videó fényében is hatalmasat buktak a cigányvédésükkel. Hadd utaljunk arra, hogy – vélhetően a feltétlen rajvédő videókra is szakosodott Hell István vezérletével – sokáig címlapon, vezető helyen tartották EZT a mérhetetlenül egyoldalú és hazug „tényfeltáró riportjukat”. (Amely hazugságban csak a TASZ legújabb, a például a „pisilős” videóban látható tényekkel köszönő viszonyban sem levő, ITTENI anyagához [az olvasói hozzászólásokat érdemes elolvasni!] hasonlítható) Amit aztán rekordsebességgel tüntettek el bármiféle kitüntetett, sokak által látott helyről, pár perccel azután, hogy kijött a balliberális-rajvédő oldalnak, finoman szólva, nem kedvező (a tényleges erőviszonyokat, a támadás irányát, a magyar áldozatok „felfegyverzettségét” stb. dokumentáló) rendőrségi videó. Azóta mély a kuss.

Következzék a mai nemzetes anyag. Mint mindig, az anyag egyes egyedül nálunk olvasható az interneten, mivel saját szkennelésű.

Tévúton
Brutális kettős gyilkosság Szikszón, hecckampány Gyöngyöspatán

Szikszón brutális kegyetlenséggel gyilkoltak meg otthonában két idős embert, Borsod megyében néhány héten belül ez már a negyedik ilyen eset. A szikszóiak mégsem ugrottak rögvest egymásnak, cigányok és nem cigányok közösen gyújtottak gyertyát az áldozatokért. Gyöngyöspatán senkit sem ért a szikszóihoz mérhető atrocitás, mégis elszabadultak az indulatok, a romák azt állítják: rettegnek. De vajon most tényleg nekik van félnivalójuk?

Az április 20-án kitudódott kettős gyilkosság sokkolta Szikszót. A 79 éves Gizi néni és a 83 éves János bácsi a legnagyobb kínok közepette vesztette életét. Összekötözték, majd halálra verték őket. A tettes(ek) kiléte (lapzártakor) ismeretlen.

- Csak ne helyi legyen! - mondják cigányok, egykori gárdisták, utcabeliek egyaránt.

Mert Szikszón alapvetően béke van. Nagypéntek este százak gyűltek össze gyertyát gyújtani az áldozatok tisztes, de egyszerű házánál a József Attila utcában. Helyi szinten minden erő képviseltette magát, jobbikosok és a cigány önkormányzat tagjai együtt tanakodtak azon, hogy jutott a városka idáig. Túlzás lenne azt állítani, hogy nem érződik feszültség, de magyarok és romák nem reménytelenül megosztottak, mondják többen is.

Az önvédelmet már a borsodi településen is szervezik, cigányok és nem cigányok együtt. Április 20-át követően ugyanis Szikszón sokan úgy érzik, a rendőrség jelen állapotában nem nyújt megfelelő védelmet a lakosságnak.

*

Nem most kezdődött a baj

Késő este indultam útnak Gyöngyöspatára, miután értesültem a tömegverekedésről. A szemben álló feleket hamar szétválasztották a rendőrök, az utcákon még köröznek a járőrautók, de látszólag már nyugalom honol. Ám csak látszólag. A feszültség gócpontjának számító Bem utca alsó, cigányok lakta részén, s az alig néhány tíz méterre lévő Véderő-bázison is azt várják, mikor lendül támadásba a másik.

Horváth László Heves megyei kormánymegbízott órákon át ingázik a két tábor között, hajnalig próbál békíteni, pillanatnyilag úgy tűnik, sikerrel. De elismeri: párbeszédről valójában már nincs szó, ehelyett zsigeri indulatokat tapasztal. Roma polgárjogi aktivisták, élükön Horváth Aladárral arról győzködik a cigányokat - mondja -, hogy meneküljenek, mert itt már nincs maradásuk. Ezt a kormánymegbízott az országot lejárató hecckampánynak minősíti, majd hozzáteszi, a készültség fenntartása több mint negyvenmillió forintjukba került már az adófizetőknek.

Kétórás alvás a kocsiban, majd, immár világosban, visszatérek a helyszínre.

A Bem utcában továbbra is rendőrök állnak a frontvonalon, egy törzsőrmester engem is igazoltat. A romák felségterületén valósággal megostromolnak minden idelátogató újságírót, mindenki nyilatkozni akar, fő szószólójuk a Roma Polgárjogi Mozgalom alelnöke. Farkas János tudatja, hogy négyszázötven ember számára már menedékjogot kért az Egyesült Államoktól.

- Mennyi cigány lakik Gyöngyöspatán? - kérdezem.

- Négyszázötven - feleli. - Ha voltak is problémák korábban, azt mindig meg tudtuk helyben oldani. Mióta betette ide a lábát Vona Gábor, azóta nincs nyugalom - mondja, majd polgárháborús veszélyről beszél.

Az aszfalton néhol vérfoltok.

A térfigyelő kamera előző éjjel mindent látott. A felvételek alapján annyi bizonyos, hogy a Gyöngyöspatán ideiglenesen állomásozó alakulat feltehetőleg részeg tagja odavizelt az út közepére, ezzel úgymond provokálta az egyébként is feltüzelt cigányokat, akik rárontottak. S nem kímélték a közben odaérő többi Véderő-tagot és „betyárt" sem. Hárman kerültek kórházba, egyikük sem helyi lakos. Ha tucatnyi rendőr nem érkezik két perc alatt a helyszínre, a következmények sokkal súlyosabbak lehettek volna.

A kormány az önszerveződő egyenruhás alakulatok jelentette veszélyről beszél, de a végeken erre többnyire csupán legyintenek: a mesterségesen felfújt balhé csak tünet. Ha a rendőrök elvonulnak, borítékolható, hogy minden ott folytatódik, ahol idevezénylésükkor abbamaradt.

Az asszonyok hamar sírva fakadnak. Már amelyikük hajlandó beszélni, ugyanis sokan nem állnak szóba az újságírókkal. Úgysem írják le az igazat, mondják, csak a cigányok panasza érdekel mindenkit. A közértben kizárólag színes bulvárlapokat látunk a polcon. Egy fiatal, szőke nő emelt hangon hívja fel az eladók figyelmét, nehogy mondjanak nekünk valamit, hiszen minden riporter hazudik. A boltosok azonban csak szóba elegyednek velünk. Elmondásuk szerint már a tizenéves cigány gyerekek is a legtrágárabb módon szidalmazzák őket, az állandó fenyegetés szinte elviselhetetlen. Két roma asszony lép be a boltba, hosszasan válogatnak a kasszánál a cigaretták között,-végül két kartonnal vesznek, hozzá pár zacskó chipset. (Kuruc.info: az egészséges életmód jegyében, természetesen. Apropó, ha már itt tartunk: ennek fényében is meggondolandó lenne a segílykék tót módszerrel történő felezése, harmadolása, vagy éppenséggel teljesen természetbeli juttatásokká – lehetőség szerint menzás étkezéssé – történő átalakítása. Gyengébbek kedvéért: egy cigány se panaszkodjon arra, hogy mílyszegín, ha ilyen drága [és rendkívül egészségtelen] termékeket vesz a boltban zsákszámra...)

Egy középkorú hölggyel és nyolcvanéves édesanyjával a Bajcsy-Zsilinszky utcában beszélgetünk. Először ők sem akarnak mesélni, aztán csak belekezdenek. Éjszaka nem mernek aludni, mert attól félnek, rájuk törik az ajtót. (Kuruc.info: ...a cigányok.) Magára sem merik hagyni a házat, hiszen rögtön kipakolnák. Ha végigmennek az utcán, fenyegető és trágár szavakat kiabálnak feléjük: „el lesz vágva a torkotok, rohadt magyar k...ák!" (Kuruc.info: leszögezzük, ez nem egyedi eset. Gyakorlatilag minden egyes cigány szájából ilyeneket hallunk. Olvassuk például el a mi áldott jó Romanistánk legújabb, a témához kapcsolódó fenyegetőzését – szíííp, mi?) A fekete fejkendőt viselő, idős nőre azt mondják, boszorkány. A cigányok némelyikével az utóbbi időkig békésen megfértek, de az asszonyok szerint valaki felheccelte őket, s már ugyanazokat a rasszista szólamokat fújják, mint társaik. Elköltöznének, de rendes áron senki sem venné meg a házukat.

Galcsó Ferenc már nem is meri Patán tölteni az éjszakákat. Van hol aludnia a tíz kilométerre lévő Gyöngyösön, csak nappal jár vissza. Eddig nyolcszor törtek be hozzá, elvitték többek között a szerszámait, betonkeverőjét. Úgy számol, összesen két és fél, hárommillió forint a kára. Ablakai közül szinte egyik sem ép, a cigányok szórakozásból dobálják be kővel. (Kuruc.info: érdekes, erről nem szirénázik a rajvédő sajtó... bezzeg amikor, finoman szólva, [még az olyan rajvédő médiumok, mint az Index által is] vitatott körülmények között „bedobnak” egy cigányablakot kővel valakik, és ugyanaz az ember négy médiumnak, szervezetnek  tízféleképp meséli el a történetet, az egész világsajtó arról cikkezik...) Riasztópisztolyt vett magának, egyszer már használta is, amikor a Bem utca alsó részéből származó fiatalok bemásztak a kertbe. Háromszor a levegőbe lőtt. Hamarosan megérkeztek a rendőrök, az idős férfi megkönnyebbülten nyitott ajtót nekik. Ám megdöbbenésére őt állították elő bilincsben: kiderült, a romák jelentették fel „fegyverhasználat" miatt. (Kuruc.info: kis magyar valóság. Közben meg mondjuk az amerikai vagy a tót(!) rendőr először lő, és csak azután kérdez, ha bűnözőcigányt lát... Nem csoda, hogy ma már sokkal élhetőbb, biztosabb jövőjű, magasabb életszínvonalú ország lett Szlotákia, mint Cigányisztán, pedig honnan indultunk 1990-ben...) Gyöngyösön felvették a jegyzőkönyvet, majd elengedték, de mire visszaért a házához, újra betörtek hozzá.

Pedig Gyöngyöspatának nem a zűrzavar miatt kellene híresnek lennie. Remek fekvésű kistelepülés a Mátra lábánál, kiváló szőlőföldekkel, pincékkel, a gazdálkodó életmódhoz kötődő paraszti kultúrával. Csodás gótikus temploma román kori alapokra épült az 1450-es években, a Krisztus családfáját ábrázoló úgynevezett Jessze-oltár miatt külföldi turistacsoportok is gyakran érkeztek ide. Most nem jönnek, mert félnek az „öldökléstől".

Utassy Vilmos atya négy éve szolgál Gyöngyöspatán, az iskolában ő tanítja a hittant is. Elmondja, egyetlen cigány család és néhány roma asszony jár a misékre, de ez nagyon kevés az összlétszámukhoz képest. (Kuruc.info: talán ennyit a híres cigány „vallásosságról”, „istenfélésről”, amire előszeretettel hivatkoznak a rajvédők, amikor azt állítják, hogy nem bűnözhetnek, hiszen a vallásuk tiltja...) Az atya szerint az iskolába bekerülő roma gyerekek többsége nincs úgy felkészülve a diáklétre, mint jobb körülmények közül érkező társaik, nem tudnak olyan tempóban tanulni, érezhető, hogy másként szocializálódtak. Szerinte nagyobb számban kellene képezni a cigányság kultúráját és problémáit értő pedagógusokat a fejlesztésükre. Csak az a baj, teszi hozzá, hogy ha egy iskolában külön mernek foglalkozni a cigány gyerekekkel, azonnal szegregációval vádolják meg őket a jogvédők.

Egyébként nemrég a falu templomáról is lelopták a réz ereszcsatornát. (Kuruc.info: na még egyszer: vö. „istenfélés”, „vallásosság”)

*

Tömbbizalmi rendszer Szikszón

Szikszón a polgármester által összehívott fórumot követően három férfival kezdünk hosszas beszélgetésbe. Egyikük a helyi cigány önkormányzat elnöke, másikuk az alelnök, a harmadik fiatalember pedig jobbikos színekben jelöltette magát képviselőnek, tagja volt a feloszlatott Magyar Gárdának. Azt mondja, helyi szervezetükbe több cigány is belépett, nekik itt nem a bőrszín fontos, hanem a rendteremtés. Meg a múlt tavaszi nagy árvíz is jobban összekovácsolta az embereket. Molnár László, Molnár Károly és Járdán Imre szinte mindenben egyetért, talán a büntetési tételek szigorításának kivételével. A két roma férfi szerint nem megoldás, hogy például egy kis mennyiségben tűzifát lopó apát napokra rács mögé dugnak, hiszen ezzel csak tovább rontják a család anyagi helyzetét. (Kuruc.info: tessék mondani, azt a kiskertet nem lehetne megművelni, nem lehetne sertést, tyúkot tartani, ahogy a „párásztok” teszik? Akkor simán kijönnének a segílykéből + az önellátásból, és nem „kellene” bűnözni, de még fát lopni sem.) Az egyre mélyülő szegénység pedig csak újabb konfliktusokat, bűncselekményeket szül. Imre szerint viszont igenis van elrettentő ereje a szabálysértésekért is kiróható zárásnak, igaz, ő inkább szemetet szedetne az elkövetőkkel, annak tényleg van értelme, s talán meg is szégyenülne az illető a közösség előtt.

Abban viszont nincs vita közöttük, hogy önkormányzati tulajdonú földekre lenne szükség, ahol mezőgazdasági munkát végezhetnének a szegények. Egyrészt le lennének kötve, másrészt a mostaninál több pénzt kereshetnének. A négyórásra csökkentett közmunkaprogramot bírálják, mint mindenki, akivel csak beszélünk, hiszen a havi harminc-egynéhány ezer forintos bér semmire sem elég. (Kuruc.info: faluhelyt ez hülyeség, a kesznyéteni „uborkás” Barna bácsi is kijött havi 25e Ft/fő nyugdíjból, abból, hogy mellette kiskertet művelt. Vajon a cigóknak miért derogál az ilyen „földtúrás”?) A cigány önkormányzat pályázna különféle mezőgazdasági programokra, de nincs pénze az önrészre. A földhasznosítással a polgármester is egyetért, ám állítása szerint a település tulajdonában lévő húszhektáros birtokot az előző testület hosszú távú haszonbérbe adta, így még vagy húsz évig nem számolhatnak vele.

Füzesséri József hangsúlyozza, nem akarja bírálni a kormányt, de a tavaly megfogalmazott ígéretek a rendőrség, közbiztonság megerősítésére nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

- Észak-Magyarországon, itt a végeken azt látjuk, nem bocsátanak a hatóság rendelkezésére annyi erőforrást, amennyivel kellő hatékonysággal láthatná el feladatát. Csupán rendőri eszközökkel persze nem lehet megoldani a halmozottam hátrányos térségek minden gondját. Sajnos - fogalmaz a polgármester - egyelőre nem született olyan program, amely valóban kezelni tudná a mélyszegénységben elők gondjait, alternatívát jelenthetne. A kilátástalanság egyre erőszakosabb és brutálisabb bűncselekményekhez vezet. (Kuruc.info: ez utóbbi MSZP-SZDSZ-es, cigánymentegető, hazug egyenszöveg [ezen pártok támogatásával jutott a pozíciójába]. Hadd utaljunk megint arra, hogy ha igaz lenne az, hogy mélyszegénység = bűnözés és nem meló/tanulás, akkor egész egyszerűen nem létezne fehér, európai kultúra – rég kipusztultunk volna, legkésőbb a Második Világháború után, amikor tényleg éheztek az emberek, de olyan szinten, hogy jó pár földig rombolt országban egyenesen a fakérget ették, mert nem volt más...)

Ezek megfékezésére az egykori tömbbizalmi, utcabizalmi rendszer mintájára utcamenedzseri programot hirdettek, ami azt jelenti, hogy önkéntes alapon minden utcában lesz egy személy, aki szoros kapcsolatban áll a rendőrséggel és az önkormányzattal. S ha bármi gyanúsat tapasztal, azonnal jelenti. - Emellett próbáljuk az összes itt élőben tudatosítani a másikra való odafigyelés fontosságát, hiszen egyszer a szomszédnak, máskor esetleg nekem lehet szükségem segítségre - fejtegeti a polgármester.

Az április 22-i fórumra jobbikos és MSZP-s országgyűlési képviselők is eljöttek. A kormány és a rendőrség részéről senki sem érkezett.

*

Kik bujtogatják a cigányokat?

Hogyan hergelik fel a cigányokat, hogyan hitetik el velük, hogy rettegniük kell? Mert Gyöngyöspatán sokuk szemében az látszik, valóban elhiszik, hogy életük veszélyben forog. Pedig, mondjuk ki, ennek semmi alapja sincs. A hangulat pillanatról pillanatra változik. A jogvédők, mindenekelőtt a Horváth Aladár vezette Roma Polgárjogi Alapítvány munkatársai a helyszínen tartózkodnak, mint tették azt korábban szinte minden, a roma közösségekkel kapcsolatos feszült helyzetben. A forgatókönyv évek óta ugyanaz: menekülni kell, mert az életükre törnek, a külföldtől kérnek segítséget, menedékjogért folyamodnak Franciaországhoz, Svédországhoz, Kanadához vagy most legutóbb állításuk szerint az Egyesült Államokhoz. A gyerekek sem járnak iskolába, mert szerintük ott bánthatják őket. (Kuruc.info: miközben, mint azt az ITTENI anyagból is tudjuk – amit, többek között, a szélsőjobboldalisággal igazán nem vádolható Heti Válasz is lehozott – a cigógyerekek azok, akik terrorizálják, lincselik a fehéreket, és ez utóbbiak örülhetnek, ha megússzák „védelmi pénz” fizetésével...) Miután szerdán megérkeznek a tévékamerák, több cigány család - főleg asszonyok vezetésével - újból menekülőre fogja, csapatostul vonulnak a buszmegállóba, hogy aztán néhány órával később visszatérjenek ugyanide, Gyöngyöspatára.

A parlament rendészeti bizottságának elnöke, Kocsis Máté csütörtökön bejelentette, tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezi a Fidesz a Heves megyei településen történtek miatt. Csak legyenek is válaszok a kérdésekre. Ügy tűnik, a rendőrség pillanatnyilag képes fenntartani a rendet a kétezer-hatszáz lelkes Gyöngyöspatán. De mi lesz, ha elmennek az egyenruhások?

És ha legközelebb egyszerre öt faluban tör ki hasonló zavargás?