Közismert tény, hogy a cigányok nem tudják (és nem is akarják) használni a WC-t. Se az angol WC-t, se az udvari budit (lásd: Nyírmihálydi). Oda csinálnak, ahol éppen rájuk jön. Még a cigánygyűlölettel igazán nem vádolható, szélsőbaloldali Népszava is leírta olaszliszkai riportjában, hogy, idézzük, „Nincs vécéjük vagy egy szobát használnak annak.”

Az alábbi cikkből kiderül, hogy még egyes patkányfajták is intelligensebbek, okosabbak, mint a vérfertőzés, belterjesség miatt genetikailag teljesen degenerált, embernek még a legjobb jóindulattal sem nevezhető cigányok. Patkányok, sertések, átlag 60-as IQ-jú (lásd EZT) majmok, kutyák: lassan kiderül, hogy az állatvilág fele értelmesebb, taníthatóbb, mint a cigányság. De, persze, elvárják, hogy embernek nevezzük és akként is kezeljük őket, sőt, hogy ingyen az égvilágon mindent megkapjanak.

Apropó, a cikk a Népszabadságban jelent meg. Ahogy a hozzászólók egyértelműsítik (eredeti ITT; lásd antivirtus március 29-én 13:07:41-kor kelt hozzászólását), az anyag jó része plágium és több mondatot (INNEN) mindenféle változtatás (és forrásmegjelölés) nélkül loptak... bocsánat, vettek át. Ejnye Népszabadság, lopunk, lopunk?!

Az anyag:

Mindentudó óriáspatkány: aknát szagol és angol vécére jár
Januárban arról írtunk, a tbc-baktériumok kimutatásában a legújabb műszercsodáknak igazi versenytársa egy afrikai rágcsáló, a termetes gambiai hörcsögpatkány, mely érzékeny orrával biztosan és pillanatok alatt kiszagolja az elébe rakott köpetmintákból, melyik a fertőzött. Most arról kaptunk hírt, Mozambikban ugyanezt az állatot földbe rejtett aknák felderítésénél használják.

Bart Weetjens, belga kutató volt az első, aki a szó szoros értelmében kiaknázta az óriáspatkányokban rejlő lehetőséget. A robbanóanyagok felismerésére betanított hörcsögpatkányok egy falat banánért teljes biztonsággal szúrják ki a föld mélyében rejtőző robbanószerkezeteket. Ráadásul a kutyákkal ellentétben a patkányok mintegy két-három kilós súlya nem aktiválja a gyutacsot, így nem repülnek cafatokra egy rossz mozdulattól.

Új technológiát is bevetettek: egy útról százméterenként vettek földmintákat és ezt a laboratóriumban az APOPO nevű holland szervezet patkányaival végigszagoltatták. Ha az állatok nem jeleztek, az utat megnyitották a lakosság előtt. Ezzel a módszerrel naponta 38 kilométer utat aknamentesítettek Mozambikban.

Az APOPO Morogoróban, Tanzániában is kiképzett patkányokat. Ez négyhetes korukban kezdődik: ekkor indul hozzászoktatásuk az emberekhez, hogy megszabadítsák őket természetes félelmüktől. Egyébként a természetben éjszakai életet élő hatalmas patkányt ugyancsak kiterjedt őshazájában, Szenegáltól és keleten Ugandától le egészen Dél-Afrikáig nem igazán kedvelik az őslakosok, mivel ugyanúgy felfal minden számukra fontos növényt, mint kisebb rokonai.

A fejlett világban viszont mindinkább keresettebb jószág lesz mint házikedvenc. A tekintélyes, kisebb macska méretű rágcsálót ugyanis kutya módra lehet nevelni, az állatok nem unják meg a monoton feladatokat sem és a YouTube-on fellelhető videók szerint még arra is be lehet őket tanítani, hogy a WC-re felmászva végezzék a dolgukat.

Az óriáspatkányok ára ugyan kissé borsos, átszámítva 20–50 ezer forint körül van, és az euró pai tenyésztőknél hónapokra előre le vannak kötve az születendő kölykök, ám mindez nem akadály. Az Egyesült Államokban ugyan betiltották a tartását, mert meggyanúsították egy lokális majomhimlőjárvány okozójaként, de az sem segített népszerűségének, hogy állítólag volt, aki fölösleges patkányait az idegen fajoktól már így is hemzsegő Floridában egyszerűen eleresztette.

Nagy vonzereje az élettartama, ugyanis ez a szokványos patkányokéval szemben 8–10 év, ami már valóságos csoda a rágcsálók között. A tartása viszont némi odafigyelést kíván, mert a meleg környezeten túl meglehetősen zsíros táplálékot kíván, amit szakértők szerint pálmaolajjal kell dúsítani, hogy megelőzhetők legyenek betegségei. Mindennek ellenére nem lennék meglepve, ha előbb-utóbb hazánkban is találkozhatunk majd velük az állatkereskedések kínálatában.