A cigánygyilkosságok vádlottjaira vonatkozó polgári és katonai titkosszolgálati adatok bekérését indítványozta az elsőrendű vádlott védője a hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőperében pénteken a Pest Megyei Bíróságon. Kérését azzal indokolta, hogy sajtóhírek szerint a támadások előtt "szélsőséges nézeteik miatt" évekig figyelték a gyanúsítottakat, a negyedrendű vádlott pedig jelentéseket tett a katonai elhárításnak.
Bérdi Zsolt, Kiss Árpád védője azért indítványozta, hogy a szakszolgálatok ismertessék a védelemmel a titkos jelentéseket, hogy kiderüljön: Csontos István tett-e jelentést – és ha igen, milyen tartalmút – vádlott-társairól. Arról szeretne információt kapni, hogy a szakszolgálatok tudhattak-e már az elfogásuk előtt a Kiss testvérekről és Pető Zsoltról, és ha a tiszalöki támadás után Csontos feltárta ismereteit, miért nem léptek a hatóságok, mert álláspontja szerint akkor megakadályozhatták volna a kislétai gyilkosságot (amelynek elkövetését védence egyébként továbbra is tagadja).
A pénteki bizonyítási eljáráson az iratismertetéskor elhangzott, hogy Csontos Istvánt a tiszalöki támadás utáni órákban Polgáron igazoltatta egy rendőrjárőr, az autójában katonai távcsövet talált, de a központi nyilvántartásban történő ellenőrzése után elengedte. A jelentés szerint a rendőrség 2009. június 9-én kérte, hogy a katonai elhárítás, mivel az adatbázisukban szerződéses katonaként szerepelt, ellenőrizze Csontos Istvánt. A Honvédelmi Minisztérium a vádlottak elfogása után egy hónappal, 2010. szeptember 21-én kiadott közleményében azt tudatta: a nyomozó hatóság 2010. június 30-án konkrét információkat kért Csontos Istvánról, és ezeket a Katonai Biztonsági Hivatal haladéktalanul meg is adta.
A negyedrendű vádlottat társainak 2009. augusztus 21-i elfogásakor a rendőrök, szintén igazoltatás után, elengedték. A Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője ezt a sajtónak korábban azzal magyarázta, azért engedték el akkor hajnalban, „mert nem volt képben”, és csak órákkal később derült ki, hogy köze van a támadássorozathoz. A bíróság előtt álló vádlottak elfogása után a gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti tényfeltáró munkacsoport a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek felelősségét is megállapította. A jelentés nyilvánosságra hozatala után Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte: több hibát is elkövettek a szakszolgálatok, és ezen hibák nélkül hamarabb elfoghatták volna a feltételezett elkövetőket.
Megállapításaik szerint a hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség terheli, míg Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi minisztereket azért terheli politikai felelősség, mert nem érzékelték az NBH hiányos működését.
A szakszolgálatok éveken át megfigyelték az egyik vádlottat a "szélsőséges nézetei miatt", majd mikor 2008 elején, a támadások előtt fegyverbeszerzésre készült, megszüntették a megfigyelését, ráadásul sajtóhírek szerint az NBH a sorozatgyilkosságok kezdete után egy évvel olyan információt kapott, hogy a csoport újabb fegyverbeszerzésre készül, de ezt nem vetették össze a korábbi hasonló információkkal. Csontos István a katonai elhárítás informátora volt, és a tiszalöki gyilkosság után találkozott tartótisztjével.
Az egykori szerződéses katona a bíróság előtt egy korábbi tárgyaláson elismerte, hogy jelentéseket tett, de állítása szerint bűntársairól és a cigányok elleni erőszakos cselekményekről, amelyekről szinte minden esetben tudott, attól félve, hogy őt vagy családtagjait megölik, nem tett említést. Közlése szerint Kiss Árpád elsőrendű vádlott azt tervezte, hogy megöli a tartótisztet.
Miszori László tanácsvezető bíró az iratismertetés után a tárgyalást berekesztette, a büntetőper jövő szerdán folytatódik a Pest Megyei Bíróságon.
(MTI nyomán)