Több cikkünkben foglalkoztunk már Nótár Ilonával (kötelező, a primitívségét, „értékét” bemutató háttéranyag ITT), a balliberálisok, rajvédők kedvencével, aki egészen odáig vitte, hogy kapott egy ápolói-szülésznői diplomát. Amivel aztán feljogosítva érzi magát arra, hogy beszóljon az őt szerinte kirekesztő, „nácifasiszta” orvosoknak.

Talán mondanunk sem kell, hogy egy ápoló-szülésznő a kórházi hierarchia legalján van, és semmi szín alatt nem bírálhatja felül a nála sokkal-sokkal többet tanult és tudó orvosokat. A cigány Ilonkánk vérig is van sértve emiatt – mert hát, ugye, hogy jönnek ahhoz az „alsóbbrendű korcs mongol gádzsók”, hogy ne dirigálhasson nekik egy felsőbbrendű cigány? Milyen rasszizmus ez már, kérem? (Válaszunk: semmilyen. Egy magyar, nemcigány szülésznő vagy ápolónő se pofázhat bele abba, mit csinál egy orvos. Ők viszont meg is értik, miért, és nem óbégatnak rászízmusról meg kirekesztésről.)

Ja igen! A hölgyike öt évig „tanult” egy olyan képesítésért, amelynek a megszerezése alapban három év. Ez vajon mit jelent? Gyengébbek kedvéért: hányszor bukott / kredithiány miatt volt kénytelen újra felvenni egy tárgyat, ill. milyenek voltak a tanulmányi eredményei? És még van pofája ugatni a büdös korcsnak...

De menjünk tovább! Ilonkánk a mai napig tartja az idióta toleranciatréningjeit, azaz próbálja lenyomni a szerencsétlen magyar orvosok, ápolónők stb. torkán a cigányok minden másik országban üldözött vagy éppenséggel tűzzel-vassal irtott, idióta szokásait (harmincan, ittasan, tetvesen bemennek a terembe, óbégatnak, inzultálják a többi beteget / ottanit, ellopnak mindent stb.)  Ennek során a legelképesztőbb hazugságoktól sem riad vissza: „így a [cigány] nők számára nem a karrierépítés jelenti a sikert, hanem az anyaság. A nő az a családban, aki átadja a gyermekeknek a roma kultúrát, a magyarságot, de ő az, aki egészségre, életmódra is nevel, [...]”. Hülye ez?

1. A „magyarság” (vagy németség, angolság, finnség stb.) mióta pozitívum a cigó „kultúrában”? Ezek minden egyes országban gyűlölik, gyilkolják, szemérmetlenül kifosztják a többségi nemzetet. Nem csoda, hogy kivétel nélkül mindenhol kihúzták a gyufát, és a különben még halvérű, nem lobbanékony finnek is olyan szinten gyűlölik őket, hogy különösebb szívfájdalom nélkül agyonlövik, agyonverik a rohadékokat, a hullájukat meg szépen elkaparják – a szintén cigánygyűlölő rendőrség és a jogszolgáltatás sokszor igen egyértelmű, passzív támogatásával?

2. „ő az, aki egészségre, életmódra is nevel” - mire, tessék mondani? Egészségre? Arra, hogy már három évesen ott lóg a cigi a korcs szájában, meg hogy a szoba sarkába szarnak, annyira primitívek? (Hadd idézzünk a cikkből máshonnan: „Míg a teljes népesség körében a dohányosok aránya 35 százalék körül van, a romák legalább 70 százaléka dohányzik.” Nesze neked „egészségre nevelés”!) Nem érzi azt Nótár, hogy egyszerűen szánalmas, amit állít?

"Készülnek arra is, hogy egy reality showban megismertetik a cigány fiatalok élethelyzetét, gondolkodásmódját." - szegény egészségügyi dolgozók... nem lenne egyszerűbb megmutatni a maunikasó pár percét? Annyi elég is, hogy láthassák, mi is a cigány „kultúra”... Bár, igaz, mi is jót röhögnénk egy olyan ValóVilág-on, ahol csupa putris van a ketrecben (izé... villában). Azok a csetepaték, verekedések, hajtépések, amik ott mennének. Támogatjuk ezt az ötletet, de a lényeg: adják le az egészet a TV-ben, és semmi szín alatt ne legyen nemcigány „villalakó”!

Ilonkánk azért elérte, amit akart, persze jó rajvédői-kormányzati háttérrel: „leendő orvosokat tanít roma–magyar kommunikációra”. Azaz jól beszól nekik, játszhatja a királynőt ő, az ápoló/szülésznői diplomát is csak kínkeservvel, bukdácsolva abszolváló, kontraszelektált második Balogh Artúr... Nem lehet nem hangsúlyozni: Nótár nem orvos. Úgy tesz, mintha az lenne, de nem az. A jelenlegi szabályozás szerint a kórházban zajló természetes szülésnél is az orvos szava a mérvadó. Hiába hirdeti Nótár, hogy ő "fehérköpenyes isten", megrekedt az alaptábornál, az Olympos csúcsára nem kapaszkodott fel, gyártott tehát egy olyan szituációt, ahol úgy érzi, hogy a hierarchiában a köpenyen belül es kívül egyaránt fehér orvosoknak dirigálhat. Szakmai tudásban erre esélye sem lenne, előrántotta hát a cigánykártyát. Klasszikus.

A teljes cikk:

A cigányok dohányoznak és korán halnak
A magyarországi romák egészségi állapota tragikus: magas a halandóság, a betegségek aránya, és a lakosság átlagához képest sokkal nagyobb százalékban dohányoznak, állapította meg a Nemzeti Egészségügyi Tanács. A minisztérium tanácsadó testülete a cigányság körében végzett egészségfelmérést és roma egészségügyi stratégiát javasol a helyzet javítására.

Alig van idős, 60 év fölötti ember a romák között. A cigányok körében pusztítanak a betegségek, a körükben magas a depresszió, a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya. Míg a teljes népesség körében a dohányosok aránya 35 százalék körül van, a romák legalább 70 százaléka dohányzik. A megkérdezettek 56 százaléka jónak minősíti az egészségi állapotát, de ez is arra utal, hogy nincsenek tisztában a veszélyekkel - mondta Gara Imre a Nemzeti Egészségügyi Tanács alelnöke a minisztérium tanácsadó testületének keddi ülése után.

Gara Imre kiemelte: érthető okokból nem készültek kifejezetten a romák egészségügyi állapotára vonatkozó felmérések, ezek a riasztó adatok az elmúlt tíz évben készült tanulmányokból szűrhetők le. A minisztérium tanácsadó testületeként működő Nemzeti Egészségügyi Tanács ezért támogat minden olyan kezdeményezést, amely objektív képet tud adni a romák egészségi állapotáról, s ez alapján kidolgozható egy roma egészségpolitika. Mint elmondták: az eddigi hasonló programok jó szándékkal készültek, sok lelkes ember dolgozott rajtuk, de jelentős javulást nem eredményeztek a romák körülményeiben.

Az elmúlt évtizedben több felmérés is vizsgálta a romák egészségi állapotát. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által készített, 2001-es, országos felmérés szerint a halandósági ráta kétszer nagyobb a romák körében a magyarországi összesített adatoknál. Feltűnően magas arányú az alultápláltság miatti kóros soványság, a cigány nőknél pedig gyakoribb a spontán vagy művi vetélés.

Kimutatható az is, hogy a rossz egészségi állapotú romák az egészségügyi ellátó- rendszerben nem jutnak hozzá a magasabb színvonalú ellátáshoz és kórházba is ritkábban kerülnek. Egyetlen olyan szakrendelést sem találtak a kutatásban, ahol a romák ugyanolyan arányban jelennének meg, mint ahogy azt az országos igénybevételi adatok jelzik. A védőnők válaszai arra utaltak, hogy a roma gondozottak gyakrabban keresik fel az orvost akut betegségekre utaló panaszokkal, és sokkal ritkábban szűrővizsgálatok vagy egyéb nem akut állapotra utaló panasz miatt.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács a romák egészségügyi helyzetének javítására több javaslatot is tett. Fontosnak tartják az iskolázottság javítását, a partneri viszony kialakítását, a szűrprogramok bővítését és a roma nők támogatását.

Utóbbi ponttal kapcsolatban Nótár Ilona romaügyi szakértő azt mondta: bár a cigány családokat a társadalom felé a férfiak képviselik, a család összetartásában, a gyermekek nevelésében a legfontosabb szerepe a nőknek van. A romák többsége a társadalom perifériáján él, így a nők számára nem a karrierépítés jelenti a sikert, hanem az anyaság. A nő az a családban, aki átadja a gyermekeknek a roma kultúrát, a magyarságot, de ő az, aki egészségre, életmódra is nevel, ezért is kiemelten fontos a roma anyák megszólítása - mondta Nótár Ilona.

Kidolgoztak egy országos egészségügyi programot  is a 12-22 éves fiataloknak, amelyben szeretnék elérni a hátrányos helyzetű roma fiatalokat is. A programban szűrőbuszokkal, ismert, a romák körében elfogadott emberekkel együtt szeretnének elmenni a a hátrányos helyzetű térségekbe, ahol az egészséges családi élet, a tudatos családtervezés fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Készülnek arra is, hogy egy reality showban megismertetik a cigány fiatalok élethelyzetét, gondolkodásmódját. Mint kiderült, ez a program egyelőre csak elképzelés szintjén létezik.

Mint Papp Zoltán elnök elmondta: a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalt is bevonták a romák élethelyzetét javító stratégia elkészítésébe, amely  azért is fontos, hiszen a jelenleg az uniós elnökséget vivő Magyarország vállalta az európai romaügyi stratégia elkészítését is.

(Index)