A tenyésztők célja a mangalica hungarikummá tétele. A 110 hazai tenyészetben jelenleg 6800 regisztrált és ugyanennyi törzskönyv nélküli tenyészmangalicát tartanak, évente pedig 60 ezer hízót állítanak elő - mondta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke hétfőn a II. Debreceni Mangalicanapok sajtótájékoztatóján. Mint mondta, ez utóbbi szám a hazai sertésállomány mintegy 2 százaléka, és ennek is a felét házilag vágják.
Az április 8-10. között második alkalommal rendezendő Debreceni Mangalicanapok egyik fontos célja, hogy a gazdák és a fogyasztók közti közvetlen értékesítést elősegítse - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a fesztiválon megjelenő húsz tenyésztő szinte a teljes hazai ágazatot lefedi.
Drasztikusan nőttek a takarmányárak
A takarmányárak drasztikus növekedése súlyos csapás volt a tenyésztőkre, így jelenleg a piaci árak újrarendezése folyik. A magas kvalitású terméket jelentő, nem tömegfogyasztásra gyártott mangalicatermékek exportjában a legfontosabb piacot jelentő Spanyolország mellett Japán, az Egyesült Államok és Németország is egyre fontosabb partnerek.
Papp László, Debrecen fideszes alpolgármestere elmondta: a tavaly debütáló rendezvény sikerén felbuzdulva a mangalica köré épülő fesztivált a régió kiemelt gasztronómiai rendezvényévé kívánják tenni. Az idei rendezvénysorozatra a rendezők 20 ezer látogatót várnak.
1850-ben még első tenyészállat volt a mangalica
A mangalicatenyésztés múltjáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a kiváló adottságokkal rendelkező Hortobágyon 1850-ben már első számú tenyészállat volt a mangalica. Az évszázad végére Debrecen és környéke a maga 100 ezer tenyészállatával az ország második legnagyobb hizlalási területe volt. A mangalica sikertörténete 1945-ig tartott, a rendszerváltozás után pedig kétszáznál is kevesebb állatból kellett a "mezőgazdasági műemlékké" vált ágazatot feléleszteni.
(Híradó)