Az ügyészség szerint a nagycsécsi támadás volt a fordulópont: miután a támadók agyonlőttek egy testvérpárt, felmérték, hogy nincs visszaút, és még elszántabbakká váltak – derült ki a vádirat-ismertetéskor a cigánygyilkosságok miatt indított büntetőperben pénteken a Pest Megyei Bíróságon.
A hetedik vádpont szerint a Borsod megyei településen 2008 novemberében összehangolt támadást intéztek egy ház ellen. Molotov-koktélt hajítottak a kiszemelt épületre, majd az egyik támadó sörétes puskájával belőtt az égő ház ablakán. A lövésektől azonnal életét vesztette egy testvérpár.
A tragédiát közelről látta a lakásban élő rokonuk, aki az egyik áldozat felesége, a másiknak pedig a testvére volt. A támadás során Molotov-koktélt dobtak egy másik nagycsécsi házba is, amelyben két kisgyermek volt. Az elkövetők erre a házra is rálőttek.
A nyolcadik vádpont szerint 2008 decemberében Kiss Árpád és Kiss István Alsózsolcán folytatta a támadásokat, ezúttal már kifejezetten személyek ellen. Sötétedés után a Sajó túlpartjáról lőttek rá egy háza teraszán fát vágó emberre, ő életveszélyes sérüléseket szenvedett, és csak a szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhetően maradt életben, de a lövedék maradandó fogyatékosságot, sántaságot okozott.
Az ötödik vádpont szerint Kiss Árpád 2008 szeptemberében az autójával haladva figyelt fel arra, hogy az út melletti Nyíradony-Tamásipuszta egy jobbára cigányok lakta része megfelelő célpont lehet a terep adottságai miatt. Kiss Árpád később visszatért a tetthelyre, és egy fás-bokros-erdős területen lőállást vett fel, golyós fegyverével mintegy hatvan méterről rálőtt egy négygyermekes, szegényes körülmények között élő cigány család házának ablakára. A megtámadott családban a gyerekek közül a legnagyobb 11 éves, a legkisebb egyéves volt. Ennek az akciónak nem volt sérültje.
A hatodik vádpont szerint ismét egy tévéműsorban leadott riportra figyeltek fel az elkövetők, e szerint a Heves megyei Tarnabodon a cigányok lakhatatlanná tették az uniós támogatásból épült házakat, cigány fiatalok pedig brutálisan megöltek egy idős házaspárt. Az elkövetők műholdas térképekről tanulmányozták a helyszínt, és a tévéből ismert sorházakat választották célpontul a 2008. szeptemberi támadáshoz. Magukkal vitték az immár szokásossá vált felszerelésüket, a két sörétes és egy golyós lőfegyvert, a Molotov-koktélokat, a símaszkot, a fekete katonai gyakorlóruhát, kesztyűket, és az addigi gyakorlatnak megfelelően mobiltelefonjukat otthon hagyták.
A támadók éjfél körül autóval megközelítették a települést, majd a Tarna-patak fahídján gyalog átmentek, de az eredetileg kiválasztott célpontokat nem tudták megközelíteni, ezért más házakra, illetve házakba dobtak égő Molotov-koktélokat, majd lőni kezdtek. Több lövedék találta el az épületeket, volt, amelyik az ablakokat áttörve olyan szobákba hatolt be, amelyekben emberek aludtak. A támadók az akcióban többször újratöltötték fegyvereiket, és több tucatnyi lövést adtak le. A házakban keletkezett tüzeket sikerült gyorsan eloltani. A megtámadott házakban senki nem volt cigány származású, s csak a szerencsének köszönhető, hogy nem volt sérültje az akciónak.
Az elkövetők ezután jobban átlátható és megközelíthető célpontot kerestek. Már nem volt fontos az sem, hogy cigányokkal összefüggő negatív hírekről ismert legyen a település, csupán az, hogy cigányok éljenek ott. Így lett a következő helyszín Nagycsécs.
Egy távcsöves vadászpuskából mintegy húsz méterről leadott egyetlen lövéssel gyilkolták meg Tiszalökön, saját házának udvarán a munkába induló Kóka Jenőt – mondta a vádiratot ismertető ügyész a támadássorozat elkövetésével vádolt négy, előzetes letartóztatásban lévő férfi pénteken kezdődött büntetőperében a Pest Megyei Bíróságon.
A büntetőtárgyaláson a vádirat tizedik pontjának ismertetésekor elhangzott: az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád adta le a halálos lövést, de a támadásnál Kiss István is jelen volt. Kóka Jenőt az ügyészség szerint abból a megfontolásból választották ki, hogy "egy rendezett életvitelű roma elleni támadás erőszakos válaszlépésekre sarkallhatja a romákat", ugyanis a tatárszentgyörgyi gyilkosság után több településen spontán járőrözésekbe kezdtek a cigányok, és a sajtóban elhíresült, sötét színű terepjárókat rendre megállították és ellenőrizték. Az előzetes terepszemle alapján úgy döntöttek, hogy ezúttal kihagyják a bűncselekmény elkövetéséből Pető Zsoltot. A helyszín közelébe az egykor szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos István vitte egyik társa rokonának autóján a gyanúsítottakat, majd a több tíz kilométernyire lévő Polgáron várakozott társaira.
Őt már több hónappal korábban az országos rendőrfőkapitány által elrendelt fokozott rendőri ellenőrzés alapján igazoltatták is, de mivel iratai rendben voltak, és semmilyen gyanús körülmény nem merült fel – az igazoltatáskor a rendőröknek azt mondta, barátnőjére vár –, a rendőrök továbbengedték. A vádirat szerint Csontos István, aki először vett részt a támadásokban, tisztában volt azzal, hogy társai cigányok elleni támadásokat hajtanak végre, de a testvérpár egy fegyverrel nyomatékot adott, hogy „az akcióból nem lehet kiszállni”. Az elsőrendű vádlott a Mauser típusú vadászpuskával egyetlen lövéssel szíven lőtte Kóka Jenőt, az áldozat azonnal meghalt.
A támadók autója a gyilkosság elkövetése utáni menekülésben a Keleti-főcsatorna melletti földúton a sárban elakadt, ezért megkérték munkahelyükön dolgozó kolléganőjüket, F.-né Ny. Évát, aki korábban szerelmi kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, hogy mentse ki őket. Az ügyben tanúként kezelt nő a saját autóján visszavitte Kiss Istvánt és Kiss Árpádot Debrecenbe, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták a járművet. A vádlottak ezt az autót használták Galgagyörkön, Alsózsolcán, Tarnabodon és Nagycsécsen is.
A vádlottak tettüktől felbátorodva újabb fegyvereket akartak szerezni, ezért az interneten újra vadászfegyver-hirdetéseket böngésztek, és az eladók lakóhelyének feltérképezésébe is belekezdtek. Azt is fontolóra vették, hogy nagy tűzerejű automata fegyvereket szereznek, ezért a hajdúhadházi laktanyába akartak betörni. Csontos István fotókat is készített a laktanyáról, de tervüket végül elvetették.
Csontos István, aki a tárgyalás alatt végig figyelemmel kísérte az ügyész szavait, szerepének ismertetésekor leszegett fejjel és csukott szemmel hallgatta az elmondottakat.
(MTI nyomán)