Támadásaikat a személyes indíttatás és a romák közötti félelemkeltés motiválta – hangzott el péntek délelőtt a Pesti Megyei Bíróságon, cigányok elleni támadásokkal vádolt négy férfi perén, ahol az ügyész a vádiratot ismertette. Az ügyész közléséből az is kiderült, hogy a nyomozás nem derítette ki, hogy ki volt az a negyedik ember, aki segített a megvádolt három férfinak a gyilkosságsorozathoz használt fegyverek elrablásában.

Támadásaikat a személyes indíttatás és a romák közötti félelemkeltés motiválta – hangzott el péntek délelőtt a Pesti Megyei Bíróságon. A vádirat szerint cigányok elleni támadásokkal vádolt négy férfi kifejezett "ellenszenvvel vélekedett" a cigányokról, közülük ketten "szélsőséges nézeteket valló csoportosulások tagjai voltak", vonzódtak a fegyverekhez, így támadásaikat a személyes indíttatás és "a romák közötti félelemkeltés" motiválta.

A hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal vádolt, előzetes letartóztatásban lévő férfiak pénteken kezdődött büntetőperében a Pest Megyei Bíróságon az ügyész által ismertetett vádirat szerint a vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben.

A személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett a rendcsinálási elhatározásukban az olaszliszkai gyilkosság is nagy szerepet játszott. A dokumentum szerint a vádlottak sem a cselekmények elkövetésének időpontjában, sem jelenleg nem szenvednek olyan betegségben, kóros mértékű személyiség- vagy tudatzavarban, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna őket cselekményük következményeinek felmérésben.

A vádirat szerint a másodrendű vádlott Kiss Istvánnak már kamaszkorában többször volt összetűzése cigányokkal. Megverték, elvették a magnóját, 1999 januárjában pedig életveszélyes szúrt sérülést szenvedett egy verekedésben, s emiatt el kellett távolítani a lépét.

A másodrendű vádlottban "az a benyomás alakult ki" (vajon miért? - a szerk.), hogy a cigányok bandákba tömörülve, következmények nélkül félelemben tarthatják környezetüket, ezért a cigányokkal szembeni ellenséges érzülete miatt már 17 éves korában egy szkinhedcsoporthoz csatlakozott. Rendszeresen járt a debreceni szurkolók kemény magját alkotó bőrfejűek által kedvelt sörözőbe, és itt ismerkedett meg a nála öt évvel fiatalabb Pető Zsolt harmadrendű vádlottal, aki szintén szkinhedkörökbe tartozott, de "szélsőséges nézeteit" idegenek előtt nem hangoztatta. Később csatlakozott a Véres kard nevű nemzeti érzelmű debreceni társasághoz.

Kiss István, aki az általános iskola felső tagozatát a dolgozók iskolájában végezte el, majd szakács képesítést szerzett, "szimpatizált az idegengyűlölő, kirekesztő, a nemzetiszocialista eszmékkel rokon ideológiával, és nyíltan felvállalta, hogy azonosul a rasszista eszmerendszerrel" – tartalmazza a vádirat. Eszerint személyes tárgyai, valamint a bőrére tetovált rajzok nemzetiszocialista jelképeket hordoztak. Cigányellenes beállítottsága később fokozódott. 2006-2007 környékén szakított addigi életmódjával: nem ivott és nem drogozott. A másodrendű vádlott nem volt katona, de érdekelték a fegyverek, militáns beállítottságú volt, és ezt a hétköznapi viselete is tükrözte. Kedvenc időtöltése volt az úgynevezett "airsoft" nevű harci és a háborús szerepjáték.

A cukrász végzettségű Pető Zsolt harmadrendű vádlott – akit ismerősei Dezsőnek vagy Teddynek szólítottak – vagyonőri munkája mellett fő elfoglaltsága a kutyatenyésztés volt: harci és őrző-védő kutyákat tartott egy hajdúszoboszlói telken. Mivel már fiatal kora óta "gyűlöletet érzett a romákkal szemben", és vonzódott a fegyverekhez, valamint barátságban állt Kiss Istvánnal, és a testvérpár felvetésére hajlandóságot mutatott, hogy közreműködik a cigányok elleni erőszakos támadásokban.

Kiss Árpád elsőrendű vádlott, aki szakmát szerzett, majd leérettségizett, már az 1990-es évtől zenészkörökben mozgott, dzsesszkonzervatóriumba járt. Ott több cigány hallgatóval jó kapcsolatba került, de testvérével ellentétben nem lépett be "szélsőséges szervezetekbe", mert nem értett egyet azok céljaival, de osztotta Kiss István véleményét, hogy az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a cigányokkal szemben.

Csontos István, akinek keramikus és hidegburkoló szakképesítése van, sorkatonai szolgálata után szerződéses katonaként szolgált: 2007 júliusától gépkocsivezetőként részt vett a koszovói KFOR-misszióban, de 2008 februárjában kérelmezte leszerelését; az év március elsejétől pszichiátriai betegség miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították. A negyedrendű vádlott is "ellenérzéssel viseltetett a romák iránt", és internetes fórumokon ezt Csontrabló néven ezt jelezte is.

A nyomozás nem derítette ki, hogy ki volt az a negyedik ember, aki segített a támadásokkal megvádolt három férfinak a gyilkosságsorozathoz használt fegyverek elrablásában – hangzott el a vádirat ismertetésén. A Pest Megyei Bíróságon Thököly úti épületében, szigorú biztonsági intézkedésekkel kezdődött tárgyaláson az ügyész a vádirat ismertetésekor azt mondta, K. Árpád, testvére, K. István és P. Zsolt a romák elleni támadássorozatuk végrehajtásához nem tudtak fegyvert vásárolni, mert nem volt rá elég pénzük, és nem akarták, hogy később azonosíthatók legyenek, ezért úgy döntöttek, internetes hirdetéseket böngészve magánszemélytől rabolnak fegyvereket.

A vádirat szerint a három férfi és egy eddig még ismeretlen negyedik társuk két, fegyverre hasonlító tárggyal 2008. március 7-én éjjel kirabolt egy besenyszögi vadászt, majd őt, a feleségét és két gyermekét megkötözte. A támadásban hét vadászfegyvert és 25 lőszert, valamint egy mobiltelefont vittek magukkal. A vád szerint ezekkel a fegyverekkel követték el kilenc településen az összesen hat halálos áldozatot követelő támadásokat.

(MTI nyomán)