Keddi ülésén demográfiai vitanapot tart az Országgyűlés. Réthelyi Miklós sorskérdésnek nevezte a népességfogyás megállítását, Szijjártó Péter az arányos adórendszer hatásairól beszélt, míg Tóbiás József azt hangsúlyozta, hogy "ezt a csatát nem a Parlamentben kell megnyerni".

Réthelyi Miklós miniszter szerint a „legfontosabb erőforrásaink a gyermekeink”; Magyarország csak akkor lehet sikeres és gazdag, ha elegendő gyermek születik, ezért el kell távolítani az akadályokat a gyermekek születése elől. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője sorskérdésnek nevezte a népességfogyás megállítását, és jelezte: a kormány feladata megteremteni annak feltételeit, hogy a gyermektelenség ne jelentsen gazdasági előnyt a jövőben, illetve hogy el tudja fogadtatni, a gyerekre ne teherként, hanem „saját életünk egy újabb lehetőségeként” tekintsünk.

„A családok biztos alapját a házasság adja”

Rónaszékiné Keresztes Mónika (Fidesz) kiemelte: Magyarországon 30 éve folyamatosan csökken a születések száma, 2010-ben újabb négyezer gyermekkel kevesebb született az év első nyolc hónapjában, amit történelmi mélypontnak nevezett. Mint mondta, egyre idősebb korban vállalkoznak a nők az első gyerek megszülésére. Hangsúlyozta: hosszú távra tervezett, ciklusokon át biztonságot adó, elszánt, de felelősen átgondolt családpolitikára van szükség. Hozzátette: a népességcsökkenés ellenére van egy olyan társadalmi réteg, ahol a családok vállalják a három vagy annál több gyermek felnevelését. Kijelentette: a családok biztos alapját a házasság adja. Megemlítette, hogy évente 44 ezer művi abortuszt hajtanak végre Magyarországon. Magyarország népesedési helyzete ijesztő az elmúlt évek szociálpolitikájának és családpolitikájának köszönhetően – jelentette ki.

„Az anyának szüksége van más tevékenységre”

Ujhelyi István (MSZP) a nemzetközi nőnapra való emlékezéssel kezdte felszólalását, majd felhívta a figyelmet arra, hogy Rónaszékiné Keresztes Mónika, a Fidesz vezérszónoka hét gyermeket nevel. Közölte: helyteleníti a kormányzat számos olyan intézkedését, mely szerinte nehézzé teszi a gyermekvállalást. Mint fogalmazott, az anyának szüksége van más tevékenységre is ahhoz, hogy jó anya legyen. Ahol az anyától azt várják, hogy maradjon otthon, abban az országban kevesebb gyermek születik – jelentette ki. Az ellenzéki képviselő hozzátette: a politikai baloldal nem akar beleszólni az emberek együttélésébe, szexuális magatartásformáik megválasztásába.

Értékválság?

Harrach Péter azt hangsúlyozta: az elköteleződés hiánya jelenik meg a házasságkötések alacsony számában. Mint fogalmazott, a családi élet iránti igényt elnyomja a karriervágy, egyre kevesebben mondják azt, hogy családban élni jó. Véleménye szerint az értékválság eredménye a halasztott gyermekvállalás. Felhívta a figyelmet az első Orbán-kormány által hozott intézkedésekre, mint például a családi adókedvezményre, vagy az otthonteremtési támogatásra. Kiemelte: egységes nemzetben kell gondolkodni akkor is, ha családpolitikáról van szó. Tarnai Richárd, a KDNP másik vezérszónoka közölte: a kormány azt kívánja elősegíteni, hogy a nőnek legyen lehetősége dönteni, mit választ, a családot vagy a karriert.

Vona: A cigányság többségbe kerül

Vona Gábor kiemelte: Magyarország demográfiai helyzete tragikus. Véleménye szerint a demográfiai válság egyik oka az, hogy a magyar lakosság 30 éve fogy, a másik pedig a cigány kisebbség robbanásszerű népességgyarapodása. Ennek következménye, hogy a cigányság többségbe kerül a magyar társadalmon belül, valamint a cigányság túlnyomó többségének sikertelen integrációja miatt az állami működés felbomlik – tette hozzá. A jobbikos képviselő úgy fogalmazott: „nem az a baj, hogy cigány gyermekek születnek, hanem az a baj, hogy sokszor miért”. Sokszor ugyanis nem szüleik felelős döntéseként, hanem pusztán megélhetési okokból – tette hozzá.

Mire vállaljanak gyermeket?

Ertsey Katalin (LMP) azt emelte ki: Magyarországon a fiatalok akarnak gyermekeket. Feltette azonban a kérdést: mire vállaljanak gyermeket a fiatalok, a szép szavakra? Véleménye szerint a nők foglalkoztatásának növelése javítja a demográfiai mutatókat. Közölte: pártja szerint kifejezetten bünteti a fiatal, alacsony keresetű, gyermektelen párokat az új adórendszer. Hangsúlyozta azt is: ott születnek meg a második és a harmadik gyermekek, ahol az anyának van esélye a munkába való visszatérésre.

Az arányos adórendszer önmagában nem elég

Szijjártó Péter (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta: ma Magyarországon hiányzik egymillió munkahely és egymillió gyerek, ha ezek meglennének, akkor az ország sokkal könnyebben birkózna meg a gondjaival. A kabinetnek gazdasági és demográfiai kihívásnak is meg kell felelnie, a családügy pedig már nem szociális ügy, hanem nemzetstratégiai kérdés – mondta. A fideszes politikus hozzátette: tarthatatlan, hogy 2010-ben 40 ezerrel születtek kevesebben, mint ahányan meghaltak, ezt az állapotot például gazdasági eszközökkel kezelnie kell a kormányzatnak. Ilyen eszköz Szijjártó Péter szerint az adórendszer is: „az új, arányos adórendszerben a kormány elismerte a gyermekvállalás költségeit” és lehetővé tette, hogy a gyermekvállalás együtt működhessen a munkavállalással – tette hozzá a képviselő.

Az új adórendszer mondanivalója a politikus szerint az, hogy „minél több gyermeket vállal egy család, annál kevesebb adót kell fizetniük”. A miniszterelnök szóvivője ugyanakkor leszögezte: az adórendszer változtatása önmagában nem elég, a helyzet kezeléséhez koherens, összefüggő kormányzati politika szükséges – a kormánynak gazdasági, foglalkoztatási és demográfiai fordulatot kell végrehajtania.

Nem a parlamentben nyerne csatát az MSZP

Tóbiás József (MSZP) szerint a vitanap kezdeményezése helyes, de „ezt a csatát nem itt kell megnyerni”. A szocialista politikus szerint jelenleg Magyarországon vagy a társadalom felső rétegeinél, vagy a középszint alatti rétegeknél van gyermekvállalási kedv, és az MSZP szerint az új adórendszer ezt a helyzetet rontja tovább azzal, hogy a gazdagoknak kedvez. Varga László (MSZP) elmondta: amíg 1998 és 2002 között nem nőtt a családi pótlék összege, addig 2002 és 2010 között háromszorosára nőtt, valamint az elmúlt nyolc évben ötezerrel emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma is. Ezt a megkezdett munkát kellene folytatnia a kormánynak az MSZP szerint a gyermekétkeztetés és a tankönyvtámogatás rendszerének bővítésével.

A KDNP az emberi önzést kárhoztatja

Nagy Kálmán (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy az „oktatásban és nevelésben az abortusszal kapcsolatban tisztább és egyértelműbb beszédre van szükség”. Varga László (KDNP) pedig az abortusz lehetővé tétele óta meghalt 6-8 millió magzatról beszélt. A politikus szerint elfogadhatatlan, hogy ma 1000 élveszülésre 430 művi vetélés jut, amelynek oka az emberi önzés. „A szabadságból szabadosság lett, nem tiszteljük az életet” – tette hozzá Varga László, aki hangsúlyozta: az új alkotmány egyik nagy értéke a KDNP számára az élet tiszteletének megfogalmazása.

A Jobbik bevándorlási krízistől tart

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a jelenlegi demográfiai vészhelyzet mellett hamarosan bevándorlási krízis is elérheti Magyarországot, ráadásul a kormányok csak „tologatják a problémát, és csak tünetileg kezelik az ügyet”. Sneider Tamás (Jobbik) hangsúlyozta: a mai 30 éveseknek 2-3 gyermeket kellene szülniük ahhoz, hogy szinten tartsák a népességet, de a jelenlegi mutatók mellett a most születő kislány csecsemőknek 30 év múlva már 7-8 gyermeket kell szülniük ugyanehhez, ami szinte lehetetlen. Éppen ezért Sneider Tamás felhívta rá a figyelmet, hogy a kormánynak mindenképpen foglalkoznia kell az 1974 és 1978 között született generációval, akik hamarosan túl lesznek a gyermekvállalás korszakán, de „bevallottan szeretnének még egy gyereket vállalni”.

(MTI)