A 21. században emberek százai fagynak halálra az utcán és parkokban, és ami még megdöbbentőbb: a saját lakásukban. Hiába a sok szociális munkás, az idejük véges, az erejük kevés.

A kihűlés során a szervezet több hőt veszít, mint amennyit testmozgással, vagy melegítéssel pótolni lehet. A szél, a hideg felületen való ülés és fekvés, valamint a vízbe merülés is fokozza a hőveszteséget. A legnagyobb veszélynek azok vannak kitéve, akik mozdulatlanul fekszenek. A nagyon idősek, valamint a nagyon fiatalok könnyebben kihűlnek. Először reszketés és fogvacogás következik be, majd lassúvá válnak a mozdulatok. Zavart lesz a gondolkodás, lelassul a szívverés. Az alany összeeshet, akár kómába is zuhanhat. Már a 31 Celsius-fok alatti testhőmérséklet is halálhoz vezethet.A hideg idő beálltával egyre több hír érkezik a szerkesztőségekbe, mely fagy okozta halálról, kihűlésekről, fűtetlen otthonokról számol be. A tenni akarás megvan, de nem lehet mindenkihez időben eljutni. Az Országos Rendőr-főkapitányság év végi adatai szerint 2010. október elsejétől december 30-ig közterületen 42, magánháznál pedig 57 ember fagyott meg. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke úgy véli: az elmúlt húsz évben csaknem nyolcezren haltak meg a hideg miatt.

A hajléktalanoknak jobbak az esélyeik, mint a magányos időseknek?

A fenti adatokból legalábbis úgy tűnik: igen. Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke is ezt erősítette meg. Úgy fogalmazott, hogy a hajléktalanok részben felkészülnek a hidegre, másrészt a szociális munkások sokat segítenek nekik – több nagyvárosban működtetnek teajáratot, számos helyen osztanak meleg ételt. Ráadásul a főváros egyik kiemelt programja is a hajléktalanok életének rendezését tűzte ki céljául – erre az önkormányzat 80 millió forintot kapott az államtól. Tarlós István kifejtette, hogy az utcán élőket integrálni akarja a társadalomba. A program során támogatott munkásszállós elhelyezést, albérletet, pároknak kialakított éjjeli menedékhelyet, fizetős átmeneti szállót, lábadozókat, kórházakat, szociális otthonokat és időszakos éjjeli menedékhelyeket biztosít a budapesti önkormányzat.

Választhat: fűt vagy eszik

„A Nyíregyházához közeli kisvárosban a 66 éves férfit kihűlt állapotban, a háza padlóján fekve találta az ebédjét kiszállító szociális gondozó; (…) a férfi a házának csak az egyik szobáját fűtötte; abban a helyiségben, ahol rátaláltak, a helyszíni szemle során 0, -1 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek” – részlet a számtalan hasonló hírből. Egy 2009-ben végzett szociológiai felméréssorozat szerint közel 700 ezer ember él szegénységben. Ők nem jutnak fűtött szobákhoz, meleg ételhez. Többségük alacsony iskolai végzettségű, tartósan munkanélküli, kis falvakban élő. A családi helyzetük változó képet mutat: rendszerint egyszülős vagy sokgyermekes családok, illetve magányos idősek. Utóbbiak választhatnak: vagy gyógyszereikre és ételre költenek, vagy bekapcsolják a fűtést.

Segítség kell

A nehéz szociális helyzet csak úgy javítható, ha változás történik a segélyező rendszerek struktúrájában. Ennek első nagyobb lépése lehet az állami és önkormányzati támogatás kiterjesztése.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtótitkársága a napokban közleményben emelte ki: a szociális alapú gáz- és távhőtámogatás meghosszabbítása biztosítja, hogy a rászorulók a leghidegebb téli hónapokban is ki tudják fizetni a fűtésszámlájukat. Továbbá a szociális törvény módosításával átalakul a lakásfenntartási támogatás rendszere, bár a jogosultságot a későbbiekben is az önkormányzatok határozhatják meg. A szociális ellátás kérdése azonban nem csak kormányzati hatáskörbe tartozik, főként, hogy 2011 az önkéntesség európai éve. A közös célkitűzést ennek kapcsán Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár fogalmazta meg: „pusztán gazdasági eszközökkel nem lehet megoldani valamennyi problémát, a polgároknak aktívvá, cselekvőképessé kell válniuk, hogy tegyenek saját, illetve közösségük sorsának jobbra fordulásáért”.

(MNO)