A Székely Nemzeti Tanács mindhárom határozatát elfogadták a testület pénteki budapesti ülésén.
Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.
A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel.
Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék.
Kérték azt is, hogy Magyarország a külképviseletei révén támogassa a székely autonómiatörekvések megjelenítését, és a Székely Nemzeti Tanácsot hívják meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményébe. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.
A hármas számú határozatban a tanács fontosnak tartotta, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. Emellett a Magyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvényeken Székelyföld is kapjon teret a bemutatkozásra.
Elvárásként fogalmazták meg, hogy történjen határozott előrelépés azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozására, amelyek az őshonos nemzeti közösségek védelmét szolgálják.
A határozatot az egyes számúhoz hasonlóan egyhangúlag fogadták el.
Veres Dávid csíki küldött felszólalásában azt kérte, hogy a kormány minden eszközzel segítse Székelyföld autonómiájának megvalósítását, és az új alkotmányban Székelyföld törvényes (magyar) parlamenti képviseletét rögzítse. Szavait többször taps fogadta, így akkor is, amikor arról szólt: a magyar kormány járjon közbe a román kabinetnél azért, hogy a székelyek minél előbb visszakaphassák "őseik egyéni és közösségi jussát". Mind Bukarestben, mind a nemzetközi fórumokon a magyar kormány próbálja meg elérni, hogy "a kilencven éve tartó jogfosztottság állapota" az erdélyi és székelyföldi történelmi egyházak esetében minél előbb megszűnjön - fejtette ki.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
- Újra esküt tettek a Szent Korona előtt a Székely Nemzeti Tanács küldöttei