Az MSZP még nem reagált (de borítékolható a véleménye), a Jobbik pártolja, az LMP viszont ellenzi az ideiglenesen elszakított magyarok szavazati jogáról szóló javaslatot.

Az MSZP egyelőre nem reagál az alkotmány-előkészítő eseti bizottság azon tervére, amelynek értelmében választójogot kapnának az elcsatolt területeken élő magyarok, és így 6-8 parlamenti mandátum sorsáról dönthetnének. Hogy miért, azt a párt sajtóosztályán nem indokolták.

A Jobbik pártolja a tervet - mondta az InfoRádiónak Szávay István, a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője. "Mi a horvát modellen alapuló, vagy egy ahhoz hasonló választási szisztémát tekintenénk alapnak, amely szerint az elcsatolt területeken vagy az emigrációban élő, de magyar állampolgársággal rendelkezők külön választási körzetet alkothatnának és a pártok országos listáira szavazhatnának" - mondta.

A Jobbik egyébként 26 mandátum sorsát helyezné a következő 200 fős parlamentből a külhoni magyarok kezébe.

Az LMP nem támogatja a határon túli magyarok szavazati jogát - mondta az InfoRádió kérdésékre Dorosz Dávid, a párt országgyűlési képviselője. Véleményük szerint ugyanis a közös döntésekben "az itt élők érintettek", nekik is kell viselniük a felelősséget saját döntéseikért.

Emlékeztetett arra, hogy amikor a Fidesz kétharmados májusban elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, "nagy hangon bizonygatták, hogy semmiféleképpen sem lesz szó a szavazati jog megadásáról, és lám, fél évvel később pont az ellenkezőjét teszik".

Dorosz Dávid hozzátette: attól nem tart, hogy a Fidesz ezzel biztosítaná be későbbi választási győzelmét, mivel - mint mondta - szerinte pártja vagy más ellenzéki erő támogatottsága sem kisebb a "határon túl".

A választójogi törvényben szabályoznák

Nem az alkotmányban, hanem a választójogi törvényben kellene meghatározni azt, hogy kaphatnak-e választójogot a határon túli magyar állampolgárok - mondta Gulyás Gergely, az új alkotmányt előkészítő bizottság alapjogi munkacsoport felelőse.

A jelenleg hatályos alkotmány kimondja, hogy azok a magyar állampolgárok rendelkeznek választójoggal, akiknek Magyarországon lakóhelyük van. Gulyás Gergely, az új alkotmányt előkészítő bizottság alapjogi munkacsoportjának felelőse elmondta: ezt a kitételt nem kívánják fenntartani az új alaptörvényben.

A politikus hozzátette: nem akarják az új alkotmánnyal korlátozni a "határon túliak" szavazati jogáról szóló vitát, társadalmi párbeszédet szeretnének az ügyben. Szerinte ha a Magyarországon élő, magyar nemzethez nem tartozó magyar állampolgároknak és nemzeti kisebbségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosítanak, akkor azoktól a magyar állampolgároktól sem tagadható meg a választójog, akik történelmi okokból a határokon túlra szorultak.

Gulyás Gergely szerint egyelőre találgatás lenne arról beszélni, milyen formában kapnának szavazati jogot a külhoni magyarok, de ellenpéldaként elmondta, magyarországi egyéni választókerületek jelöltjeire biztos nem szavazhatnak majd.

(InfoRádió nyomán)

Korábban írtuk: Újabb jobbikos programpont teljesülhet: választójogot adna a Fidesz az elcsatolt területek magyarjainak

Gulyás Gergely
Vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti - mondta Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke kedd este a TV2 Tények című műsorában. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok - hangzott el a hírműsorban.

"Kivesszük vélhetően azt a passzust, ami a csak Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároknak biztosítaná a választójogosultságot" - közölte Gulyás Gergely.

Hozzátette: "nekem az a személyes véleményem, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk".

A többség támogatja

Gulyás az Origónak elmondta, hogy az alkotmány-előkészítő bizottságon belül működő munkacsoportban a többség támogatta ezt a változást, de ez még nem jelenti azt, hogy a "határon túli" magyar állampolgárok automatikusan meg is kapják a választójogot.

Gulyás szerint a változtatás azt jelenti, hogy a készülő új választójogi törvényben kell majd rendezni ezt a kérdést, és arra is van lehetőség, hogy megmarad a mostani szabályozás, vagyis továbbra is magyarországi lakhelyhez kötik a szavazati jogot. A képviselő megerősítette, hogy személyes véleménye szerint a "határon túl élő magyar állampolgároknak" is meg kellene adni a választójogot, de hozzátette, hogy ennek is lehetnek különböző formái. "Ez a konzultációs jellegű képviselettől a teljes mandátumig terjedhet" - jegyezte a meg Gulyás.

Már tavasszal, az elszakított területeken élő magyarok állampolgárságának visszaadásáról szóló törvény elfogadásakor is szóba került a választójog kérdése, a kormányoldal részéről akkor azonban akkor még egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el a szavazati jog kiterjesztéséről.

Orbán Viktor még a kampányban egy interjúban úgy fogalmazott, hogy kétharmados többség esetén az állampolgárságot biztosan megkapják a határon túliak, de "a választójog az egy másik kérdés". Semjén Zsolt kormányfő-helyettes viszont még a posztja elfoglalása előtt beszélt arról, hogy szerinte az állampolgárság szavazati joggal is járna, mert véleménye szerint nincs A és B kategóriájú magyar. Martonyi János külügyminiszter ugyanakkor az állampolgársági törvény elfogadásakor azt hangoztatta, hogy ez nem jár automatikusan a választójog megadásával.

A 2006-os választási kampányban nagy visszhangot váltott ki, amikor a kormányfőhelyettesnek jelölt Mikola István a Fidesz egyik rendezvényén arra utalt, hogy évtizedekre megoldódnának a jobboldal gondjai, ha a határon túli magyarok is szavazati jogot kaphatnának.

(MTI - Origó nyomán)