Letölthetők az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága 2010. július 7-én és július 14-én tartott üléseinek teljes jegyzőkönyvei:
Július 7-én Papp Károly rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség volt parancsnoka és dr. Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter meghallgatása volt napirendben, július 14-én dr. Nagy-Juhák István rendőr ezredes, dr. Mittó Gábor rendőr alezredes, Pálóczi Imre rendőr alezredes és Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy, Gíber László nyugalmazott rendőr százados meghallgatása.
Megdöbbentő részletek tárultak fel ezen sötét és véres időszakról, érdemes átolvasni.
Kiderült többek között, hogy Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter otthonában papucsban nézte végig a tévészékház-ostromot, onnét "irányította" az eseményeket, teljes alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot utólag is. Idézet tőle: "nem tudom, mit kellett volna csinálnom, ha nem otthon nézem ezt az eseményt a tévében". Fogalma nem volt arról, hogy a rendőrség akkoriban nem rendszeresített műanyag szíjbilincset, sörétes vadászfegyvert és gumilövedéket használt. Elmondta, hogy "19-ről – ha jól emlékszem – 20-ra virradó éjszakán, ahogy már említettem, otthon tartózkodtam, ha jól emlékszem, 20-án este meglátogattam a rendőröket a kórházban", az ekkor zajló embervadászatokról nem volt tudomása. Szembesítésre került azzal, hogy a Kossuth tér lezárását jogszerűnek nevezte, illetve a Civil Jogász Bizottság levelére válaszolva annak idején azt írta, hogy október 23-án az Alkotmány utca-Bajzsy Zsilinszky út sarkánál a tömeg Molotov-koktélt hajigált, ezért kellett oszlatni: erről egyértelműen bebizonyosodott több hazafi (pl. Gőbl György) elleni koncepciós perben, hogy hazugság. Szembesítésre került azzal, hogy a szeptemberi futószalagszerű önkényes letartóztatások ellen tiltakozó jogvédőknek azt válaszolta, hogy: „Meggyőződésem, hogy a független és pártatlan magyar bíróságok a legjobb tudásuk szerint jártak el, az elmúlt héten történt események során őrizetbe vett személyek közül kizárólag azoknak az előzetes letartóztatását rendelték el, akiknél ezt a törvény alapján indokoltnak látták.” Ezen döntéseket utóbb a másodfokú bíróságok 90 százalékban megváltoztatták, majd utóbb a Fővárosi Bíróság belső jelentésében kimondta, hogy ezeket a döntéseket az irányadó eljárási és anyagi jogszabályok durva megsértésével hozták a bíróságok.
Papp Károly a tévészékház-ostrom kapcsán egyértelműen kijelentette, hogy: "A mi vizsgálatunk szerint a petíció át nem vétele, fel nem olvasása váltotta ki azt, hogy ott kialakult egy spontán demonstráció, spontán tüntetés."
A tévészékház védelmére előzetes felkészítés nélkül kirendelt Mittó Gábor alezredes megdöbbentő dolgokat tárt fel. Elmondta, hogy "nekem például többször volt halálfélelmem ott az épületben. Ha tizenhat év rendőri munka után ez bennem ilyen érzéseket váltott ki, akkor el tudom képzelni, hogy az egy-két-három éve szolgáló kollégákból ez mit váltott ki." Kifejtette, hogy tudomása szerint csak ellene indult fegyelmi eljárás, amely szakszerűtlen intézkedés miatt elmarasztalta. "De kicsit az az érzésem, engem inkább ez bántott, hogy az egész magyar rendőrségnél ezek szerint én hibáztam egyedül." A Szabadság téri szörnyemlékmű megvédésére is parancsot kapott, de ezt nem tudta megoldni. "Amikor útnak indultam, azt az utasítást kaptam, hogy védjük meg a TV-székházat és a szobrot. Ott már nem maradt kapacitásom arra, hogy még az emlékműre is figyelmet fordítsak, mert gyakorlatilag az összes embert a TV-székház lépcsőjére állítottam, s mire jött az utánpótlás, mi már beszorultunk. A szobor őrzésére abszolút nem maradt se energiám, se emberem." Mint a labdarúgómérkőzések rendszeres rendőri biztosítója, az ostromlók között számos szurkolót ismert fel, rejtélyes "provokátorokat" nem látott. A kommunikációs rendszerük nem működött és, ahogy fogalmazott, a rendőri egységek "keresték a parancsnokot, én meg kerestem az állományt."
Pálóczi Imre rendőr alezredes bevallotta, hogy legyőzték a TV-székházat védő rendőröket: "amint kikerültünk a lámpák hatósugarából, közvetlenül ért minket a támadás. Mint már mondtam, akkor még eléggé gyakorlatlan volt a rendőri csapat és a szárnyak szétszakadtak; a túlerő legyőzött minket." Beismerte a rendőrtiszt, hogy szeptember 19-én megismert embervadászetszerű akciók elvégzésére önként jelentkezett, de a részletekre már nem emlékezett...
"Aznap esti szolgálatom után kértem azt, hogy mivel minimális volt a létszám, mindenhol létszámhiány volt, egy speciális csapatban vegyek részt, amelynek az volt a feladata, hogy elfogjuk a különböző bűncselekményeket végrehajtott, bűncselekményekkel gyanúsítható személyeket. Én ilyen csoportban vettem részt." Október 23-án pedig az Alkotmány utcától egészen a Ferenciek téri barikádig az oszlató falban akciózott, bár annyit elismert, hogy a koncepciós perek rendőrvallomásaiban regélt "szamurájkardos és Molotov-koktélos támadást" ott nem látott. Saját bevallása szerint - az egyébként százszámra észlelt eset ellenére - nem látott fejmagasságban kilőtt könnygázgránátot és gumilövedéket, sőt aránytalan és szükségtelen bántalmazást, illetve egyetlen jól öltözött polgárt sem, csak őrjöngő, harcoló tüntetőket, ami finoman fogalmazva életszerűtlen. A Tankos Gyuri bácsi által beindított harckocsi kapcsán bőszen azt állította, hogy "mindenkinek az volt a véleménye, hogy annak a harckocsinak egyetlen célja volt, a rendőrsorfalon átmenni."
A végén Gaudi-Nagy Tamás meg is jegyezte keserű iróniával, hogy "de hát, mint tudjuk, ön igen szerencsés ember volt, mert csak olyan akciókat látott ezen a napon, amelyek csak és kizárólag szakmailag megalapozott rendőri intézkedésekről szólnak."
Dr. Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy, a Gyurcsány-kormány által létrehívott Gönczöl-bizottság egyik tagja a Gönczöl-jelentést ma is elfogadhatónak tartotta, elmondva, nem vizsgálták meg, hogy rendszeresített eszközöket használt-e ebben az időszakban a rendőrség vagy sem. Petréteihez hasonlóan ő sem tudott a viperán kívül más nem rendszeresített eszköz rendőrségi használatáról a 2006 őszi rendőri akciók során. Amikor Gaudi számon kérte rajta azt, hogy ezzel miért csak 1 oldalon foglalkozott a Gönczöl-bizottság, szemben a Civil Jogász Bizottsággal, amely ezt a kérdést járta körül, cinikus módon azt mondta, hogy erre nem volt felhatalmazásuk és lehetőségük. Mondta ezt annak ellenére, hogy az őket létrehozó kormányhatározat azt kifejezetten előírta. Kijelentette, hogy szerinte helyes a Gönczöl-bizottság hírhedt felelősségelkenő végkövetkeztetése, amely szerint "a kialakult helyzetért és a lezajlott eseményekért a jelenlegi hazai politikai színtér valamennyi szereplőjét felelősség terheli, de annak mértéke és minősége nem azonos."
(Kuruc.info)