A KDNP szerint a kettős állampolgárságról szóló törvénynek evidenciának kell lennie, míg az MSZP halasztást és "normális előkészítést" javasolt a törvény csütörtöki általános vitájában, az LMP-nek pedig több módosító indítványa is lesz, mert szerintük több ponton is "slendrián" a javaslat megfogalmazása. A Fidesz úgy véli, az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, a Jobbik vezérszónoka pedig arról beszélt, hogy a határon túli magyarok honosításával történelmet ír az Országgyűlés.
A kettős állampolgárságról szóló törvénynek evidenciának kell lennie, azért kell meghozni, mert ez következik a nemzeti szolidaritásból - mondta Semjén Zsolt. A KDNP elnöke hangsúlyozta: a határon túl rekedt magyarokkal való szolidaritás a legelemibb erkölcsi kötelesség. Mint mondta, ezt a törvényt akkor is meg kellett volna hozni, ha nem lett volna Trianon. Úgy vélte, hogy a 2004. december 5-i népszavazást a határon túli magyarok lelki trianonként élték meg, ennek a sebnek a begyógyítása is elemi kötelesség.
Van képe az MSZP-nek az elszakított magyarok érdekéről beszélni
Harangozó Gábor, a szocialisták parlamenti vezérszónoka hangsúlyozta: a határon túli magyarok érdekét szem előtt tartva nem szabad a kettős állampolgárságról szóló javaslat elfogadásával választási győzelemhez juttatni "a környező országok nacionalista erőit". Az MSZP szerint a kérdésben azonnali konzultációra van szükség az érintettekkel és "világossá kell tenni, hogy a cél nem a határok revíziója, vagy az állampolgári lojalitás gyengítése".
Radikális szakítást ígér Németh
A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével - mondta a fideszes vezérszónok. Németh Zsolt kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek.
A politikus azt mondta: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás "az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt". Hozzátette, az elmúlt években olyan "gonosz politikának voltunk szemtanúi", amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel". A nemzeti gyűlölet politikáját a nemzeti összefogás politikájának kell fölváltania - mondta.
Jobbik: a külhoniak aktív és passzív választójogot is kapjanak
A határon túli magyarok honosításával történelmet ír az Országgyűlés - jelentette ki Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka. Hozzátette: a Jobbik ragaszkodik ahhoz, hogy a külhoni magyarok aktív és passzív választójogot is kapjanak.
Szavai szerint már az Antall-kormánynak biztosítania kellett volna a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok számára, ám az elmúlt húsz évben látszatintézkedések kivételével semmi sem történt az Országgyűlésben az állampolgárság kiterjesztésének érdekében. A törvényhozás felelőtlenül viselkedett, és most két évtizednyi elmaradását pótolja - tette hozzá.
Az LMP is támogatná
Az LMP szerint a választási törvény módosítása biztatást, reményt jelentő kezdetet jelent, amellyel a politika hatékonyan segíti az identitás megőrzését. Mile Lajos vezérszónok elmondta: pártja támogathatónak tartja a javaslatot, de nem kívánnak olyan "olcsó" versengésben részt venni, amelyben hangos deklarációkban döntik el, ki a nagyobb, jobb magyar. Az LMP-nek több módosító indítványa is lesz, mert szerintük több ponton is "slendrián" a javaslat megfogalmazása.
(MTI nyomán)
Ajánló: Június 4-én lesz 90 éves a nemzetgyalázat: A trianoni diktátum francia és magyar nyelven (x)