Amint azt  korábban hírül adtuk (ld. alább), hosszú idő után először húzhatnának fel olyan épületet, amely kifejezetten iszlám vallási célokra épül. A terveket alig egy éve még támogatta a XI. kerület szocialista vezetése, mára azonban teljesen elfogytak a támogatók. Az építkezést a kezdetektől bíráló fideszesek továbbra sem tartják jó ötletnek az iszlám központ létrehozását, de már a kerületi szocialista polgármester is inkább visszavásárolná a területet. A kerületi tervtanácsnak pedig a garázs és a menekülő lépcső nem tetszik.

A legújabb kori Magyarország első mecsetjének terveit tette közzé honlapján a Koós Építésziroda Kft. másfél hete. Koós Miklós, az iroda vezető tervezője az Origónak azt mondta, hogy pályázaton nyerték el a Budaörsi út 38. szám alá tervezett iszlám központ tervezési jogát, a tervezés két éve folyik. Az építész a központ céljával egyetért, ha nem így lenne, nem is vállalta volna a megbízást. Koós Miklósnak egyedül a telekkel van gondja, ami szerinte túl kicsi. "Ennél nagyobb telekre lenne méltó" a központ - jelentette ki.

Állítása szerint építészeti szempontból az iszlám előírások érvényesítése jelentett kihívást a tervezésnél. Figyelembe kellett venni ugyanis, hogy a mecsetet Mekka felé tájolják, a nemek elkülönítésére lehetőséget kellett adni és rituális fürdőt is kellett tervezni az épületbe. "Bonyolult térkapcsolati rendszer" - jellemezte a feladatot Koós.

Az építész szerint sem valószínű, hogy a terveken szereplő alacsony minaretben müezzin fog énekelni. "A müezzinnek ott van szerepe, ahol nagyobb arab városokban az ő hangjával szólítanak imára" - mondta Koós.

Nincs pozitív vélemény

A terület rendezési tervére tavaly nyáron bólintott rá a XI. kerületi szocialista vezetésű önkormányzat, a döntést akkor azzal indokolták, hogy a terv megfelel a kerületi előírásoknak és a környéken lakók igényeinek is. Saleh Tayseer, a telket 2005-ben megvásárló Iszlám Egyház vezetője azt mondta, hogy az iszlám központ terveit már odaadták az önkormányzatnak véleményezésre. Tayseer szerint két héten belül dönt a tervtanács engedélyezésről.

"Az építési hatóságnál van a dokumentáció" - mondta Schreffel János XI. kerületi főépítész a tervekről. Elmondása szerint még nincs pozitív tervtanácsi vélemény, ezért fel is függesztették az engedélyezési eljárást. A hatóság csak pozitív véleményezés esetén bírálhatja el a terveket - tette hozzá. Kérdezték a tervtanácsi huzavona körülményeiről is, de mivel a tervtanács kerületi delegáltja, ráadásul a téma szerinte is "forró kása", az Építészfórum.hu honlapra irányította az újságírókat.

Itt kiderül, hogy januárban már tárgyalt egy tervet a Központi Tervtanács, azonban azt a megfelelő tervdokumentáció hiányában elvetette. Januárban a módosított tervet is napirendre tűzte a testület, de ezt is elvetették. Az egyik fő indok szerint azért, mert a telek méretéhez képest "túldimenzionált" volt a terv. Az alacsony minaretet is kritika érte: "A kvázi-formák funkciótlan alkalmazására a legkirívóbb példa a minaret, amely van ugyan, de minek - funkciója nincs, hiszen nem fog müezzin kiáltozni naponta ötször a Budaörsi út zaját túlkiabálva, léptéke pedig nem avatja szimbolikussá" - olvasható az építészi honlapon.

A garázs és a menekülő lépcső a gond

A megbízó Iszlám Egyház egyik képviselője az ülésen azt mondta, hogy naponta 20-30 ember keresné fel a központot, csak a pénteki imán jelennének meglegfeljebb 300-an. Hét-nyolc főnyi állandó személyzet lenne a központban és 30 parkolóhely elég lenne számukra.

A tervtanács végül arra jutott, hogy "a tervezett épület a szabályozási tervnek megfelel", de többek között "nem megfelelő a garázs kialakítása, a minaret és a külső menekülő-lépcső megfogalmazása". A tervet ezért nem javasolta engedélyezésre a testület (bár a kérelmet ettől függetlenül benyújthatja az építtető).

Koós Miklós azt mondta, elfogadja a tervtanács döntését, de nem ért egyet a testülettel abban, "hogy milyen típusú épületet kellene odaépíteni". Terveit azzal indokolta, hogy a muszlim "közösség alkalmazkodni szeretne a magyar hagyományokhoz, de ragaszkodnak az iszlám tradícióihoz is". Ellenben a tervtanács tagjai "valami modernet" akartak. Koós szerint a legfőbb gond a telek kis mérete, illetve az, hogy "a megrendelő ragaszkodik a túlméretezett programhoz".

Meggondolta magát a polgármester is

További nehézséget jelent, hogy úgy tűnik, alig egy év alatt teljesen megváltozott a kerületi vezetés hozzáállása is. A XI. kerületi képviselők csütörtökön tárgyaltak a központról. A fideszes Surányi Ilona olyan előterjesztést nyújtott be a testület elé, amely jogsértésekre hivatkozva visszavonta volna a területre kiadott változtatási engedélyt. Ez annyiban nem új, hogy a kerületi Fidesz tavaly óta támadja a terveket.

Az ülés előtt azonban Molnár Gyula szocialista polgármester is jelezte: felhatalmazást kér, hogy ajánlatot tehessen a Budaörsi út mellé tervezett beruházás tulajdonosainak arról, hogy kezdődjenek egyeztetések a terület visszavásárlásáról. Molnár szerint erre azért van szükség, hogy olyan megoldást találjanak, amely a környék lakói számára elfogadható, de sem az önkormányzatnak, sem pedig az iszlám közösségnek nem jelent hátrányt, illetve anyagi veszteséget.

(Origó nyomán)

Korábban írtuk: Mecsetet építene Újbudán az Iszlám Egyház

Négyszáz év után először épülhet új mecset a magyar fővárosban. Az Iszlám Egyház már a terveket is elkészíttette az újbudai telekre, nem messze a Budaörsi út és a Villányi út kereszteződésétől. A helyzetnek azonban a környéken lakók korántsem örülnek, és a telket eladó önkormányzat támogatása sem tűnik sziklaszilárdnak.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint négyezer muszlim vallású él; a valóságos szám ennek a tízszerese is lehet. Többségük a közhiedelemmel ellentétben magyar állampolgár: évtizedek óta itt él vagy az elmúlt években tért át. Budapesten nyolc, vidéki nagyvárosokban egy-egy mecsetet üzemeltetnek, többnyire lakásokban. Reprezentatív imahely vagy közösségi ház kevés akad köztük, aminek a felekezeten belüli megosztottság is oka. A hazai muszlim közösséget ugyanis három egyházi szervezet: az 1988-ban alakult Magyar Iszlám Közösség, a 2000-ben alapított Magyarországi Muszlimok Egyháza és a 2003-ban bejegyzett Iszlám Egyház gondozza, ráadásul vannak olyan hívők is, akik nem sorolják magukat sehova.

A muszlim vallás napi öt imát ír elő – ezt azonban a rendszeresen dolgozó vagy tanuló hívők ritkán tudják az imahelyen teljesíteni. Az Iszlám Egyház által működtetett Bartók Béla úti mecset jelenleg hétköznaponként tíz-húsz, a pénteki ünnep idején pedig 150-200 embert fogad. A lakás méretű imahely azért vált szűkössé az egyház számára, mert fordítóirodájuk és könyvtáruk már nem fér el. Ezért álltak elő az újkori magyar muszlim vallás eddigi legambiciózusabb tervével: egy önálló, méltó imahelyként szolgáló mecset és kulturális központ építésének ötletével

A Budaörsi úton levő, jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező területre hétévnyi keresgélés után akadtak rá. A környék azért tűnik jónak, mert a hazai muszlimok jelentős része lakik errefelé - főleg egyetemista fiatalok. Az önkormányzat nemcsak a telket adta el nekik, de vállalta a szabályozási terv módosítását is, hogy a tervezett komplexum felépülhessen. Az egyház több építészt keresett meg; a napokban nyilvánosságot kapott és itt is bemutatott terveket végül Koós Miklós készítette.

A kiválasztott telek tulajdonképpen nem igazán volt alkalmas a kért funkciókra – mondja az építész, aki saját blogjában cikksorozatot is indított a tervek hátterének feltárására. Az első beszélgetésen az egyház vezetője egyetlen kérést vázolt fel: legyen egy négyzetes alapú imaterem, amely Mekka felé néz. A telken, amelyre a szabályozás szabadon álló beépítést ír elő, még ez sem férne el, az imaterem így nyolcszögűvé alakult. Amellett, hogy az egyházi előírásoknak megfelelően a férfiak és a nők külön bejáraton közelíthessék meg saját, eltérő szinteken lévő imahelyüket, az épületegyüttesbe két rituális fürdőt, közösségi központot, az imám lakását, a vendégeket szolgáló apartmanokat, mélygarázst és egy, a vallási ünnepségek helyszínéül szolgáló éttermet is bele kellett szorítani.

A Budaörsi úti építkezést több oldalról támadják. „Van egy kiadós arabellenesség a társadalomban” – fogalmazza meg az építész. A környékbeliek, akik az építkezés megakadályozására egyesületet hoztak létre, bevallottan félnek az iszlám közösségtől. Problémaként merült fel az egyházat vezető Saleh Tayseer személye is – ő az a palesztin fogorvos, akit 2004-ben terroristagyanúval letartóztattak, majd utóbb bizonyítékok hiányában felmentettek. Bár a magyar állam kétmillió forintos jóvátételt fizetett Tayseernek, személye továbbra is szálka a lakók szemében, hiszen a magyar sajtóban az iszlám hívei a legtöbbször terrorista tevékenységek kapcsán szerepelnek.

A tervek elkészítését az önkormányzat sem könnyítette meg az előírt 15 méteres magassági korlátozással. Bár Salah Tayseer 2010 januárjában a Kossuth Rádiónak azt mondta: nem lesz minaret a területen, az engedélyezésre benyújtott terveken az mégis szerepel – igaz, nem haladja meg az előírt magasságot. A minaret egyébként az imaterem kupolájával együtt az építész javaslatára került a díszítés nélküli, kívül-belül egyszínű és meglehetősen egyszerű épületegyüttesbe, a funkció történelmi hagyományokkal bíró jelzéseként. Ezen felül más szerep nem jutna neki: mivel a közvetlen szomszédságban alig lakik muszlim vallású, müezzin nem használná a tornyot.

(HG)