Ennyien elégedettek az életükkel
Húsz évvel a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után visszatekintve a volt kommunista országok lakosságának többsége támogatja a szabad piac és a többpárti demokrácia megjelenését, azonban ez a lelkesedés nem egyformán jellemző a kelet-közép európai országokra. A magyarok 77%-a nem hisz a jelenlegi politikai rendszerben, 91% szerint az ország rossz úton halad, összességében a régió messze legpesszimistábbjai a magyarok, mindössze 15% mondja azt, hogy elégedett a személyes életével - derül ki a Pew Global Attitudes Project legfrissebb felméréséből.




Az 1991-ben készült felmérés szerint még a magyarok több mint háromnegyede örült a kapitalizmus és a demokrácia beköszöntének, mostanra már csak a lakosság fele lelkes ezen intézményekért. A volt kommunista országok közül csak olyanok pesszimistábbak, mint Bulgária, Ukrajna és Oroszország. A volt kelet-német lakosság és a csehek maradtak a leglelkesebbek.




Az érdekesség az, hogy a magyar fiatalok szinte ugyanolyan kevéssé vannak jó véleményről a demokrácia és a szabad piac intézményéről, mint az ötvenes-hatvanas években járó lakosság, miközben sokkal kevesebb emlékkel rendelkeznek az akkori időkről. A 18-29 éves magyar fiatalok 60%-a tartja jónak a demokráciát és alig több mint 50%-a a piacgazdaságot. Ez az arány a lengyeleknél mindkét kategóriában 80% körüli.

Annak ellenére, hogy lakosság többsége azért mégis támogatja a demokráciát, annak magyar megvalósulásával szemben 77% elégedetlen, 91% érzi úgy, hogy az ország rossz úton halad, és csak 38% érzi úgy, hogy szavazata hatással van az aktuális politikai életre.





Nem csak a politikai és gazdasági rendszerrel szemben kiábrándultak a magyarok, az általános személyes életével mindössze 15% elégedett, alig történt emelkedés az 1991-es adatfelmérés óta, pedig a legtöbb régiós országban nagy változás állt be a Vasfüggöny leomlása óta - a magyarhoz hasonló mély depresszió után mára a lakosság közel fele elégedett a legtöbb országban.

A legtöbb volt szocialista országban még (vagy inkább: újra - a szerk.) nagy a varázsa az erős politikai vezetésnek, csak a csehek, lengyelek és a volt kelet-németek hisznek többségileg abban, hogy a demokratikus intézmények, mint a parlament a legjobb módja az ország gondjai megoldásának.



A cigókból 69%-nak van elege

A régió országai (Oroszország, Szlovákia és az egykori Kelet-Németország kivételével) első helyre


sorolják nemzeti problémák közt a korrupciót. A megkérdezett magyarok 76%-a tartja a legnagyobb problémának, míg a bűnözés ennél hat százalékponttal kevesebbet kapott. Érdekesség még, hogy csak három országban került a top-problémák közé a szennyezés - Magyarországon, Ukrajnában és Oroszországban.

Az EU-tagság megítélése is nagyon változó a tagországokban. Válaszuk szerint inkább jónak érzik a spanyolok, lengyelek és felvidéki tótok (és az ott élő magyarok) többsége, míg a magyarok közül csak 20% mondja ugyanezt.

(Pewglobal - Portfolió nyomán)

Tisztelt Szerkesztőség!

Szeretném kiegészíteni a cikkben leírtakat. Megkerestem a neten a cikk alapját képező tanulmány eredeti, 157 oldalas, teljes verzióját (http://pewglobal.org/reports/pdf/267.pdf). Főleg az érdekelt, hogy hogyan alakul a más etnikumok iránti ellenszenv (a Kuruc.info által ismertetett cikkben ugyanis minden ország esetében csak az első két helyezettet közölték).

Nos, Magyarország esetében a legellenszenvesebbek a cigányok (69%), a románok (33%), a zsidók (29%) (talán épp ezért publikálták csak az első két adatot) és az ún. szlovákok (27%) (de ez feltehetően még a nyelvtörvény előtti állapotot tükrözi).

A „szlovákoknak” legellenszenvesebbek a cigányok (78%), a zsidók (27%), a németek (14%) és a csehek (3%). A magyarok iránti ellenszenv nem szerepel ugyan a listán, de ne örüljünk: ennek az az oka, hogy a felmérést kérdezők fel sem tettek ilyen kérdést.

Az is nagy kár, hogy Romániát teljesen kihagyták a vizsgálatból, így az ő ellenszenvüket sem ismerhetjük meg.

Megfordítva a dolgot: a cigányok legellenszenvesebbek az olaszoknak (84%) és a cseheknek (84(%), utána a szlovákok állnak (78%), és csak negyedik helyen a magyarok (69%). Tehát egyáltalán nem mi vagyunk a "legrászistábbak".

A zsidókat nem szereti a litvánok 37%-a, az olaszok, lengyelek és magyarok 29%-a, és a szlovákok és oroszok 27%-a. Tehát itt sem mi vagyunk a listavezetők, bár valahol a dobogó szélén állunk. Érdekesség még, hogy a zsidók iránti ellenszenvről feltett kérdés esetén kiugróan magas (15-20%) a választ megtagadók aránya. Talán nem véletlenül.

Olvasó