Normális helyeken kitüntetik az önzetlenül segítő, főleg életmentő állampolgárokat. Ez nem egy normális hely: itt megbüntetik negyvenezerre.

Vérlázító történetre bukkant az RTL Klub Fókusz című műsora. 2009. március 21-én súlyos közlekedési baleset történt az M1-es autópályán Tata magasságában. Egy francia autós rohant bele az előtte haladó traktorszállítóba. A külföldi autó kigyulladt, a sofőr eszméletlenül bennragadt az égő autóban.

Azt ezt észlelő Pápai Róbert autómentőjében ülve azon nyomban a helyszínre sietett. Méghozzá nagy sebességgel. Amint odaért, kirángatta az eszméletlen franciát az égő autóból, majd többedmagával oltani kezdte a lángokat.

Később a helyszínre érkező tűzoltóhadnagy elmondta, segítsége életmentő volt. Mivel a lángokat több poroltóval sem tudták eloltani - ez csak a tűzoltóknak sikerült - valószínűleg bent égett volna az ájult férfi.

Hideg zuhany

Erre a Fejér Megyei Rendőr Főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya gyorshajtás miatt tett feljelentést, és negyvenezer forintos bírságot szabott ki Pápai Róbertre. Első nyilvánvaló döbbenetünkön túllépve, egy szakértő segítségével utánanéztünk a törvényeknek. Azok azonban nem támasztják alá a rendőrség álláspontját. Ráadásul az említett műsor is elsiklott egy fontos jogszabály mellett, ami az egész történetnek új színt ad.

A bemondó hölgy elmondta, „egyik törvényünk szerint mindenki köteles segíteni, ha balesetet lát, egy másik jogszabály szerint a gyorshajtásért fizetnünk kell”. Mindkettő állítás igaz, a bökkenő ott van, hogy ez nem magyarázza meg a történteket, azaz nem itt van a kutya elásva.

A törvény

Merthogy kivételesen van a helyzetre alkalmazható rendelkezésünk, ám valamely oknál fogva ezt a főkapitányság nem vette figyelembe. Az idevonatkozó törvény (1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről) 8.§, illetve a 31.§-ban meg vannak határozva azok a kizáró okok, amikor gyorshajtásért nem büntethető az ember.

A törvényben világosan le van írva, hogy „A törvény 5-9. §-aiban foglaltak esetében értelemszerűen alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott kísérlet, felbujtás, bűnsegéd, szándékosság, gondatlanság, beszámíthatóságot kizáró kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, jogos védelem, végszükség fogalmát.”

Az 1978-as törvény erre vonatkozólag a következőt mondja ki: „Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett”.

Bírságot neki, mert megérdemli

A törvények tehát egyértelműen kimondják, hogy mások életének mentésekor nem vonható felelősségre a gyorshajtó. Ez esetben pedig ez történt. Pápai Róbertet mégis megbüntették 40 ezer forintra. És akkor még nem is beszéltünk arról, milyen megaláztatás ez számára, mikor köszönőlevelek helyett csekket hoz a posta.

Tény, hogy számtalan életidegen paragrafus van a jogszabályaink között, olyanok, amelyek nem csak egymással ellentétesek, de magával a józan gondolkodással, vagy az alapvető értékekkel sincsenek összhangban. Itt azonban nem erről van szó. Itt súlyos szakmai tévedés történt.

A Fejér megyei Rendőr Főkapitányság reakciója

Felvetéseire az alábbi választ adjuk :

2008. január 1-jét követően a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 1. §-a (a továbbiakban: Kkt.) egyes közlekedési szabályszegések esetén - megváltoztatva a korábban kizárólag csak szabálysértésként elbírálandó jogsértések esetén az eljárás és bírság kiszabás gyakorlatát - kötelező jelleggel írta elő, egy eddig e területen nem alkalmazott büntetési nem, a közigazgatási bírság kiszabását.

A közigazgatási bírság kiszabásának jogalapját tehát
- a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény,
- a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet, (a továbbiakban: Korm. rendelet),
- illetve az ezzel kapcsolatos eljárás alapját pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény teremtette meg.

A 2008. január 1-jétől hatályos jogszabályok lehetővé tették, hogy ugyanazon jogsértés esetén két eljárás is induljon, azaz egy közigazgatási eljárás, illetve egy szabálysértési eljárás. A Kkt. 21/B. § (2) bekezdése csak azt kötötte ki, hogy szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a hivatkozott törvény alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

Ennek lényege tehát, hogy az ilyen - kettős elbírálású, a Kkt. 21/A. §-ban meghatározott - jogsértések esetén a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján indított – a felelősség kérdését csak e törvény alapján vizsgálható - szabálysértési eljárás keretében bírság kiszabására nincs lehetőség, csak a vezetői engedély visszavonására lehetne intézkedni.

E jogszabályi környezet alapján a konkrét esetben a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság feljelentése alapján a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság – mint a Korm. rendeletben az eljárás lefolytatására kijelölt szerv – csak egy eljárást, a jogalkalmazókra kötelező erővel bíró, azaz a közigazgatási eljárást folytatta le, és szabta ki a közigazgatási bírságot.

Ennek az eljárásnak az alapját képező jogszabályok a felelősség alóli mentesülés kérdésének vizsgálatáról, a jogos védelem, illetve a végszükség intézményéről nem rendelkeznek, így a hatóságnak sem állt módjában ezen okokra hivatkozva a bírság kiszabását mellőzni. A Kkt. csak nagyon szűk körben fogalmaz meg kimentési okokat, melyeket az eljárás során figyelembe kell/lehet venni.

A jogsértés miatt szabálysértési eljárás kezdeményezésére nem került sor.
Megjegyezzük, hogy e kérdéskörrel többek között az Alkotmánybíróság is foglalkozott a 60/2009. (V. 28.) AB határozatában, amikor mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg. Felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2009. december 31-ig tegyen eleget, szabályozza egyrészt a közigazgatási és a szabálysértési eljárás egymáshoz való viszonyát, másrét - a közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvényben már szereplő kimentési okokon kívül – a felelősség alóli mentesülés egyes eseteit.

A cikkben félreérthető módon hozták össze a különböző jogszabályi rendelkezéseket, ezáltal hamisan tüntették fel a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság eljárását.

A hatályos magyar joganyag külön-külön szabályozza az egyes ügyekben lefolytatandó eljárások rendjét, teremti meg azok jogalapját, és nem teszi lehetővé, hogy a jogalkalmazók - a számukra esetlegesen kedvezőbb - egyes jogszabályi rendelkezéseket úm. összeollózva és sajátságosan értelmezve új eljárási szabályokat alkossanak.

A fentiek alapján a rendőr-főkapitányság határozata jogszerű volt, az eljárás a törvényi előírásoknak megfelelően került lefolytatásra.

(Hírextra)