"Közösség elleni izgatás" gyanúja miatt indított eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság két férfi ellen, akik szombaton a budai Várban tartott rendezvényen mondtak beszédet. Holokamucáfolást tiltó törvény csodák csodájára még nincs hazánkban, így ezzel próbálkoznak. Nem fognak sokra menni vele, viszont a gyakorlat jól jelzi, hogy értelmezik a szólás szabadságát Rákosi szellemi örökösei.
Kapcsolódó: Hírhamisítva rágalmaz Gusztos: "magyarellenes politikát folytat a neonáci Jobbik és a Gárda"
A rendőrség hétfőn közölte: a rendezvényen nem történt sem rendzavarás, sem olyan rendkívüli esemény, amely a helyszínen azonnali rendőri intézkedést igényelt volna.
"A rendezvényen elhangzott beszédek tartalma alapján azonban a BRFK büntetőeljárást indított közösség elleni izgatás bűntett elkövetése gyanúja miatt D. István és D. Endre János ellen" - közölte a rendőrség.
Emlékeztettek rá: a rendezvényt a rendőrség március 24-én, a bejelentővel lefolytatott egyeztető tárgyalást követően tudomásul vette, tekintettel arra, hogy azzal kapcsolatban a gyülekezésről szóló törvényben megfogalmazott tiltó okok egyike sem állt fenn. A szombati rendezvény biztosítása során pedig a rendőrség a hatályos jogszabályok szerint járt el, törvényesen és szakszerűen látta el feladatát.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke vasárnap azt közölte: a párt kegyelettel emlékezik a holokauszt áldozataira, és tiltakozik az áldozatok emlékét meggyalázó szombati "náci demonstráció" ellen, egyben vizsgálatot kér az illetékes szervektől.
A cenzor asszony közleményében azt írta, pártja azt kéri az igazságügy-minisztertől és a rendőrségtől, hogy vizsgálják meg a rendezvény bejelentésének és lehetővé tételének körülményeit, továbbá vizsgálják meg azt is, megsértették-e a magyar alkotmányt és a demokrácia jogszabályait a rendezvénnyel. Az ügyészséget pedig arra kérte, tegye meg a megfelelő lépéseket.
A Magyar-Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság pedig hétfőn felszólította a kormányt, az ügyészséget, és a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy vizsgálják ki a várbéli "holokauszttagadó demonstrációt".
(MTI nyomán)
Alkotmányunk szerint szabadon beszélhetünk történelmi kérdésekről - beleértve a holokauszt cáfolatát is:
70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
A holokauszt témája a történelemtudományok közé sorolódik, ezért annak társadalmi vitájába döntési- és értékelési céllal (pláne nem megtorlási céllal) a kormányzati szervek nem avatkozhatnak be. Minden ilyen beavatkozási kísérlet súlyosan alkotmánysértő!
A kormányzatnak tiszteletben kell tartania holokausztban kételkedők véleményének szabadságát még abban az esetben is, ha az nem egyezik meg a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének véleményével.
Források:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=94900020.TV
http://www.tti.hu/