Országgyűlési határozat alapján kísérné figyelemmel az elcsatolt területeken élő magyarok emberi jogi helyzetét két fideszes politikus. Németh Zsolt és Balog Zoltán határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek a kérdésről. Az Országgyűlés külügyi bizottsága még ezt az impotens indítványt sem támogatta keddi ülésén.

A javaslat szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy kísérje fokozott figyelemmel a határon túli magyarok egyéni és kollektív emberi jogi helyzetének alakulását, jogsértések esetén pedig tegyen lépéseket. (Ez egyrészt felesleges, mivel alkotmányos és becsületbeli kötelessége ezt tenni a mindenkori magyar kormányfőnek, másrészt pedig ilyesmire hiába kérik Gyurcsányékat - a szerk.)

Az indítvány alapján a kormány erről évente jelentésben számolna be a parlamentnek. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága 9 igen és 11 nem szavazattal nem támogatta a határozati javaslat tárgysorozatba vételét. A testület ülésén a kormány képviselője kiemelte: a kabinet sem támogatja a határozati javaslatot.

Németh Zsolt, a határozati javaslat egyik előterjesztője, a bizottság elnöke a testület ülésén hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban egyre gyakrabban sértik meg a határon túli magyarok emberi jogait. (Ezt teszik 90 éve, te barom, pártod pedig még állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik, az erdélyiek autonómiáját pedig nem támogatta.) Ha évente jelentés készülne a helyzetről, akkor az tükrözhetné az aktuális problémákat – tette hozzá. A magyar parlamentben jelenleg nincs mód arra, hogy rendszeresen megvitassák a határon túli magyarok emberi jogait érintő kérdéseket – hangsúlyozta a politikus.

Szabó Vilmos, a bizottság szocialista alelnöke azt mondta: az elképzelés alapvetően „bukásra van ítélve”, az MSZP nem tudja támogatni a határozati javaslatot. A rendszerváltozás óta – a magyar alkotmányból következően – mindegyik magyar kormány érvényesítette a határon túli magyarok iránti kötelezettségét – hazudta a szocionista. Kovács Kálmán, a testület liberális tagja szerint inkább ötpárti egyeztetésre, és nem országgyűlési határozati javaslatra lenne szükség a kérdésben.

(MTI nyomán)