A 2019-ben Bécsbe költözött Közép-európai Egyetem (CEU) bővítené budapesti jelenlétét – nyilatkozta a Guardiannek Carsten Q. Schneider, az egyetem ideiglenes rektora és elnöke. Szívesen indítanának több képzést is Budapesten, amennyiben ez nem menne az oktatás minőségének rovására.
A CEU egyelőre nem folytat hivatalos tárgyalásokat az új magyar kormánnyal, de mindkét oldal nyitott erre.
Mi is nyújtjuk a kezünket, ők is nyújtják a kezüket, csak éppen most rengeteg más dolguk van
– mondta Schneider. Nyár elején, az intézmény 35. születésnapját ünneplő kerekasztal-beszélgetésen egyébként Rév István történész, a Közép-európai Egyetem (CEU) Történelem tanszékének professzora a Klubrádiónak már arról beszélt,
A CEU-ból egy kétkampuszos egyetem lesz, amely Bécsben és Budapesten egyaránt diplomát adó programokat fog folytatni.
Fotó: Balatoni József / InfoStart
A teljes visszaköltözés egyelőre nincs napirenden – szögezte le most a brit lapnak Schneider. Az egyetem Bécsben jól működik, és egy esetleges budapesti bővítésnél arra is figyelniük kell, hogy a hallgatók számára ne váljon nehézkessé a két város közötti ingázás. A CEU-n jelenleg 103 országból érkező 1400 hallgató tanul.
A CEU-nak ma is van budapesti jelenléte: 312 munkatársa dolgozik a fővárosban, többségük adminisztratív területen, míg Bécsben 476-an dolgoznak, és valamennyi oktatási tevékenység ott zajlik.
Schneider szerint a budapesti jelenlét megerősítése az akadémiai szabadság és az ellenálló képesség szimbóluma lehetne. Hangsúlyozta azonban, hogy ehhez az egyetemnek a magyar kormánytól független finanszírozásra és megfelelő politikai környezetre van szüksége. A visszatérésről végső soron a CEU 13 tagú kuratóriuma döntene, amelynek tagja Soros György és fia, Alexander Soros is.
2019-ben költöztek részlegesen el
Az egyetem 2019-ben, az Orbán-kormány nyomására helyezte át fő tevékenységét Budapestről Bécsbe. A Soros György által 1991-ben alapított intézmény a felsőoktatási törvény módosítása miatt kényszerült arra, hogy felhagyjon a budapesti diplomakiadással, mivel az új módosítás kimondta, külföldi egyetem csak akkor működhet Magyarországon, ha származási országa is elismeri felsőoktatási intézményként, és ott is folytat képzést, ami a CEU setében az Egyesült Államokat jelentette volna.
Az úgynevezett Lex CEU-t az Európai Unió Bírósága 2020-ban jogellenesnek minősítette, de az ítélet már nem tudta visszafordítani a költözést.
Trump is hozzájárulhatott a CEU amerikai népszerűségéhez
A Guardian cikke szerint az egyetem iránt az Egyesült Államokból is nőtt az érdeklődés: a mesterszakos hallgatók között most először az amerikaiak alkotják a legnagyobb csoportot, tízszázalékos aránnyal. Schneider ezt részben Donald Trump egyetemekkel szembeni politikájával magyarázta (például a Harvardot az "antiszemitizmusa" miatt támadta Trump – a szerk.), amely miatt egyre több amerikai diák keres külföldön akadémiai szabadságot biztosító intézményeket.
Szkeptikus a messiásban a rektor úr - vajon mikor érkezik a Facebook-komment?
A német politológus Schneider a demokráciák és a rezsimátmenetek tanulmányozására specializálódott, a magyar politikai változásokról is szót ejtett a lapnak. Szerinte Magyar Péter sikeresen fordította Orbán Viktor ellen a korábbi kormány politikai eszközeit, de a valódi próba még hátravan: képes lesz-e a választási győzelem után olyan demokratikus rendszert építeni, amely a politikai versenyt és a többpártrendszert tartósan biztosítja?
Schneider szerint Magyarország akár a világ első „illiberalizmus utáni demokráciájává” is válhatna.
Ugyanakkor óvatosságra intett, mivel a demokratikus rendszer kiépítéséhez más képességekre van szükség, mint egy korábbi, nem demokratikus berendezkedés lebontásához. Azt pedig csak az idő mutatja meg, hogyan reagál majd Magyar Péter, amikor csökken a támogatottsága, és politikai kihívókkal kell szembenéznie.
(24)
