A Hírszerző által megkérdezett szakpolitikusok véleménye alapján reménytelennek tűnik, hogy a magyar parlament törvényt alkosson a magyar szélsőséges csoportok tevékenységének korlátozására, az ország nemzetközi tekintélyének védelme érdekében - miként erről Gyurcsány Ferenc kormányfő beszélt egy nappal az után, hogy Robert Fico kormányfő élesen számon kérte rajta a magyar radikálisok rendszeres turnéit Szlovákiában, vagy a szlovák zászló elégetését - írja szomorúan a Hírszerző, mi pedig örömmel közöljük összeállítását, benne hagyva az eredeti szóhasználatot, csak hogy lássuk, hogyan beszélnek ezek rólunk, magyarokról akkor is, mikor elvileg egy tárgyilagos hangvételű cikket írnak.
"Felkértem Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, tegyen javaslatot a kormánynak arra, milyen módon lehet gátat vetni annak, hogy a hazai radikális, szélsőséges mozgalmak rombolják Magyarország tekintélyét, és ürügyet szolgáltassanak a régióban Magyarország elleni fellépésre" - jelentette be Gyurcsány Ferenc vasárnap, egy nappal a Robert Ficóval folytatott megbeszélései után.
A kormányfő valószínűleg az után döntött így, hogy a megbeszélések utáni sajtótájékoztatón Robert Fico kemény kritikával illette a magyar szélsőjobboldali mozgalmak tevékenységét, a szlovák nagykövetség előtti zászlóégetést, vagy a Nemzeti Gárda 28 tagjának koszorúzását náci egyenruhában, Királyhelmecen. A szlovák belügyminisztérium - nyilvánvalóan a megbeszélésekre időzítve - pénteken rendeletileg oszlatott fel egy ottani szélsőséges csoportot, és Fico szerint, ha náluk valaki ilyen jelképeket visel, vagy magyar zászlót égetne, azt börtönbe csukják.
A kérdés: hogyan lehet felismerni a radikálisokat?
Bár Révkomáromban Gyurcsány Ferenc erre úgy reagált, örül, hogy nálunk mindehhez bírósági döntésre van szükség, ami óhatatlanul is hosszabb időt vesz igénybe, egy nappal később mégis bejelentette, hogy törvénymódosítást kezdeményez az ügyben. Kérdés, meg lehet-e például azt akadályozni, hogy - egyébként büntetlen előéletű - magyar szélsőségesek ezentúl Szlovákiába utazzanak - a schengeni határon át. A másik eset a gyülekezési törvény, vagy a szólásszabadságra vonatkozó jogszabályok módosítása lenne - ez legalább annyira nehéznek tűnik, az eddigi (sikertelen) próbálkozások alapján.
"Elég nehéz elképzelni, hogy a kormány olyan törvényt alkosson, ami idehaza nem, csak egy másik ország területén érvényes, így számos más jogszabály megváltoztatása lenne az előfeltétele egy ilyen törvény meghozatalának" - mondta az első eshetőséggel kapcsolatban lapunknak Halmai Gábor. Az alkotmányjogász szerint mindez ráadásul kétharmados törvényeket (szólás- és gyülekezési szabadság) érintene, így széles konszenzus megteremtését feltételezi a kérdésben.
Halmai Gábor szerint - ha a kormány mindenképpen szigorítani akar - legfeljebb az önkényuralmi jelképek használata tiltásának kiterjesztése jöhetne szóba (ez ugyanis a Btk. része, és így feles jogszabály), például úgy, ha beemelik ebbe a körbe az árpádsávot is. "De ezzel a törvénnyel is pont az a probléma, hogy a szélsőségesek nem a tiltott önkényuralmi jelképeket használják, hanem ahhoz nagyon hasonlóakat" - fogalmazott az alkotmányjogász.
A törvény koncepciójáról egyébként információink szerint nem traktálták részletekkel a szocialista képviselőket sem a frakció hétfő délelőtti ülésén: egyszerűen bejelentették, hogy az igazságügyi tárcának ki kell dolgoznia egy ilyen jogszabályt. Az MSZP egyik szakpolitikusa, Bárándy Gergely kérdésünkre azt mondta, nem lát lehetőséget arra, hogy esetleg törvényileg korlátozzák bizonyos csoportok kiutazásának tiltását. "Én úgy gondolom, ha nem szeretné, hogy magyar szélsőségesek demonstráljanak a területén, akkor Szlovákiának kellene törvényt alkotnia arról, hogy kiket, milyen csoportokat nem enged be a területére, de ennek sincs túl sok realitása: mondjuk megtiltják, hogy egyenruhában lépjenek be az országba, és akkor ezek az emberek becsomagolva viszik át a schengeni határokon az egyenruhájukat" - mondta lapunknak az Alkotmányügyi Bizottság szocialista tagja.
A képviselő szerint a szélsőséges csoportok elleni hazai fellépés ugyanakkor igenis lehetséges, és erre a parlament által nemrég elfogadott úgynevezett "közrendvédelmi jogszabályok" (lásd keretes írásunkat) kiindulási alapot jelentenek. Az igazságügyi tárcánál - legalábbis egy minisztériumi tisztviselő erről beszélt lapunknak - kétharmados jogszabály módosításra készülnek. "Egy ilyen kérdésben csak ez jelentene erős szabályozást" - mondta forrásunk.
Nem szavaznának meg egy ilyen törvényt
Kevés az esélye ugyanakkor, hogy a parlamentben kétharmados többséget szerezhet egy ilyen tervezet. A Fidesz például kapásból elutasítja a kormányfő által mondottakat. Répássy Róbert, az Alkotmányügyi Bizottság fideszes tagja szerint ma nem létezik alkotmányos megoldás. "Nem lenne teljesen példanélküli, mondjuk egyes csoportok kiutazásának megtiltása, hiszen Nagy-Britanniában például lehetőség van a balhés futballszurkolók kiutazásának megtagadására. De ezt minden esetben egy bírói ítélet előzi meg ott is, én nem tudom elképzelni, hogy bármely kritérium alapján egyes csoportok utazását törvénnyel tilthatnánk meg valamilyen előzetes szempontok alapján" - mondta lapunknak az Alkotmányügyi Bizottság tagja.
Nem kapott sokkal jobb kritikát a kormányfő elképzelése az egykori koalíciós partner SZDSZ részéről sem. "A szocialistáknak már megint csak ugyanaz jut az eszükbe: ha valami baj van, korlátozzuk a szabadságjogokat. Egyszerűen nem képesek felfogni, hogy ezt alkotmányosan nem lehet megtenni. Teljesen másképp kell kezelni a kérdést, például a két rendőrség, és a titkosszolgálatok együttműködésével" - mondta a párt egyik vezetője a Hírszerzőnek. Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes pedig csak úgy kommentálta a bejelentést, hogy "kíváncsian várjuk a kormány javaslatait".
Közrendvédelem: pótvizsgán elmeszelve?
A jogszabályok, melyekre Bárándy Gergely utalt, várhatóan az Alkotmánybíróság előtt landolnak majd - és az Ab eddigi ítélkezési gyakorlata alapján az is valószínű, hogy a testület elmeszeli a kormány újabb próbálkozását is. Az első jogszabály a gyűlöletbeszédet szankcionálná, mégpedig úgy, hogy kimondja: valamely "csoport tagjának személyhez fűződő jogát sérti, aki nagy nyilvánosság előtt nemzeti, etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság által meghatározott csoportot sértő, vagy hatásában megalázó, vagy félelemkeltő magatartást tanúsít" - és ezért a Fővárosi Bíróságon soron kívül polgári per indítható.
A másik törvény 35. paragrafusa talán alkalmazható lett volna. Ez ugyanis szigorította volna a garázdaság tényállását, egyes feltételezések szerint kifejezetten a Magyar Gárdára szabva, beemelve ebbe a körbe például azt is, amikor valaki "nyilvános rendezvényen olyan csoportban vesz részt, amelynek megjelenése, különösen alakzata, a csoport vezetője által használt vezényszavak, és jelek másban félelmet keltenek", és ezért elzárással, vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Csakhogy ezt a végszavazás előtt éppen az MSZP-SZDSZ többség szavazta ki a tervezetből végül - valószínűleg azért, mert az egykori koalíciós társak is tisztában voltak vele, hogy ez semmiképpen nem állná ki az alkotmányosság próbáját.