Folytatjuk a Hősök nyomában című sorozatunkat, ahol magyar történelmi személyiségekkel foglalkozunk immáron többéves távlatban. Ezúttal gróf Erdődy Tamás dunántúli nagybirtokossal, hadvezérrel és horvát bánnal foglalkozunk.
Gróf Erdődy Tamás síremléke a zágrábi székesegyházban (fotó: Wikipédia)
Erdődy Tamás 1558-ban született Erdődy Péter és Alapy Borbála fiaként a korponai várban. Apja ekkor horvát bán volt. Az Erdődy család régi, királypárti család volt, ennek megfelelően az akkor I. Ferdinánd által kinevezett horvát bán, Ugnád Péter lányát, Máriát vette feleségül. Mivel Mária apja egyetlen gyermeke volt, ő örökölte meg Szomolány és Jókő várát, innentől kezdve mindkettő a család központi birtokai lett.
Erdődy karrierje a jó házasság mellett gyorsan ívelt felfelé. Rudolf császár 1583-ban horvát bánnak nevezte ki, ekkor még csak 25 éves volt.
Mindez persze még nem indokolná, hogy a sorozatunk része legyen, az viszont már igen, hogy Erdődy tevékenysége nem merült ki ennyiben, kinevezése után azonnal a török ellen vonult, és nem másokat küldött maga helyett, hanem ő is ment személyesen.
Többször is vereséget mért a betolakodókra horvát területen, így már 1584-ben Szluinnál, 1586-ban pedig Juvanecnél verte meg Telli Hasszán boszniai pasát. Horvátország védelmét tehát teljeskörűen ellátta, ugyanakkor Hasszán 1592. július 19-én Bresztnél legyőzte Erdődyt, háromszoros túlereje volt ekkor a töröknek.
Ez már a tizenöt éves háború előszobája volt, így Hasszán nyomban hozzá is fogott Sziszek ostromához, ahol katasztrofális vereséget szenvedett a keresztényektől 1593-ban, ő maga is elesett. Erdődyék rá egy évre pedig visszafoglalták Petrinya várát. Sziszeknél aratott győzelméért II. Fülöp spanyol király lovaggá ütötte, VIII. Kelemen pápa dicsérte.
Erdődy a Bocskai-felkelésben a császár oldalán harcolt, 1607-ben grófi rangot kapott, házassága révén Varasd vármegye örökös főispánja lett. Báni tisztségét 1595-ig töltötte be, 1598 és 1603 között királyi étekfogó mester volt, 1608 és 1615 között ismét horvát bán, 1616-tól tárnokmester II. Mátyás udvarában.
Karpinában hunyt el 1624. január 17-én, a zágrábi katedrálisban talált örök nyugalomra. Erdődy Tamás a török elleni harcok egyik meghatározó alakja volt, a család hírnevét pedig öregbítették tettei. A horvátok is saját nemzeti hősüknek tartják Toma Bakac Erdedi néven.
Persze a magyar vagy éppen horvát származás akkoriban nem volt kulcskérdés, így valahol teljesen érthető, hogy mindkét nemzet hősként tiszteli a török elleni harcok miatt. Nekünk is legyen elég annyi, hogy Erdődy a keresztény Európát védte, amely magyar vagy éppen horvát származás esetén is múlhatatlan érdem.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Néhány korábbi rész:
- Hősök nyomában - Csajághy János
- Hősök nyomában - Kereskényi László
- Hősök nyomában - Szerető anya és harcos hősnő: Zrínyi Ilona
- Hősök nyomában - A tizenötödik aradi vértanú: Kazinczy Lajos
- Hősök nyomában - Forgách Simon
