A szakemberhiány és a fluktuáció enyhítése érdekében "tűzoltásként" minimum 25 százalékos azonnali béremelés szükséges a szociális és gyermekvédelmi szektorban - jelentette ki a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke az Országgyűlés gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottságának szerdai ülésén.
Meleg Sándor közölte: ugyanakkor az alkalmazottak bérét a jövőben az egészségügyben és a közoktatásban fizetett bérekhez kell igazítani, mert ez a két ágazat folyamatosan elszívja a munkaerőt a szociális és gyermekvédelmi szférából. Továbbá nagy az elszívó hatásuk a nyugat-európai országoknak is, ahol a magyar bérek sokszorosát kereshetik meg a munkavállalók.
Mint elmondta: a szektor válságának az az oka, hogy egyre kevesebb a jól képzett szakember, és a munkaerőhiány miatt egyre többször szakképzetlen munkavállalók látják el a feladatokat. A pozícióktól függően 9-25 százalékos a munkaerőhiány és 2024-2025-ben 4000 ember távozott az ágazatból, a magas fluktuáció pedig működésképtelenséggel veszélyezteti a rendszert.
A bértábla 2008 óta nem változott, a helyzet kezelésére pedig ágazati, illetve 11 féle munkaköri pótlékot határozott meg a kormányzat, ami kaotikus viszonyokat teremtett a szektorban - sorolta.
A helyzet érzékeltetésére kiemelte, hogy egy óvodai dajka többet keres, mint egy diplomás szociális munkás.
Meleg Sándor szerint szakmai szempontok híján sem pszichológiai alkalmassági, sem a kifogástalan életvitel ellenőrzésére szolgáló vizsgálat nem alkalmas a potenciális veszélyt jelentők kiszűrésére. Sőt ezek bevezetése után sok szakember távozott, mert nem akarta kitenni magát és a családját ennek a vizsgálatnak.
Kérdésre válaszolva megjegyezte: az elmúlt években folyamatosan jelezték a kormányzatnak a szektor működését veszélyeztető problémákat, ám érdemi visszajelzést soha nem kaptak.
Fockter Judit, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy az ágazatban tapasztalható pszichés nyomással, extrém magas túlóraszámmal nincsenek arányban a bérek, és emiatt 15-16 százalékos a betöltetlen álláshelyek száma. A dolgozók fizikailag és mentálisan is veszélyeztetve érzik magukat ezért kezelhetetlen mértékű a fluktuáció.
Tájékoztatása szerint különösen hiányoznak a rendszerből a magasan képzett szakemberek. A 36 intézményből 57 pszichológus, illetve pszichológiai tanácsadó hiányzik, de nincs elég fejlesztőpedagógus és logopédus sem, ezért az intézmények még a kötelező feladatokat sem tudják ellátni.
Súlyos problémaként említette, hogy a munkába állást megelőző hatósági vizsgálatok másfél-két hónapot vesznek igénybe, és ez idő alatt visszalép sok potenciális munkavállaló. Továbbá tízből öt-hét dolgozó már a próbaidő alatt kilép a túlterheltség, a túlórák és az ezzel együtt járó mentális terhelés miatt.
Fockter Judit arra a kérdésre válaszolva, hogy a problémákat miért nem jelezték a sajtónak, azt mondta: a korábbi kormányzat alatt csak a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárságon keresztül kommunikálhattak a nyilvánossággal, ha pedig a munkatársak egyénileg jelezték volna a sajtónak a gondokat, az az állásukba kerülhetett volna.
Horváth Tamás Balázs alezredes, a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életvitelét vizsgáló Nemzeti Védelmi Szolgálat gyermekvédelmi főosztályának vezetője arról számolt be, hogy az intézkedés bevezetése után 2024-ben, mintegy 13 ezer munkavállalót, illetve pályázót ellenőriztek, tavaly és idén pedig további, mintegy hétezret. Utóbbiaknak mintegy 6 százaléka akadt fent a szűrésen.
Az új jelentkezők ellenőrzésének száma azt is jelenti egyben, hogy a gyermekvédelmi rendszerben extrém magas a fluktuáció - tette hozzá.
Az alezredes azt mondta, hogy az ellenőrzések mintegy egy hónapot vesznek igénybe, ezek csak a problémás esetekben tartanak hosszabb ideig. Hozzáfűzte, hogy általában az alacsonyabb képzettségek igénylő státuszokra jelentkezők, például a hátrányos helyzetű környezetből érkező nevelőszülő-jelöltek akadnak fenn a szűrőn.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi rendszerrel szemben meg kellene határozni az ellenőrzések érvényességi idejét. Vagyis, ha valaki munkahelyet vált a rendszeren belül - márpedig nagyon magas a fluktuáció -, ne kelljen minden egyes alkalommal újra ellenőrizni. Annál is inkább, mert az intézmények gyanú esetén bármikor kérhetnek egy újbóli ellenőrzést - tette hozzá.
Azt is mondta, hogy a pedofil hajlam kiszűrésére nem feltétlenül alkalmas a jelenleg használt ellenőrzési eljárás.
(MTI)
