Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a kötelező kegyelmi eljárás szabályait a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztések esetében - tudatta a testület honlapján kedden.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a bíróság tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, azaz kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A strassburgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága azonban megállapította, hogy az indítványozó esetében sérült az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Az indítványozó ezután fordult a Kúriához, amely azonban felülvizsgálati kérelmét elutasította.
Az Ab megállapította, hogy a kötelező kegyelmi eljárás jelenlegi szabályai nélkülözik a garanciákat, így pedig a kötelező kegyelmi eljárás és azzal együtt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabályozása sem áll összhangban az alaptörvénnyel. Ám az alaptörvényből levezethető egy olyan szabályozás igénye, amely alapján minden esetben felülvizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt személyek büntetését a megfelelő eljárási garanciák alkalmazásával és a büntetéstani szempontok következetes érvényesítésével.
Ennek megalkotása a jogalkotó feladata, ezért az Ab a vizsgált szabályozást 2027. május 31-i hatállyal semmisítette meg, időt hagyva az új szabályozók kidolgozására.
Az Ab kiemelte, hogy döntése nem az emberölést elkövetők szabadon bocsátásáról szól, hanem arról, hogy még a legsúlyosabb büntetések végrehajtása során is érvényesüljenek olyan eljárási garanciák, amelyek egyszerre szolgálják a társadalom védelmét, a büntetés céljait és az alkotmányos rend követelményeit.
"A határozatból nem következik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek szélesebb körű vagy könnyebb szabadulásának lehetősége. Célja nem a büntetés enyhítése, hanem annak biztosítása, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a jogállami garanciák által meghatározott rendben történjen" - áll az Ab közleményében.
Az ügy előadó bírája Czine Ágnes volt, a határozathoz a 15 tagú testületből Handó Tünde és Horváth Attila fűzött különvéleményt - közölte az Ab.
A jelenlegi szabályozás szerint "a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása" 40 év letöltése után lehetséges. A döntést a Kúria eseti, kegyelmi bizottságának indoklással ellátott állásfoglalása alapján a köztársasági elnök hozza meg.
(MTI)
