Hároméves kor alatt egyáltalán nem javasolt a digitális eszközök használata, mivel azok kedvezőtlenül befolyásolhatják a gyermekek mozgás- és beszédfejlődését – egyebek mellett erre mutat rá a Bethesda Gyermekkórház és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb kiadványa. A Kis kezekben nagy képernyők című tájékoztató elsődleges célja, hogy szakmai tanácsokkal segítse a szülőket a kisgyermekek képernyőidejének csökkentésében. A két intézmény szakértői arra is rámutatnak, hogy a következetes szülői példamutatás a legfiatalabbak digitális védelmében is elengedhetetlen.
Kis kezekben nagy képernyők – Útmutató szülőknek a kora gyermekkori digitáliseszköz-használathoz címmel jelent meg a Bethesda Gyermekkórház és az NMHH közös brosúrája, amely tudományos alapon nyugvó iránytűt nyújt a legkisebbek szüleinek. Ennek központi gondolata, hogy a gyermekek első életévei meghatározók a testi, szellemi és lelki fejlődés szempontjából, ezért a digitális szokások tudatos kialakításával érdemes már a várandósság idejétől kezdve foglalkozni. A szakértők hangsúlyozzák: a cél nem a technológia teljes kiiktatása, hanem egy olyan következetes családi szabályrendszer és digitális házirend megteremtése, amely védi a gyermek fejlődését, miközben segíti az otthoni élet és a digitális világ közötti egészséges egyensúly megtartását.
- Az NMHH kutatásai szerint ma már az óvodáskorú gyermekek 87 százaléka használ digitális eszközöket, és minden tizedik gyermek rendelkezik saját készülékkel, ami jelentősen növeli a szülői kontroll nélküli eszközhasználat kockázatát.
- A képernyők már a háromévesek négyötödének életében jelen vannak, pedig a Bethesda Gyermekkórház tudományos chartája hároméves kor alatt egyáltalán nem javasolja az ilyen eszközök használatát, míg az óvodások számára naponta legfeljebb 30 perces képernyőidőt ajánl.
A túl korai és mértéktelen eszközhasználat bizonyítottan lassíthatja a mozgás- és beszédfejlődést, gátolhatja a pihentető alváshoz szükséges melatonintermelést, hosszú távon pedig elhízáshoz, hangulatingadozáshoz és „digitális szemfáradáshoz” vezethet.
A tájékoztató rávilágít az úgynevezett „technoferencia” jelenségére is, amikor a szülő és a gyermek közötti mély kapcsolódást zavaró technológiai tényezők – például értesítések vagy telefonra vetett gyors pillantások – szakítják meg, csökkentve ezzel a gyermek érzelmi biztonságérzetét. A szakemberek arra ösztönzik a szülőket, hogy ne féljenek az unalomtól, hiszen az „a kreativitás kapuja”: ha hagyjuk a gyermeket néha unatkozni, az agya 10 – 15 perc után átkapcsol, és képessé válik az önálló játékra és felfedezésre. A „képernyő helyett kapcsolat” elvét követve a kiadvány olyan offline alternatívákat mutat be, mint a közös mozgás, a meseolvasás vagy az alkotás, amelyek a belső képalkotást, a finommotorikát és az érzelmi szabályozást is hatékonyabban fejlesztik, mint a készen kapott digitális tartalmak.
A gyakorlati segítségnyújtás jegyében a szülők a kiadványból egy digitális házirend elkészítését segítő sablont is letölthetnek, amely hozzájárul a család egyedi igényeihez szabott szabályok lefektetéséhez. Ezek a szerzők szerint akkor válnak hitelessé, ha a szülők saját eszközhasználatukkal is jó példát mutatnak, hiszen a gyermekek számára a szülői minta a legerősebb iránytű. Az útmutató kitér a „sharenting”, vagyis a szülői túlposztolás veszélyeire is, tanácsokat adva a gyermekek digitális lábnyomának csökkentéséhez, valamint magánszférájuk védelméhez.
A kiadvány teljes terjedelmében ingyenesen elérhető és letölthető itt.
Kapcsolódó:
- Digitális csapdában a magyar óvodások
- A másfél éves gyerekek fele naponta bámulja a képernyőt
- Kutatás: hazánkban is egyre korábban kezdődik a "digitális gyermekkor"
- Oktatási jogok biztosa: csökkenő gyermeklétszám mellett is egyre több az SNI-s diák
