A példátlan mértékű felhatalmazással a Tisza Párt történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért - jelentette ki a köztársasági elnök szombaton az Országgyűlés alakuló ülésén. Sulyok Tamás azt mondta: a kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie természetes közegébe, a közjogi keretbe. Az államfő konstruktív együttműködést javasolt az ország sorsát előre vivő, a nemzetet felemelő, a békét és a közélet nyugalmát erősítő ügyekben.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beszéde elején kiemelte: a rendszerváltozás óta tizedik alkalommal összeült Országgyűlés összetétele négy parlamenti ciklus után egyúttal kormányváltást is eredményez.

Az áprilisi országgyűlési választáson Magyarország működő, demokratikus jogrendje alapján a magyar nép kinyilvánította akaratát, "a Tisztelet és Szabadság Párt példátlan mértékű részvétel mellett példátlan mértékű győzelmet avatva lehetőséget kapott a magyar emberektől az ország irányítására" - fogalmazott gratulációját kifejezve a választáson győztes pártnak.

Ezzel a felhatalmazással a Tisza Párt történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért - jelentette ki. Hozzátette: a Tisza olyan felelősséget és szolgálatot visel, amelynek tétje nem kevesebb, mint az ország és a nemzet közösségeinek előrehaladása, erejének gyarapítása, és a veszélyekkel szembeni ellenállóképességének biztosítása.

Azt mondta: a kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie természetes közegébe, a közjogi keretbe. "A fókusz ismét egyedül az ország sorsának jobbá tételére esik. Van mit javítani az emberi kapcsolatokon, hiszen ahogyan egymással szemben viselkedünk, ahogyan egymással beszélünk, ahogyan egymásra nézünk, valójában úgy tekintünk a hazánkra is. Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk és nem egymás ellenében" - fogalmazott. Az államfő konstruktív együttműködést javasolt az ország sorsát előre vivő, a nemzetet felemelő, a békét és a közélet nyugalmát erősítő ügyekben.

Kiemelte: e konstruktív együttműködésnek jó példáját látta az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítése során. Ezért köszönetet mondott a pártok képviselőinek, az Országgyűlés főigazgatójának, valamint a Sándor-palota főigazgatójának.

Sulyok Tamás az Országházat a nemzeti szabadság és a jog fellegvárának nevezte, amely tele van a magyar államiság, történelem és jogrend megannyi szimbólumával. E méltóságteljes falaknak van bőven megosztani való emlékük a legkeményebb erőpróbákról, emberfeletti kiállásokról is - fogalmazott, emlékeztetve, hogy az Országház számos nagy alakja, tisztviselője a legviharosabb időkben is igyekezett helytállni. Példaként említette Bibó Istvánt, aki a demokratikus államrend elsőbbségét és a törvények megkerülhetetlen uralmát vallotta, és 1956-ban, amikor az ország a szovjet megszállás legnehezebb óráit élte, úgy döntött, nem mozdul el a parlamentből.

"Az életét tette kockára, de őrhelyén maradt, és hitet tett a demokratikus jogrend mellett" - hangsúlyozta. Hozzátette: Bibó István ugyanazt vallotta, mint később Mádl Ferenc vagy Sólyom László néhai államfő, és amit ő maga is vall, hogy a jognak többletértéke kell, hogy legyen, a jognak a jóra, a rendre, az igazságosságra, az emberre kell irányulnia.

Kijelentette: a jogászok és a törvényhozók eszmei alapvetése az, hogy nem az ember van a jogért, hanem a jog van az emberért. Hozzátette: ez teszi a jogot alkalmassá arra, hogy egy országot egyben tartson, és ezen alapszik az a törvényi szabályozási keret, ami felette áll a hatalomnak.

Úgy értékelt: a magyar jogrendszer "ezeréves folyama" Szent Istvántól, az ország első törvényhozójától ered, és a magyar jogfelfogás elválaszthatatlan európaiságunktól is, amely szintén Szent Istvánhoz vezethető vissza.

Az ő tudatos döntésével váltunk végérvényesen Európa részévé, és nem csupán földrajzi, hanem szellemi, kulturális értelemben is. A magyar nép ettől kezdve egyben európai is és Európa sem képzelhető el Magyarország nélkül - jelentette ki.

A köztársasági elnök leszögezte: a jog tisztelete Magyarországon nem lehet kérdés, minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető, és minden politikai cselekvés addig nevezhető demokratikusnak, amíg a jogállami alkotmányos rend keretén belül mozog.

"Az emberek javát kereső és szabadságát biztosító, a rend és a kiszámíthatóságot szavatoló jogrend felsőbbségének irányadónak kell lennie a hatalom mindenkori gyakorlóival szemben. A jogbiztonság olyan érték, amelyet minden körülmények között őriznünk kell. A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és jogba vetett bizalmára" - hangsúlyozta Sulyok Tamás.

Közös ügyeink rendezésének legalkalmasabb helye az Országház, leghatékonyabb módja a kölcsönös tisztelet, legjobb eszköze pedig a jog normáinak letisztult nyelve - rögzítette.

Az esküt tett képviselőnek azt üzente: egy "ezredév országépítői közé soroltattak be", ezért mindenkire, akit az a megtiszteltetés ér, hogy a magyar parlamentben képviselje a nemzetet, egyben történelmi szerep is hárul, és a történelem is fogja majd megítélni tevékenységét.

Négy évre kaptak ugyan mandátumot, de a képviselők szolgálata túlmutat a parlamenti ciklusokon, és éppen ezért a napi vitákon is - jelezte. A képviselőket arra figyelmeztette: a nemzet egészét hivatottak képviselni. "Azokat is, akik egyetértenek önökkel, és azokat is, akik nem, azokat is, akik erősek és azokat is, akik védelemre szorulnak. Felelősek lettek az ország minden polgáráért, világnézettől, lakóhelytől és élethelyzettől függetlenül." - fogalmazott.

Kiemelte a nemzetiségi szószólók szerepét is, hangsúlyozva, hogy a magyarországi nemzetiségek elválaszthatatlanok hazánktól, nemzeti egység csak velük együtt valósulhat meg.

Sulyok Tamás beszéde végén közölte: azt javasolja, hogy az Országgyűlés Magyar Pétert válassza meg miniszterelnöknek.

(MTI)