A parlamenti egypárt két legnagyobb frakciója már szövegezi az új médiatörvény végleges verzióját, ami a Zsindex információi szerint még idén a parlament elé kerülhet. Az új szöveg tetszik a médiapiac szereplőinek, és úgy tűnik, hogy a pártok is közös nevezőre juthatnak, mégsem biztos, hogy el fogadják. Ha mégis, akkor az ORTT helyett felállítandó új médiatestület minden eddiginél szélesebb jogköröket kaphat.

A libsi oldal úgy tudja, hogy a Fidesz és az MSZP szakpolitikusai már gőzerővel dolgoznak az új médiatörvényen, és sohasem volt még olyan közel az új törvény elfogadásának lehetősége, mint most. Állítólag még idén meg akarják szavazni a kétharmados törvényt, a szocialista és a fideszes képviselők már bőszen egyeztetnek, a törvény három fontos fejezete már el is készült. A hozzájuk került szövegváltozat szerint az új médiatörvény például felhatalmazná az ORTT utódát, a Nemzeti Médiahatóságot, hogy ha a vizsgálat szükségessé teszi, bármikor lefoglalja, illetve lemásolja a média szervereit, alkalmazottainak számítógépeit, sőt, bírói engedéllyel és az ÁVH segítségével akár házkutatást is tarthatnának.

Információik szerint az új törvény megszületését sürgeti a két országos kereskedelmi csatorna is, mivel már jövőre új csatornákat szeretnének indítani, amit a jelenleg hatályos, 1997-ben elfogadott szabályozás nem tesz lehetővé. Az új médiatörvény életbevágó lehet az országos kereskedelmi rádióknak is, amelyeknek jövő év végén lejár a sugárzási engedélyük, így az általuk használt frekvenciákra új pályázatot írhatnak ki, kivéve, ha az új médiatörvénybe belekerül, hogy a digitális átállásban vállalt együttműködésükért (digitális tartalmak gyártása mellett a platformot is ingyen kéne reklámozniuk) cserébe még hat évvel, vagy legalább az analóg hálózat lekapcsolásáig meghosszabbítanák analóg műsorszolgáltatási szerződésüket. Úgy tudják, hogy mind az országos tévéadók csatornaindítását, mind az országos rádiók engedélyének meghosszabbítását tartalmazza majd az új médiatörvény, vagyis a törvényalkotók már megegyeztek a legnagyobb piaci szereplőkkel, már csak maguk közt kell egyezségre jutniuk.

Hatáskört kapnának

Az Index megszerezte a médiatörvény legújabb változatának már elkészült három fejezetét. Ezekből az derül ki, hogy a konkrét pénzügyi előnyökért cserébe a nagy médiapiaci szereplők lemondanak eddigi viszonylagos szabadságukról, hiszen a törvényben leírt új médiaszabályozó testület minden eddiginél több jogosultságot kapna a tévék és a rádiók ellenőrzésére és büntetésére. (Sőt, a törvény szövege alapján akár az internet és a nyomtatott sajtó szabályozására is, hiszen a felállítandó Nemzeti Médiahatóság „a médiapiaci verseny és a médiarendszer működésével összefüggő alapvető jogok érvényesítésének biztosítására” jön létre, ennél szűkebb értelmezés sehonnan sem olvasható ki, sőt a tágabb hatáskörre utalhat, hogy a testület tagjai nemcsak a közszolgálati médiától, a műsorszolgáltatóktól vagy a műsorterjesztőktől nem kaphat fizetést vagy egyéb juttatást, de lapkiadónál vagy internetes tartalomszolgáltatónál sem állhat alkalmazásban.)

Az új médiatörvény kidolgozásában részt vevő informátorok szerint a felállítandó médiatestület az ORTT-vel ellentétben kevésbé szólhatna bele az elektronikus média piacra lépésébe, hiszen a digitalizáció miatt megszűnik a csatornaszűkösség, így az állam a nyomtatott sajtóhoz hasonlóan csak a regisztrációt írhatja elő. Viszont ezzel párhuzamosan az új Nemzeti Médiahatóság sokkal nagyobb hatáskört kapna a tartalomszabályozásban.

Ráadásul a nagyobb hatáskör mellé a médiatestület szélesebb hatósági jogköröket is kapna. A törvénytervezet szerint a „tényállás tisztázása” érdekében a hatóság a tervek szerint jogosult lesz „bármely személy birtokában lévő adathordozóról tükörmásolatot készíteni”. A vizsgált média üzleti titkait is köteles megosztani a hatósággal, sőt az „a hatáskörébe tartozó ügyben eljárva bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos, illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat”. Mindehhez ugyan előzetes bírói engedélyre van szüksége, de a szükséges kényszerítő intézkedésekhez a rendőrség segítségét is kérheti.

Abban az esetben, ha a vizsgált média nem működik együtt a vizsgálatban a médiahatósággal, a rendőri kényszerítés mellett még egy százezer forinttól ötvenmillió forintig terjedő bírságra is számíthat.

A paragrafus hatásköröket biztosító bekezdései egyébként szinte szóról szóra megegyeznek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996-os törvény 2005-ös módosításával, amely ilyen hatósági jogköröket ad a Gazdasági Versenyhivatalnak. Csakhogy amíg a GVH a piaci versenyt szabályozza, és például a nehezen kezelhető kartellezést igyekszik nyomozati eszközökkel felderíteni, a felállítandó NMH akár tartalomszabályozási kérdésekben is alkalmazhat ilyen módszereket. Vagyis cenzorként léphet fel, és ehhez akár a rendőrség segítségét is kérheti. Ráadásul eközben a testület hat tagját az országgyűlés választaná kétharmados többséggel, ami ugyebár nálunk azt jelenti, hogy a pártok majd rábólintanak egymás jelöltjeire, így végül a politika felügyelheti majd a médiát.

Mindez egyébként nem zavarja a megkérdezett szolgáltatókat. Egyrészt úgy gondolják, hogy jó eséllyel még finomodni fog a törvény szövege, másrészt ez már előrelépés az első verzióhoz képest, amiben még az állt, hogy a pártok akár felügyelőt is küldhetnek a meghatározó médiapiaci erővel rendelkező médiaszolgáltatókhoz, például az országos kereskedelmi tévékhez, és a felügyelők akár a konkrét műsortervekbe és a forgatókönyvekbe is beleszólhattak volna.

Még nem dőlt el

Egyébként sem biztos, hogy az új médiatörvény még idén megszületik. Úgy tudják, hogy a tervezett határidőig befejezik majd a szövegezést, a pártok médiapolitikusai is meg fognak egyezni, de még ez sem garantálja a szükséges kétharmados parlamenti többséget. A médiatörvény ugyanis fontos minden piaci szereplőnek, de a politikusok a világgazdasági válság és a kisebbségi kormányzás miatt inkább a költségvetési szavazásra figyelnek. Úgy tudják, hogy ugyan a szocialista Jánosi Györgynek és többek közt a fideszes Szalai Annamáriának is személyes ügye a médiatörvény, de a szavazás végeredményét végül majd mégiscsak az aktuálpolitikai kérdések döntik el.

Ha a Fidesznek jól jön majd, hogy egy nagy médiafigyelmet kapó törvény elfogadtatásában együttműködjön a szocialistákkal, ezzel bizonyítva, hogy konstruktív ellenzéki pártként képes támogatni bizonyos ügyeket, akkor megszavazza a médiatörvényt, ha inkább a kemény ellenállás lesz az érdeke, akkor az előzetes egyeztetések ellenére sem fogja támogatni.

(Index)