„Szijjártó lehallgatásához nekem az égvilágon semmi közöm nem volt – nagy nehezen, évekkel később sikerült csak erről a kommunikációról bizonyítékokat szereznem. Szijjártó számát pedig gyakorlatilag mindenki ismeri, az utolsó magyarországi külföldi vállalat igazgatója is” – mondta a Telexnek a Direkt36 és a VSquare tényfeltáró újságírója, Panyi Szabolcs, akiről a Mandiner hétfőn reggel tett közzé egy leleplezőnek szánt hangfelvételt.

Fotó: Ivándi Szabó Balázs / 24.hu

A felvételen Panyi Szabolcs és egy ismeretlen női hang hallható. Az újságíró a felvételen többek között arról beszél, hogy kapcsolatban áll egy európai uniós ország állami szervével, de a kormánysajtó hamarosan azzal tálalta az ügyet, hogy Panyi megadta Szijjártó Péter telefonszámát a külföldi titkosszolgálatnak. Szijjártó döbbenetesnek nevezte, hogy „egy magyar újságíró aktív közreműködésével hallgatta le egy vagy több külföldi titkosszolgálat”, Orbán Viktor pedig utasította az igazságügyi minisztert, hogy az ügyet haladéktalanul vizsgálja ki, mert ez súlyos támadás Magyarország ellen. Mindezt két nappal azután, hogy a Washington Post arról írt: Szijjártó Péter telefonon rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az uniós ülések szüneteiben az ott történtekről.

Panyi Szabolcs a kiszivárgott felvételen emellett arról is beszélt, hogy jó kapcsolatokat ápol a Tisza Párt külpolitikai szakértőjével, Orbán Anitával, akit a „kvázi barátjának” nevezett. Az újságíró később elmondta, valójában „nagyzolni és vetíteni” próbált a kapcsolataival az információ reményében, hátha így az több mindent elárul, a valóságban mindössze kétszer találkozott a Tisza külpolitikai szakértőjével.

A kormánypárt Panyi Szabolcsot hazaárulónak nevezte, Magyar Péter szerint viszont ha Szijjártó valóban összejátszott Lavrovval, akkor ezek az egyeztetések merítik ki ezt a fogalmat, amiért életfogytiglani börtönbüntetés jár. A korábban a Pegasus kémszoftverrel megfigyelt Panyi szerint az eset csak a Fidesz „elővágása” volt, hogy megpróbálják hitelteleníteni a készülő oknyomozó anyagát, miközben semmi rendkívüli nincs abban, hogy oknyomozó újságíróként titkosszolgálati forrásokkal dolgozik.

Valakik lehallgattak

A Mandiner kora reggeli cikkére Panyi Szabolcs néhány órán belül egy hosszú bejegyzésben reagált. Azt írta, a közzétett felvételen egy olyan beszélgetés hallható, ami közte és egy forrása között zajlott, amit „valakik lehallgattak”. Panyi Szabolcs a Telexnek azt mondta, a Mandineren hallható beszélgetés valamikor az elmúlt fél évben zajlott, de arról, hogy kivel beszélt, a forrásvédelem miatt nem oszthat meg konkrétumokat.

Panyi ehelyett megismételte, amit a bejegyzésben is írt: egy bizalmas forrásáról van szó, akitől információkat remélt annak részleteiről, hogy Szijjártó a tanácskozások szüneteiben hogyan szivárogtat az oroszoknak érzékeny EU-s információkat. A forrástól azokat a telefonszámokat kérte el, amelyeken szerinte „Szijjártó és Lavrov egymással szokott kommunikálni”. Ezeket össze akarta vetni az egyik európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal, és kideríteni, hogy ezekben a beszélgetésekben a külügyminiszter csak két telefonszámot használ-e, vagy létezik egy harmadik is, amin az érzékenyebb, „ügynöki kommunikáció” zajlik. Hogy sejtette-e, hogy rögzíthetik a beszélgetést, Panyi azt válaszolta: „természetesen nem”.

Megalapozott európai gyanakvás vagy esztelen összeesküvés-elmélet?

Az amerikai Washington Post szombaton megjelent cikkében és a hozzájuk eljutott belső jelentésre és nyugati hírszerzési tisztviselőkre hivatkozva írt a magyar és az orosz külügyminiszter egyeztetéseiről, amelyek után a Kreml évek óta lényegében minden EU-s ügyről azonnali információhoz jut. A lap ezzel együtt azt állította, hogy az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) egyik egysége a múlt hónapban „riasztást adott ki” Orbán Viktor népszerűségének zuhanása miatt. Ezért az orosz tisztek azt javasolták, hogy a magyarországi kampányt egy Orbán elleni merénylet megrendezésével fordítsák meg.

Szijjártó Péter „esztelen összeesküvés-elméletnek” és az ukrán propaganda részét képező hazugságoknak nevezte a Washington Post „önmerényletre” vonatkozó állításait. Az orosz külügyminiszterrel folytatott különutas egyeztetéseire csak azután reagált, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök megjegyezte: „senkit nem kellene, hogy meglepetésként érjen, hogy Orbán Viktor emberei információkat adnak át Oroszországnak”. Szijjártó szerint Tusk álhírt és hazugságot terjeszt.

A Politico című lap öt uniós diplomatára és tisztségviselőre hivatkozva hétfőn azonban már arról írt, hogy az európai uniós döntéshozók lényegében kizárják Magyarországot az érzékeny tárgyalásokból, mert attól félnek, hogy a magyar kormány információkat szivárogtat Oroszországnak.

De vajon mennyire rendben lévő az, hogy egy újságíró titkosszolgálati forrásokkal is kapcsolatban áll? Panyi szerint nemzetbiztonsági szakújságíróként több mint egy évtizede dolgozik az orosz befolyás felderítésén, és bár itthon ez a műfaj még mindig nem evidens, annak része, hogy nemzetbiztonsági forrásokkal is dolgozik. „Ahogy a Washington Post megírta egy európai titkosszolgálati forrásra hivatkozva, hogy Szijjártó Péter Szergej Lavrovnak szivárogtat, úgy én is többek között hasonló forrásokkal dolgozom. Főként olyanokkal, akik az orosz kémek és ügynökök tevékenységéről rendelkeznek információkkal. Így kezdtem el nyomozni Szijjártó szivárogtatásai után is. Például megszereztem olyan nemzetbiztonsági anyagokat, amelyek a Szijjártó-Lavrov kommunikáció részleteit tartalmazták” – válaszolta a Telex kérdésére Panyi Szabolcs. Az újságíró szerint a magyar és az orosz külügyminiszter beszélgetéseit európai uniós nemzetbiztonsági szolgálatok például azért tudták rögzíteni, mivel Szijjártó a biztonságilag szigorúan védett EU-s ülésekről is sima GSM, vagyis mobilhívásokkal kommunikált, nem biztonságos vonalon.

Lenne egy egészen nagy kérésünk hozzád

Panyi a Mandineren hallható felvételen is felidézte azt az esetet, amit korábban egy cikkben is megírt: egy Szergej Lavrov és Szijjártó Péter között szerinte 2020-ban lezajlott telefonos beszélgetését. Az újságíró 2024 márciusában a Vsquare angol nyelvű hírlevelében számolt be arról, hogy eljutott hozzá: Szijjártó segített elintézni Peter Pellegrini korábbi szlovák miniszterelnöknek egy moszkvai találkozót, hogy segítse a szociáldemokrata-nacionalista elnök választási győzelmét.

Panyi hétfő reggel szó szerint is közzétette a hivatkozott beszélgetést. Az újságíró szerint Szijjártó ekkor többek között azt mondta Lavrovnak: „Nem akarlak zavarni, de a miniszterelnök kért meg rá, mert lenne egy egészen nagy kérésünk hozzád. Ahogy tudsz róla, választások jönnek Szlovákiában február 29-én és számunkra kulcsfontosságú, hogy az ottani koalíció folytatni tudja. Megértem, hogy ez furcsának hangozhat magyar konzervatívoktól, de a szociáldemokraták [győzelmében] reménykedünk, mivel ők az egyetlen racionális erő a szlovák politikában, akik külföldi befolyás nélkül működnek.” Panyi azt állítja, a beszélgetést egy európai uniós ország nemzetbiztonsági szolgálata rögzítette.

A szlovák államfői hivatal a 24.hu-nak reagált a Szijjártó-Lavrov beszélgetésre, és azt közölték: Peter Pellegrini államfő„ semmi szín alatt nem kíván belefolyni a magyarországi választási kampányba”.

„Semmi köze az illetőnek a Tiszához”

A Mandineren megjelent beszélgetés másik szála az, hogy Panyi Szabolcs a kiszivárgott felvételen arról is beszélt: jó kapcsolatokat ápol a Tisza Párt külpolitikai szakértőjével, Orbán Anitával, akit a „kvázi barátjának” nevez. A hangfelvételen az újságíró szó szerint úgy fogalmazott, „nem vagyok a kampánystábjában, de nehéz helyzet, hogy az újságírói függetlenségemet hogy tudom úgy fenntartani, hogy egyrészt jóban vagyok az Anitával, másrészt segítek neki bizonyos szakmával kapcsolatos dolgokban.” Majd hozzátette, javaslatot tehetne arra, hogy kormányváltás esetén ki dolgozhasson a Külügyminisztériumban, és ki nem.

Panyi a Telex kérdésére arról beszélt: mindezt azért mondta, mert próbált úgy tenni, mintha nagyobb befolyása lenne. „Itt egyszerűen csak megpróbáltam a forrás bizalmába férkőzni, hátha elárul még részleteket Szijjártó és Lavrov kommunikációjáról, úgy tettem, mintha lenne bármilyen befolyásom – ami természetesen nincsen. Ez részemről egyértelműen újságírói hiba volt a forrásommal szemben, hogy ilyen módon próbáltam motiválni arra, hogy beszéljen.” Az újságíró szerint senkit nem tudna kirúgatni a külügyből, „nagyzoltam, próbáltam a forrásom előtt befolyásosabbnak mutatni magam, hátha így több mindent elárul. Mint mondtam, ebben hibáztam” – fogalmazott Panyi Szabolcs.

Orbán Anita is megszólalt az ügyben, a Tisza politikusa a Facebookon hazugságnak nevezte a felvételen elhangzottakat. Szerinte mindössze az történt, hogy 2010 előtt felmerült, hogy Panyi a kampánystábja tagja legyen, amikor a Fidesz jelöltjeként indult volna. Az elmúlt két évben azonban az újságíróval csak kétszer találkoztak. Ezt Panyi is megerősítette, és azt mondta, nem dolgozik a Tisza Pártnak, és nem ad tanácsot Orbán Anitának.

A Tisza Pártnak Orbán Anita bejegyzése után még küldött kérdéseket a Telex arról, hogy Panyi akár hivatalosan, akár informálisan segíti-e a Tisza Párt munkáját, és hogy milyen iratokba szeretne egy esetleges kormányváltás esetén betekintést engedni Orbán Anita Panyi Szabolcs újságírónak, és ezt milyen alapon tenné. A Tisza Párt egyetlen mondattal rövidre zárta a választ: „Semmi köze az illetőnek a Tiszához, egy Tisza-kormány alatt semmilyen iratokba nem tekinthet bele.”

Két lehallgatás

A szövevényes ügy fókuszában tehát két lehallgatás áll. Az egyikben egy újságírót, a másikban egy külügyminisztert hallgattak le. A felvételen ráadásul az is hallható, hogy valójában nem a magyar, hanem az orosz külügyminiszter lehallgatásáról volt szó. Panyi állítása szerint a Szijjártó–Lavrov-felvételt tehát egy európai uniós ország nemzetbiztonsági szolgálata szivárogtatta ki neki. Felmerül a kérdés, ez hogyan lehetséges. Úgy, hogy előfordul, hogy a szövetségi államok is kémkednek egymás ellen. Idén januárban derült ki például, hogy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) rendszeresen figyelte az egykori amerikai elnök, Barack Obama az Air Force One fedélzetén bonyolított telefonhívásait. A Zeit információi szerint a német titkosszolgálat nem kapott engedélyt Obama megfigyelésére, és Angela Merkel német kancellárt sem avatták be az ügybe. Obama viszont tudott Angela Merkel korábbi lehallgatásáról. Az amerikai titkosszolgálat (NSA) ugyanis éveken át lehallgatta az ő mobiltelefonját is. Éppen a Direkt36 írt oknyomozó anyagot arról, hogy diplomatafedésében dolgozó magyar hírszerzők több európai bizottsági alkalmazottat is megkörnyékeztek, akik európai bizottsági tervezeteket is igyekeztek átíratni.

Milyen gyakran szoktak lehallgatni újságírókat, és ez mennyire jogszerű? Indokolt helyzetekben egy kormány újságírókat is megfigyelhet titkosszolgálati eszközökkel, de ha egy állami szerv rögzíteni akar titokban egy beszélgetést, ahhoz bírói vagy igazságügyi minisztériumi engedély szükséges, a lehallgatás indoklását viszont sokszor igen „rugalmasan” kezelik. Ezek az anyagok azonban nagyon ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, ahhoz ugyanis a törvény szerinti titkosítást is fel kell oldani.

Panyi Szabolcs volt az egyike azoknak a magyar állampolgároknak, akiket a kormány korábban a Pegasus kémprogrammal figyelt meg. 2021 júliusában derült ki, hogy többek között kormánykritikus magyar újságírók és médiatulajdonosok megfigyelésére 2018 óta alkalmazták a mobiltelefonokra telepíthető izraeli kémszoftvert. Ez a telefon összes adatához hozzáfért, és képes volt azt lehallgató eszközzé változtatni. A hatóságok hónapokig tagadták a kémprogram használatát, majd elismerték, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta és bevetette az eszközt, amelyre, mint kiderült, Varga Judit akkori igazságügyi miniszter adott engedélyt.

Míg a magyar kormány szerint jogszerű volt a program használata, a strassburgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága több ítéletében is elmarasztalta Magyarországot, kimondva, hogy a titkos megfigyelések szabályozása nem biztosít megfelelő garanciákat, különösen azért, mert a nemzetbiztonsági célú megfigyelések engedélyezése nem független bírói kontroll mellett történik, hanem az igazságügyi miniszter dönt róla – ezeknek az ítéleteknek a teljes körű végrehajtása azonban mindmáig elmaradt. A Pegasus-ügy pedig megmutatta, hogy ez nem elméleti, hanem a gyakorlatban is létező probléma. 2023-ban az Európai Parlament is arra szólította fel Magyarországot, hogy a nemzetbiztonsági célú megfigyelések független, előzetes bírói kontroll mellett történjenek.

Fontos különbség, hogy ha nem az állam, hanem egy magánszemély rögzít egy beszélgetést a másik fél hozzájárulása nélkül, és azt nyilvánosságra hozza, akkor törvénysértést követ el. Ennek ellenére rengeteg ilyen felvétel kering a sajtóban, kampány idején különösen gyakran szivárognak ki hangfelvételek.

Könyv készül az orosz titkosszolgálati befolyásról

Panyi szerint mivel évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat Szijjártó szivárogtatásairól, az egész esettel kapcsolatban inkább az érintette „kellemetlenül”, hogy nem az övé lett az elsőség, hanem a Washington Posté, de szerinte a szerzővel, Catherine Belton Oroszország-szakértővel nehéz is versenyeznie. Bejelentette viszont, hogy 2022 óta dolgozik egy oknyomozó könyvön, amelyben azt próbálja majd bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálózták be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet”. „Annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó” – írta Panyi, aki szerint az oroszok nem visszajöttek, valójában soha nem is mentek el, Szijjártó és Lavrov kapcsolata pedig csak a jéghegy csúcsa.