A Fekete István Szabadegyetem márciusi előadását Szabó Gergely közgazdász tartotta, a Nemzeti pénz című könyv szerzője tartotta Hogyan vegyük vissza a pénzteremtést, nyerjük meg évente a GDP 4-6 százalékát és tegyük biztonságosabbá a pénzügyi rendszert? címmel.
Az érdekfeszítő előadás tematikája komoly alternatívát nyújt a jelenlegi bankrendszerrel szemben, a könyvet pedig igazán érdemes elolvasni. Lássuk a részleteket!
Fotók: Bogoly Zoltán
A bank mindig jól jár, a felhasználók pedig mindig rosszul. A könyvünkkel egy olyan elemzési keretet akartunk teremteni, ami ezt a vitát, hogy a bank tényleg átverés-e vagy sem, objektívan vizsgálja meg. A pénzügyeknek van egy olyan része, amit csak egyféleképpen lehet nézni – kezdte az előadó.
A könyv azt is szolgálja, hogy a felhasználó előre tudjon gondolkozni, átveri-e a bank.
A pénz fontos dolog, nem tehetjük meg, hogy ne foglalkozzunk vele. Fontos, hogy ki teremti elő, ki uralja. Ezért dolgozunk, a boltban ezzel fizetünk, akár a megtakarításainkat is elbukhatjuk, ha átvernek vagy rosszul döntünk. Államszervezési, uralmi szempontból is fontos – szögezi le Szabó Gergely.
Például hitelnyújtáskor, vagy ingatlanvásárláskor a jogszabályoknak köszönhetően „új pénzt” teremt a bank a semmiből. A nagy bankok korlátlanul tudnak pénzt teremteni a semmiből. Ma már ez nem egy letagadott dolog, de azért virágnyelven adják elő.
A jelenlegi pénzügyi rendszerben adósságokon keresztül keletkezik a pénz, a perifériás országok (mint például Magyarország) pedig magas kamatokkal küzdenek az eladósodás ellen – ez nagy probléma.
Akik már sok pénzzel rendelkeznek, érdemtelenül, kockázatmentesen jutnak újabb nagy pénzekhez. Maguknak is tudnak pénz teremteni – ez az érdemtelen pénzteremtés.
Az eladósodás és a pénzteremtés összefonódik, ezért ez a gazdasági rendszer sérülékeny, gyakoriak a válságok. Ezek nem specifikus magyar problémák, az egész világot uralják – főként a Nyugaton. A rendszer több mint 100 évre nyúlik vissza – mondta Szabó.
A bankok visszaélhetnek a hatalmukkal, az ember kiszolgáltatott helyzetben van. Nem is nagyon engedhetik meg maguknak, hogy hagyjanak csődbe menni egy bankot.
Probléma még a pénzhasználat magas költsége. Vannak havidíjak, tranzakciós díjak, az egész pénzhasználatnak nagyjából 1000 milliárdos díja van évente, ez a magyar GDP 1 százaléka. Ez egy emberre vetítve százezer forint évente, pedig a szolgáltatás nem bonyolultabb mint egy e-mailező rendszer – mondta az előadó.
Az összes probléma visszavezethető arra, hogy a pénzteremtő, pénzkibocsátó a magánszektor.
Mi a megoldás? Vissza kell venni a pénzkibocsátást az állam számára. Nem kizárólag készpénzről beszélünk, a számlapénzeket is az államnak kell kibocsátania. Egy ilyen rendszerben a pénzteremtés már nem a hiteleken keresztül történik. Nem az adósságokon keresztül bővül a pénzmennyiség, hanem a gazdaság bővülésével – szögezte le.
A pénzforgalom független a hitelezéstől, ha egy bank elszámolja magát, az nem érintené súlyosan a rendszert, lehet hagyni csődbe menni.
Az új rendszer pontosan úgy működne, ahogy gondoljuk, hogy egy normális rendszer működik. Megszűnne az érdemtelen pénzáramlás is. Az érdemtelen pénzáramlás ma a 3-4%-a a magyar GDP-nek. Megszűnik a többi, korábban felvezetett probléma is. Lecsökkennek a pénzhasználat költségei, megnyerjük az állam pénzteremtési hasznát. Ez személyre levetítve kb. félmillió forint évente.
Visszaélhet-e az állam a hatalmával az új rendszerben? Maximum az éves pénzteremtésnél, de igazából ebben a mostani rendszerben is megtehetik ezt, csak itt még a 3-4 százalék veszteség is hozzáadódik.
Ahol mindenkinek az állam vezeti a számláját, ott nem élhetnek vissza vele? Igazából most is sok cég rálát az emberek adataira, akár az állam is (gondoljunk például a kanadai kamionosok tüntetésére, ahol az állam zárolta a számlájukat). Az új rendszerben előny, hogy magáncégek már nem látnának rá, de ki is lehet venni készpénzben, nincs hátrány – jelentette ki az előadó.
Az új rendszer nem gyógyír mindenre. Előny, illetve az időnk és a szabadságunk a tét, de ettől még nem oldódik meg az oktatás ügye, nem fogyasztanak kevesebb digitális tartalmat a gyerekek, stb. – szögezte le.
Nem a mainstream közgazdász-társadalom fogja elindítani a változásokat, hanem az állam és az erre alkalmas politikusok. A könyvnek van egy könnyebben olvasható első része, majd részletesebb kérdéseket válaszolnak meg szakmai szemmel – zárta sorait Szabó Gergely.
A következő előadáson, április 23-án, csütörtökön más vizekre evezünk, dr. Tamasi József belgyógyász ad elő Miért nem szóltak az orvosok a Covid alatt? címmel.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
