Az Európai Bizottság aloldalán elérhetők a legfrissebb üzemanyagpiaci adatok, így meg tudjuk nézni, hogy a szomszédos országokban hogyan alakultak a fogyasztói árak az elmúlt héten - kiderül tehát, hogy drágának mondható-e a magyar benzin.
Mától ismét jelentős mértékben emelkednek a nagykereskedelmi üzemanyagárak Magyarországon: a benzin esetében bruttó 11 forintot, a gázolaj esetében pedig bruttó 15 forintot jelent ez.
A piaci átlagárak az alábbiak szerint alakulhatnak ma: 95-ös benzin: 659 Ft/liter, gázolaj: 718 Ft/liter.
A védett árakhoz képest a különbség tehát még tovább nő; a 95-ös benzin piaci ára mától 64 forinttal magasabb, mint az 595 forintos benzin védett ára, a gázolaj piaci ára pedig jelenleg 103 forinttal magasabb, mint a 615 forintos gázolaj védett ára.
Mint ismert, a magyar kormány március 9-én döntött az üzemanyagpiacba való állami beavatkozásról, miután az elmúlt időszakban meredeken emelkedtek az árak. A rendeletek alapján a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintért, a dízel pedig legfeljebb 615 forintért értékesíthető a jogosultak számára.
Drága a hazai üzemanyag?
A legéletszerűbb összehasonlítás a magyar üzemanyagárak esetében az, ha a szomszédos országok áraival vetjük össze a hazai jegyzéseket, hiszen ezekbe az országokba tud kedvezőtlen esetben átmenni tankolni a magyar autós.
A hétfői adatok alapján bőven nyugodtak lehetünk, hiszen ebben a közegben a benzin esetében 22 forinttal volt olcsóbb a hazai piac az átlagnál,
míg a dízelnél 38 forinttal volt az átlagos szint alatt a hazai ár hétfőn.
Az alábbi grafikákon térképen is látható, hogy hol drágább a benzin és a dízel a régióban, mint Magyarországon.
Érdekesség, hogy a magyar kormány sokáig kommunikált elvárása volt a hazai üzemanyag-forgalmazók felé, hogy a szomszédos országokban látott árak átlagánál nem lehet drágább a magyar benzin és a dízel, különben jöhet a kormányzati beavatkozás.
Március 9-én annak ellenére jött az árstop, hogy a magyar benzinár meghaladta volna a szomszédos országok árait.
Más országok is léptek már
Az árugrások viszont nem csak hazánkban vezettek extrém kormányzati lépésekhez:
- a szlovák kormány tegnap jóváhagyott egy határozatot, amely lehetővé teszi a benzinkutak számára, hogy magasabb gázolajárat számítsanak fel a külföldi rendszámú autósoknak, az intézkedés célja az üzemanyag-turizmus visszaszorítása.
- A horvát kormány egy rendkívüli ülésen döntött az üzemanyagok árának korlátozásáról, a rendelet 1,55 euróban maximálta a dízel árát, a benzin pedig literenként 1,50 euró lehet.
- A francia kormány is új eszközöket keres az üzemanyagárak elszabadulásának fékezésére: a kabinet jelenleg azt vizsgálja, hogy ideiglenesen plafont szabhat-e a forgalmazók árrésének, illetve milyen mechanizmusokkal lehetne kisimítani az árak gyors változását. A döntés még nem született meg, de a kormány jelezte: szükség esetén keményebb beavatkozásra is kész a fogyasztók védelmében.
- A német kormány pedig most éppen azt fontolgatja, hogy az üzemanyagárat csak naponta egyszer lehessen megváltoztatni; ezzel Németország Ausztriához igazodna, ahol a benzinkutak csak naponta egyszer, délben emelhetik az árakat.
- Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány értékeli a “mobile excise” (mozgó jövedéki adó) mechanizmus aktiválását a benzinre, ha az árak tartósan emelkednek, tehát gyakorlatilag egy lehetséges stabilizáló eszközt lebegtetett be.
- A holland kormány a megugró árak miatt a nemzeti olajkészlet felszabadításáról kommunikált; ezzel párhuzamosan belpolitikai vita fut a további üzemanyag-adócsökkentés szükségességéről.
(Portfólió)
