Finnország immár a kilencedik egymást követő évben végzett az első helyen a világ legboldogabb országait rangsoroló World Happiness Report 2026 listáján, miközben a jelentés külön fejezetben figyelmeztet a közösségi média túlzott használatának negatív hatásaira, különösen a fiatalok körében.

A rangsort - amelyet a brit Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre által vezetett nemzetközi kutatócsoport állít össze - továbbra is az északi országok uralják: Izland, Dánia és Svédország szintén az élmezőnyben szerepelnek, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégia, Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc található.

A jelentés 147 ország életelégedettségét vizsgálja olyan tényezők alapján, mint a gazdasági teljesítmény, egészség, szabadságérzet, társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.

Európában vegyes mozgások láthatók: Németország öt helyet javítva a 17. lett, míg Ausztria két helyet rontva a 19. helyre csúszott vissza.

És ami az MTI híréből "véletlenül" kimaradt: hazánk csak a 74., olyan országok előzik meg, mint Kolumbia, Kirgizisztán, Montenegró, Omán, Ecuador, az ún. Szlovákia (54.), Nicaragua, Vietnám, Kuvait, Románia (34.) vagy Szerbia (30.), Csehország a 20., Ausztria a 19., Szlovénia a 18, a háborúban álló Izrael pedig a 8. Oroszország a 79., Irán a 97., Ukrajna a 111. helyen áll.

Az Egyesült Államok a 23. helyen áll. Afganisztán a lista végén szerepel.

A jelentés hosszabb távú trendjei szerint a boldogságszint az elmúlt másfél évtizedben sok közép- és kelet-európai országban emelkedett, ami a régió felzárkózását jelzi, miközben több nyugati ipari országban csökkenés figyelhető meg.

A 2026-os jelentés kiemelt témája a közösségi média hatása a jóllétre. A kutatók szerint a túlzott használat - különösen napi több órán át - összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével, bár közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem minden esetben tudtak kimutatni. A napi 5-7 órát meghaladó használat egyértelműen alacsonyabb jólléttel jár együtt, különösen a lányok körében. Nyugat-Európában például a legintenzívebb használók életelégedettsége szignifikánsan alacsonyabb egy tízfokú skálán.

A jelentés megállapítja, hogy a fiatalok jólléte az elmúlt 15 évben főként az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott, miközben a világ többi részén - átlagosan - javult.

A kutatók szerint nem minden online tevékenység káros: a kommunikációt és kapcsolattartást segítő platformok pozitívabb hatásúak, míg az algoritmusok által vezérelt, passzívan fogyasztott tartalmak - például influenszerközpontú felületek - inkább rontják a jóllétet.

Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés egyik szerkesztője szerint vissza kell hozni a "szociális" elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.

A jelentés szerint a közösségi média hatása összetett, és a társadalmi környezet is meghatározó. A fiatalok jóllétének egyik legerősebb tényezője a közösségi beágyazottság.