A kitörés napi emléktúra a legkevésbé azokat képviseli, akikre emlékezni kíván - írja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Fontosnak tartják, hogy a budapesti német és magyar védőrség katonai akciója "megtisztulhasson a rárakódott szélsőséges szennytől", ennek érdekében határozott lépéseket várnak, hogy a végrehajtó hatalom szereplői érvényt szerezzenek saját elveiknek.

A Mazsihisz szerint "a német-magyar csapatok kitörési kísérletének borzalmai az ostromgyűrűbe zárt Budapestről a második világháború hadtörténetének egyik legtragikusabb akciója volt": 1945. február 11-én 24 ezer katona vágott neki a budai hegyvidéknek, közülük minden harmadik eleve sérülten. Ezeket a katonákat parancsnokaik "aljas cinikussággal küldték gyakorlatilag a biztos halálba", a német védvonalakat közülük nagyjából 700 ember érhette el, a menetelők 97 százaléka nem élte túl - teszik hozzá.

Hangsúlyozzák, hogy a halálba hajszolt emberek nem hősök, hanem áldozatok voltak, és ezen még az sem változtat, hogy a kitörésben részt vevő "magyar különítményesek akár cselekvő résztvevői voltak magyar civilek, köztük sok budapesti zsidó lemészárlásának". "Tiltakozunk az ellen, hogy míg Magyarország Kormánya rendre deklarálja az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia elvét és gyakorlatát, addig évről évre emlékezetpolitikára hivatkozva neonácik masíroznak a kitörés napjára rendezett emléktúrán" - fogalmaznak, hozzáfűzve: a megemlékezés ezen formája a legkevésbé azokat képviseli, akikre emlékezni kíván, "a kitörésben elpusztított tízezrek nem kértek a halálból".

Kari Gerinek a kampánybeli gyűlölet ugrott be

Budapesten nincs, nem lehet helye az életünkbe beszivárgó gyűlöletnek - írta Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a Facebook-oldalán, emlékezteteve arra, hogy 81 évvel ezelőtt ezen a napon ért véget Budapest ostroma.

"Budapest és Magyarország nem plakátokról, ostoba, kétszavas üzenetekből tanulta a háborút, hanem a saját bőrén tapasztalta. Ebben a városban nincs, nem lehet helye az életünkbe, a lelkünkbe beszivárgó gyűlöletnek. Legalább az áldozatokat kellene annyira tisztelni, hogy mindenki megértse: nem lehet egyszerre vágyni a békét és morális gátlás nélkül terjeszteni a gyűlöletet. Jó, ha ezt a következő két hónapban is szem előtt tartjuk"- fogalmazott Karácsony Gergely.

Mint írta, a budapesti ostrom szörnyűségeihez csak a sztálingrádi és a berlini pusztítás hasonlítható. A második világháború egyik legvéresebb ostromában a katonai veszteségeken túl 25 ezer polgári személy veszett oda, elpusztult Budapest épületeinek több mint a negyede, valamint a Budát és Pestet összekötő valamennyi Duna-hidunk. Ez a halál 50 napjának mérlege.

"Budapest erejét és büszkeségét az adja, hogy ha kellett, újra és újra megküzdöttünk a szabadságunkért, nemzedékről nemzedékre dacoltunk a gyűlölettel. Ez a város ebben biztosan következetes" - emelte ki a főpolgármester.

Karácsony Gergely azt írta, "a felfoghatatlan és persze teljesen értelmetlen pusztítás figyelmeztetés mindannyiunknak: Budapest szabadságáért sokan és drágán fizettek, és tartozunk az áldozatoknak azzal, hogy a szabadságunkat nem dobjuk el, hogy körömszakadtáig ragaszkodunk hozzá".

(MTI)