Február 11-én volt a budavári kitörés 81. évfordulója, ennek alkalmából pedig Retkes Tamás történész, író tartott előadást a Fekete István Szabadegyetemen A Becsület Napja – a kitörés felülnézetből címmel.

A 90-es években üldözték, agyonhallgatták, a jelenben megpróbálják kilúgozni, átformálni – kezdte a felütést Retkes Tamás.

Nincsen értékelhető filmalkotás az ostromról vagy a Becsület Napjáról. Zenében valamivel jobb a helyzet (például Cseh Tamás: Széna tér) – jelentette ki, majd rátért a konkrét történelmi eseményekre, ismertette a szemben álló feleket.

A Vörös Hadsereg számos alakulata büntetőalakulat volt. A megfutamodókat az NKVD agyonlőtte. Sok vodkát itattak a katonákkal, illetve a németek halomra ölésére buzdították őket (a zsidó Ilja Ehrenburg Öld a németet röpirata alapján).

A Wehrmacht-alakulatoknál nem voltak jelen nemzetiszocialista politikai tisztek – a szovjeteknél bolsevisták igen.

A magyar alakulatoknál is természetes volt az antikommunista hangulat. Harcolt több európai nemzet is a Waffen-SS kötelékében, illetve több ezer antikommunista orosz katona is, akikről szintén nincs tisztességesen megemlékezve.

Az összes magyarországi fegyveres testület is jelen volt (rendőrök, csendőrök). A csendőrök közül volt a legalacsonyabb azoknak a száma, akik hajlandók voltak együttműködni a szovjettel – mondta a történész.

Ifjúsági szervezetek is harcoltak. Deutsche Jugend (a Volksbund ifjúsági tagozata), illetve egyetemista zászlóaljak.

Szabadcsapatok voltak a Vannay-különítmény és a Prónay-különítmény. Prónay akkor már 70 éves volt, mégis az utolsó pillanatig harcolt.

Retkes Tamás a kitörés okait is ismertette a hallgatósággal.

A kitörésnek több oka is volt. Az élni akarás, a katonafegyelem, vagy akár a dicső halál meglelése – szögezte le.

Kérdés még az is, hogy volt-e értelme. Több hasonló is volt a történelem során, például Zrínyi Miklós kitörése. Erre sem szokás azt mondani, hogy értelmetlen volt.

Több modernebb kutatás is azt állítja, hogy a városvédelem és a kitörés is elsősorban német akció volt. Az igaz, hogy a németeknek voltak jobban felszerelt egységeik, több hadianyaguk, de a magyar csapatok is ugyanúgy tevékenyen részt vettek Budapest védelmében, és természetesen a kitörésben is jelen voltak – mondta Retkes.

A kitörés útvonalán valóban kevesebb magyar sír van, de ez nem azért van, mert ők ne vettek volna részt benne, hanem a szovjetek kevésbé bántak velük brutálisan, mint a németekkel.

Akik nem vállalták a Várból való kitörést: sebesültek, az orvosok, ápolók jelentős része, a kb. 500 szovjet hadifogoly.

Karl Pfeffer-Wildenbruch rendőrtábornok volt, nem volt tapasztalata erődített város védelmében. Sajnos nem volt jó hatással a német-magyar viszonyra. Főparancsnokként ő az Ördög-árkon keresztül nyert egérutat a német-magyar kíséretével, nem tudni, mi motiválta, hogy ennyire magára hagyja a kitörő csapatokat – ismertette a történész.

Fegyverek tekintetében a szovjetek ekkor már sokkal jobban fel voltak szerelve. Szinte mindenkinél volt géppuska, gyakori volt az aknavető.

Még a szovjeteket is meglepte, hogy a kitörők milyen elkeseredetten, mégis motiváltan indultak neki a Várból. A város közigazgatási határait sokan elérték, az erdőben viszont sokakat levadásztak kozák csapatok, például lóháton. Egészen február 16-áig tartottak a harci cselekmények, eddig bolyongtak az erdőben is a kitörő csapatok – foglalta össze Retkes Tamás.

Sajnos voltak olyan magyar csapatok is, akik átálltak a szovjetekhez. A Budai Önkéntes Ezred például 2500 főből állt. Szovjet alakulatok közé ékelték őket, mert nem bíztak bennük. Részt vettek a kitörés elhárításában is. Az ezred parancsnoka vitéz Variházy Oszkár volt. Ma is nevét viseli egy utca a 14. kerületben. A szovjetek az önkéntes ezred tagjait később hadifogolytáborba szállították, így büntetéssel végződött az árulás.

Retkes Tamás előadása sok újdonságot tartalmazott a kitöréssel és az ostrommal kapcsolatban is.

Március 19-én Szabó Gergely közgazdász, a Nemzeti pénz című könyv szerzője tart előadást Hogyan vegyük vissza a pénzteremtést, nyerjük meg évente a GDP 4-6 százalékát és tegyük biztonságosabbá a pénzügyi rendszert? címmel.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info