Tamara Capeta, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolja, hogy a testület semmisítse meg az Európai Bizottság 2023 decemberében elfogadott határozatát, amely megszüntette a Magyarországnak járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. Ez azt jelentheti, hogy a 10,2 milliárd euróból felhasznált pénzt vissza kellene fizetni, írja a hvg.



Fotó: srednja.hr

Az uniós költségvetésből származó források kifizetésének egyik alapfeltétele, hogy a tagállamok megfeleljenek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartájának. A Bizottság 2022-ben tíz magyar operatív programot hagyott jóvá, ugyanakkor a kifizetéseket felfüggesztette arra hivatkozva, hogy Magyarország nem teljesíti maradéktalanul a Charta követelményeit. A feltételek között kiemelt helyen szerepeltek a bírói függetlenséget érintő reformok.

2023 decemberében azonban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország a bírói függetlenség terén eleget tett a követelményeknek, és megszüntette a felfüggesztést. A döntés következtében Magyarország mintegy 10,2 milliárd eurónyi uniós forrás lehívására vált jogosulttá.

Az Európai Parlament 2024. március 25-én keresetet nyújtott be a Bírósághoz a határozat megsemmisítése érdekében. A Parlament szerint a Bizottság megsértette az uniós jogot, nyilvánvaló értékelési hibákat vétett, nem tett eleget indoklási kötelezettségének, valamint visszaélt hatáskörével.

Indítványában Capeta főtanácsnok több ponton is a Parlamentnek ad igazat. Álláspontja szerint ha a Bizottság konkrét és részletes feltételeket szab egy tagállam számára az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, akkor a kifizetéseket nem engedélyezheti addig, amíg e feltételek mindegyike nem teljesül – és nem csupán formálisan, hanem ténylegesen is.

A főtanácsnok úgy látja, hogy a Bizottság jogsértően járt el, amikor – megfelelő indoklás nélkül – még azelőtt engedélyezte a források folyósítását, hogy a szükséges jogszabályi reformok hatályba léptek volna, illetve azok alkalmazása megkezdődött volna.

Külön kifogásolta, hogy a Bizottság nem végzett kellően alapos értékelést több kulcsterületen, így:

Emellett a Bizottság szerinte nem vizsgálta megfelelően azokat a jogalkotási fejleményeket sem, amelyek veszélyeztethetik vagy kiüresíthetik a bevezetett reformok céljait. A főtanácsnok szerint a Bizottság az alapszerződések szerinti indoklási kötelezettségét is megsértette. Nem adott ugyanis magyarázatot arra, miért tért el a 2022-es határozataiban maga által korábban meghatározott követelményektől.

Bár formálisan a határozatok címzettje az érintett tagállam, Capeta hangsúlyozza: az uniós közpénzek felhasználása szélesebb közérdeket érint. Különösen akkor, amikor a források kifizetését korábban jogállamisági aggályok miatt függesztették fel, a Bizottságnak nemcsak az adott tagállam, hanem az uniós polgárok felé is világos és részletes indoklást kell adnia. A Parlament harmadik jogalapját – amely hatáskörrel való visszaélést állított – a főtanácsnok nem találta kellően megalapozottnak. E ponton a kereset elutasítását javasolja.

Fontos ugyanakkor, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot. A bírák most kezdik meg a tanácskozást az ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hirdetik ki. A Bíróság azonban általában az indítvánnyal egyezően dönt. Ha ez valóban így történik, az azt jelentené, hogy Magyarország elveszti jogosultságát a felszabadított forrásokra, és – elvileg – az azóta már lehívott összeget is vissza kellene fizetni. Csak akkor szabadulhatnak fel a források, ha teljesülnek például a korrupcióellenes kritériumok is – a 10,2 milliárd euró felszabadulása csak az igazságszolgáltatási reformra hivatkozással történt meg.

Egy ilyen ítélettel tulajdonképpen – a közvetlen mezőgazdasági forrásokat leszámítva – erre a költségvetési ciklusra Magyarország majdnem az összes támogatásra elvesztené a jogosultságát, írja a lap.