2011 és 2025 között összesen 15 nemzeti konzultációt tartott a Fidesz–kormány, amelyekre az eddig feltárt adatok szerint legalább 119 milliárd forint közpénzt költöttek el, írja a 24 nyomán a Telex. Az összeg ráadásul nem végleges, mert több kampány költségei csak részben voltak nyilvánosak, a hiányzó adatokat közérdekű adatigénylésekkel kérte ki az újság. A legutóbbi konzultációknál már maga Orbán Viktor is nyíltan választási mozgósításként beszélt az akcióról.

Fotó: Adrián Zoltán / 24

Az adatigénylések nyomán több, eddig nem ismert tétel került elő. A 2025-ös, úgynevezett Tisza-adóról szóló konzultáció reklámkampánya önmagában 8,3 milliárd forintba került, ehhez jött még 4 milliárd forint nyomdai és postázási költség, vagyis összesen 12,3 milliárd forint ment el erre az egy akcióra.

A 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció viszont még ennél is drágább volt, ugyanis 12,8 milliárd forintot költöttek reklámra, és további 3,15 milliárdot technikai lebonyolításra. Így ez lett minden idők legdrágább nemzeti konzultációja, összesen 16 milliárd forinttal. Ezzel megelőzte a korábbi csúcstartónak számító, Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló Voks 2025 kampányt is.

A nyomdai és postázási költségek rendszerint nyilvánosak, a reklámkiadásokat viszont a kormányzat következetesen visszatartja. Ezek az adatok többnyire csak újságírók és politikusok adatigénylései után kerülnek elő. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda ezúttal arra hivatkozva nem adott ki elektronikus másolatokat, hogy túl sok adatot kértek, és csak személyes iratbetekintést engedélyeztek, kézi jegyzeteléssel.

Az egyetlen kivételt a 2021-es, a járvány utáni életről szóló konzultáció jelentette, amelynél elektronikus formában is megkapta a 24 az adatokat. Itt derült ki, hogy a technikai költség önmagában 1,8 milliárd forint volt. A most kikért számok 31 milliárd forinttal növelték meg a korábban kormányzati kampányokra költött összeget. Ha a 2011-es két első konzultációt kivesszük, akkor a 2012 óta ismert 118 milliárd forintos költésből 28 milliárd forint ment technikai lebonyolításra és 90 milliárd forint pedig reklámra. Ebből is tisztán látszik, hogy hirdetésekre több mint háromszor annyit költött el a kormány, mint magukra a kérdőívekre.

A nemzeti konzultációkon a NER kedvenc kommunikációs embere, Balásy Gyula keresett a legjobban a cégeivel. A kormányzati kampányok visszatérő kivitelezőjeként Balásy vállalkozásai gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerültek az állami propaganda piacán, vagyonát pedig 2025-ben már 79 milliárd forintra becsülték.

Míg a 2010-es évek elején egy-egy konzultáció még 1 milliárd forint körüli összegből kijött, 2017-től – az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampánytól kezdve – elszabadultak a költségek. 2023 és 2025 között már tartósan 10 milliárd forint felett jártak. A 2015-ös bevándorlásos konzultáció még 1,3 milliárdba került, nyolc évvel később a szuverenitásvédelmi már majdnem tizenkétszer ennyibe. Látványos, hogy mennyire kampányeszközként használja a konzultációkat a kormány, hiszen amíg korábban a technikai lebonyolítás jelentette a fő költséget, addig mára a legtöbb pénz bőven reklámra megy el. 2015-ben a technikai költség még nagyobb volt, mint a reklám, 2025-re viszont a hirdetési kiadások több mint húszszorosukra nőttek. A 2023-as kampánynál ez az arány már közel harmincnégyszeres volt.

Az is látványos, hogy amíg korábban szakpolitikai kérdésekre volt a kormány kíváncsi, egy jó ideje már a kormánypárt vélt vagy valós ellenfeleinek (Brüsszel, EU, Tisza Párt, Ukrajna) állítólagos terveiről szólnak.