Amolyan jogtechnikai kísérletet végeztem, amely során baloldali mintára próbáltam meg bejelenteni egy rendezvényt február 14-re. Az antifasiszta.hu oldalon közzétett felhívás szerint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) február 13-án 15 órakor emlékezik a Vizafogónál lévő Mártír-emlékműnél a második világháború budapesti harcainak befejezésére. A rendőrség ezt az eseményt tudomásul vette, az általam ugyanezzel az indokkal engedélyezni kívánt gyűlést azonban betiltotta - írja cikkében Lipták Tamás, a Magyar Jelen újságírója. Alább a folytatás.

Montázs: Magyar Jelen

Novák Előd még decemberben kérdezte több témában Pintér Sándor belügyminisztert egy bizottsági meghallgatáson. Ezen az egyik téma a Becsület Napja volt (a videóban kb. 32:10-től látható), amellyel kapcsolatban Pintér Sándor arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a kitörés napi rendezvényekkel összefüggésben az utóbbi években nem szokott probléma lenni, ezért azt tanácsolta Novák Elődnek, hogy 

„adják be újra, és a rendőrség a hatályos törvények szerint fog eljárni”.

Én pedig így tettem, és bejelentettem a rendezvényt. A probléma azonban éppen Pintér utolsó gondolatával kezdődik, ugyanis a magyar hatóságok évek óta igencsak egyoldalúan alkalmazzák a jogszabályt. A bejelentés céljának ugyanis szándékosan ugyanazt jelöltem meg, amivel a MEASZ a saját megemlékezését hirdeti, a fenti két körülményre pedig a bejelentésben külön fel is hívtam a figyelmet.

Részlet a bejelentés jegyzőkönyvéből (fotó: képernyőkép)

Természetesen előzőleg a rendőrségtől is tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a MEASZ rendezvényét bejelentették-e. A válaszból kiderült, hogy a hivatkozott rendezvényt bejelentették a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, azt a gyülekezési hatóság a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény alapján tudomásul vette. Erről a jogszabályra és vonatkozó részére később még visszatérek.

Jobboldali megemlékezés: betiltva

Péntek délelőtt mondhatni „az esélytelenek nyugalmával” sétáltam be a Teve utcai rendőrpalotába, hogy bejelentsek egy közterületi rendezvényt, amelynek célja a megemlékezés a II. világháború budapesti harcainak 81 évvel ezelőtti végéről, a szovjet megszállás áldozatairól. Vagyis pontosan ugyanazt az indokot jelöltem meg, mint ami az engedélyezett MEASZ-gyűlésé volt.

Úgy tűnik azonban, hogy a második világháború budapesti harcairól csak egyféle nézőpontból lehet megemlékezni: a győztesek, vagyis a baloldal álláspontjából.

A tiltó határozat szerint ugyanis a bejelentést követően a gyülekezési hatóságnak mérlegelnie kellett, hogy a tárgyi bejelentés megfeleltethető-e a korábbi évek „Kitörés napi” bejelentéseivel.

„Ezért a bejelentő személyével, továbbá általánosságban a bejelentett gyűléssel kapcsolatban megkereséseket bocsátott ki az arra illetékes társszervek irányába, amelyben a megjelöltek közbiztonsági kockázatának elemzését, és a gyűlésen részt nem vevők jogaira gyakorolt hatását kérte kifejteni” – írja a határozat. A társszervek (jellemzően valamely titkosszolgálati szerv) pedig természetesen megállapította, hogy az általam bejelentett gyűlés összefüggésbe hozható a „kitörés napi” megemlékezéssel.

Részlet a tiltó határozatból (képernyőkép)

A kérdés legfeljebb az lehet, hogy ugyanezt a procedúrát miért nem végzik el például a kommunista, szovjet megszállást pozitív színben feltüntető közterületi eseményekkel kapcsolatban? Amennyiben pedig elvégzik, miért jutnak teljesen más következtetésre a hatóságok, 

amikor a jogszabály elméletben nem tesz különbséget a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűnei, valamint az áldozataik és azok hozzátartozóinak érzékenysége között? 

Talán felesleges sorolni mindazt a borzalmat, amit a szovjet Vörös Hadsereg 1944-es magyarországi megjelenésétől kezdve egészen 1989-ig elkövetett az országban. Tízezrével megerőszakolt, megbecstelenített nők és leányok, nagyjából 8-900 ezer gulágra hurcolt magyar ember, padlássöprések, elnyomó diktatúra jellemezte a rendszert, amely azzal a „felszabadulással” vette kezdetét, amire ma szabadon lehet emlékezni Budapest közterületein az év számos részén.

Orbán Viktor megígérte, és ezt be is tartotta

A kitörés napi megemlékezéssel kapcsolatban Orbán Viktor és Heisler András (Mazsihisz) 2018 februárjában Havasi Bertalan kormányszóvivő szerint abban állapodott meg, hogy „a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”. Úgy tűnik, ebben az esetben nem csak azt kell nézni, amit Orbán mondott, hanem azt is, amit tesz. 

Azonban a fentiek fényében sokkal tisztább lenne, ha a fideszes kétharmad bevállalná, hogy a jogszabály, amelyet sokan egyébként is már csak lex-Becsület Napjaként ismernek, csak és kizárólag a kitörés napi rendezvényt tiltaná. 

Felesleges játszani a „pártatlan” jogalkotó szerepét akkor, amikor láthatóan a jogszabály ezen részét egyetlen egy esemény kapcsán alkalmazza a hatóság. A másik lehetőség, ami jelen helyzetben talán indokoltabb és jogilag is elfogadhatóbb lenne, ha egyszerűen törölnék ezt a vonatkozó részt a gyülekezési törvényből, és mindenki úgy emlékezhetne továbbra is a történelmi eseményekre, ahogyan szeretne – mindaddig, amíg az egyéb vonatkozó jogszabályokat betartja például a tiltott önkényuralmi jelképek kapcsán. 

Persze ez utóbbit is kettős mércével mérik a hatóságok, hiszen az elmúlt években is sokszor lehetett látni például szovjet zászlót szélsőbaloldali megemlékezéseken.

A kommunista jelképek nem szokták zavarni a hatóságokat, hiába keltenek sokakban rossz érzést (fotó: 444.hu)

A gyülekezés alapjog – a baloldalnak

A magyar belpolitika egyik slágertémája volt 2025 első félévében a gyülekezési jogszabály azon módosítása, amely elméletben lehetővé tette a Budapest Pride felvonulás betiltását, amit a rendőrség meg is tett. Azért csak elméletben, mert a gyakorlatban mind Budapesten, mind Pécsett zavartalanul tartották meg az eseményt, igaz, a főszervezőkkel szemben pedig eljárást indítottak.

Ezekben a hetekben, hónapokban éppen a Magyar Jelen „nyomására” kezdtek aztán el ismert baloldaliak is a Becsület Napja helyzetéről beszélni.

„Aki nem tud tüntetni a kitörés napján részt vevők gyülekezésének jogáért, annak nincs erkölcsi alapja tüntetni a Pride résztvevőinek ugyanezen jogáért sem” – mondta az egyik tüntetésen Puzsér Róbert.

A Magyar Jelen kérdéseire egyébként több baloldali politikus mellett Lázár János is azt mondta, hogy amennyiben a Pride felvonulás megrendezhető, úgy engedni kellene a kitörés napi megemlékezést is.

Amit szabad a baloldalnak, tilos a jobboldalnak

Most pedig nézzük a jogszabályi hátteret. Az elmúlt években mi is többször írtunk már a 2018. évei LV törvény 14-es paragrafusáról, amely megtiltja közterületen azoknak a megemlékezéseknek a szervezését, amelyeknél a „bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására”.

A jogalkotó tehát elméletben nem tesz különbséget a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek között.

Ennek ellenére évek óta azt lehet tapasztalni, hogy a 2018-as módosítást csak és kizárólag a Becsület Napjával kapcsolatban alkalmazza a rendőrség.

Csak hogy a jogszabályból az következne, hogy a Becsület Napja mellett a rendőrségnek tiltania kellene olyan rendezvényeket is, melyek a kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik. Ez pedig egyáltalán nem szokott megtörténni, tovább erősítve azt, hogy ez a jogszabály változás valóban csak és kizárólag a kitörés napjához kapcsolódó megemlékezések miatt került a gyülekezési törvénybe.

Tagadják a kommunista bűnöket, mégis szabadon emlékezhetnek

Márpedig ilyen rendezvényből szép számmal akadt az elmúlt esztendőben is. Az április 4-i koszorúzásról vagy a november 7-i budapesti megemlékezésről a Magyar Jelen is beszámolt. Előbbi rendezvényen olyan kijelentések hangoztak el, minthogy „Békében és barátságban éltünk az oroszokkal negyven évig”, vagy hogy „hazánk igazi barátai keletről jöttek”. 

A Munkáspárt elnöke pedig egészen addig ment, hogy tagadta a szovjet megszállás tényét, amikor azt mondta a kérdésünkre, hogy „én nem hiszem, hogy az Alföldről följövő parasztember az megszállta volna Budapestet, vagy az elnyomott munkásosztályt”.

A több tízezer meggyalázott, megerőszakolt magyar nő kapcsán Thürmer azt mondta, „nem tudom, hogy azok az adatok, amelyeket mond, azok mennyire felelnek meg a valóságnak”.

A pártelnök szerint a szovjetek nem követhettek el háborús bűnöket, mivel nincsenek olyan nemzetközi bírósági ítéletek, melyek kimondanák azokat. Világos állásfoglalás, a rendőrség ezek ellenére sem tiltott még be szélsőbaloldaliak által szervezett közterületi megemlékezést a fenti jogszabályra hivatkozva.

A február 13-ra bejelentett megemlékezést a MEASZ szervezi Budapesten. Január elején egy kispesti „felszabadulási” megemlékezésen sikerült néhány szóra elkapni a szervezet vezetőjét, Hanti Vilmost. A szélsőbaloldali szervezet vezetője a szovjet megszállás során megerőszakolt több tízezer magyar nő kapcsán azt mondta:

„Nyilván nem a felszabadulás idején és emiatt, a háborúnak sajnos vannak rossz részei is.” Hozzátette akkor, hogy „nem szabad háborút kezdeményezni, mert annak sajnos ilyen következményei vannak”.

Hanti Vilmosnak ezen kijelentései után pedig a rendőrség engedélyezte, hogy február 13-án megemlékezést szervezhessen a fővárosban, ahol ő maga is beszédet fog mondani. Tény, hogy a rendőrség korábban betiltotta a február 14-re szintén Hanti Vilmosék által szervezett vonulásos demonstrációt a terrorizmust szabályozó jogszabályra hivatkozva.

Lesznek legális megemlékezések is

A tiltás csak a közterületi megemlékezésre vonatkozik, egyéb eseményeket a hatóságok nem korlátozhatnak. Fontos leszögezni, hogy például a rendkívül népszerű kitörés teljesítménytúra nem tartozik a bejelentésköteles rendezvények közé, ahogyan a zárt térben tartott konferenciák, koncertek és egyéb gyűlések sem. Márpedig ezekből is lesznek idén.

Az elmúlt években rekordokat döntő Kitörés emlék- és teljesítménytúrát szintén február 14-én indítják a Budai Várból, amelyre a regisztráció folyamatos. Február 7-én Ostromkalauzt szerveznek, február 11-én pedig a Fénylánchoz csatlakozhat bárki egy, vagy akár több mécses elhelyezésével a Kapisztrán tér és a Széna tér közötti utcákban. 

Konferenciából pedig kettő is lesz, például a Magyarságkutató Intézet szervezésben A kitörés hősei–a tények tükrében néven február 11-én. Egy másik eseményt is hirdetnek, Körbezárt Idealizmus néven február 14-én szerveznek konferenciát több nemzeti szervezet összefogásával.