A Magyar Jelen által nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok új megvilágításba helyezik, hogy az ismert médiaszemélyiség a hetvenes évek végén hogyan lett szakmunkásból a kommunista diktatúra szócsöveként működő Magyar Rádió újságírója, a rendszer kegyeltje. Alább olvasható az összeállításuk.
Vonáról is írt már könyvet
Havas Henrik szinte az összes megszólalásában saját magát fényezi, nem győzi hangsúlyozni, hogy mindent önerőből ért el. Az újságíró mindezt pökhendi, arrogáns és nagyképű módon szokta előadni, kiemelve önnön nagyságát és istenadta tehetségét.
Azt talán senki sem vitatja, hogy Havas valóban tehetséges, ám a Magyar Jelen által most nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok alapján a „tanár úrnak” a Kádár-rendszerben megvolt a hátszele – mégpedig a felesége szülei révén.
Miért élvezett „védettséget” Havas?
Azt korábban Havas Henrik maga is elismerte, hogy az anyósa belügyes volt; a médiaszemélyiség állítása szerint emiatt élvezett „védettséget”, ezért nem szervezték be. Ellentétben műsorvezetőtársával és barátjával, a tavaly elhunyt Forró Tamással, aki III/III-as ügynök volt.
„Én számos okból nem vagyok beszervezhető, például azért nem, mert az anyósom jogász, és a belügyminisztériumban dolgozik” – emlékezett vissza a régi időkre Havas Henrik a Frisshírek Podcast YouTube-csatornáján futó Full HD című műsor egyik korábbi adásában.
A titokzatos anyós szerepére először Mező Gábor kutató, újságíró hívta fel a figyelmet tavaly nyáron, amikor a Fekete Lexikon című műsorban Havas Henrikkel foglalkozott. Mező akkor azt mondta, kideríti, hogy ki volt Havas anyósa, ám ezt végül valamiért nem tette meg. Vagy legalábbis nem hozta nyilvánosságra az eredményt.
Az anyós keresése közben meglett az após is
Mi viszont felfedjük a „titkot”, sőt az apóst is bemutatjuk. Tudniillik a szálak kibogozása közben szembesültünk vele, hogy ő még nagyobb hal volt a kommunista diktatúrában, mint a felesége.
Mező Gáborhoz hasonlóan első körben minket is a belügyes anyós kiléte kezdett el érdekelni. Végül Havas Henrik felszámolás alatt álló cége, a MÉDIA MENEDZSER Oktató Kft. iratai között a 26. oldal (09) /8. bejegyzésében találtuk meg azt, amit kerestünk. Havas Henrik felesége, Havas Henrikné (született: Székelyi Mária) neve mellett felbukkant az édesanyja neve is, akit Török Erzsébetnek hívtak. (Az erre vonatkozó adatok teljes mértékben nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetők, amennyiben hajlandó az ezért megállapított díjat megfizetni.)
Forrás: webshop.opten.hu/media-menedzser-kft-e10200133.html
A kört a Havas Henrik által korábban elejtett információik alapján sikerült leszűkíteni. Az újságíróval 2023. november 7-én jelent meg egy interjú a 24.hu-n, amelyben az alábbi lekicsinylő kijelentést tette a feleségéről: „…micsoda egyszerű bunyevác lány vagy te a Debrecen–Baja háromszögből!”
Ugyanebben az évben Havas a saját Facebook-oldalán is közzétett egy bejegyzést, amiben újfent a felesége származását boncolgatta: „…szegény Havasnét minden héten ugratom azzal, hogy apai ágon bunyevác, azaz egy olyan gyanús népséghez tartozik Baja környékéről, akiket se a horvátok, se a szerbek nem vállalnak. Havasné leánykori neve eredetileg Szegetovics […]”
Az interjúban és a Facebook-bejegyzésben tett utalások – Baja, Debrecen és környéke – már kellően konkrét kiindulópontot adtak a kutatáshoz. Innentől már „csak” egy Székelyi (esetleg Szegetovics) –Török Erzsébet házasságot kellett azonosítani a térségben.
Végül a nyomozás meghozta a gyümölcsét: megtaláltuk, hogy Havas Henrikné (született: Székelyi Mária) szülei, Székelyi László Mihály és Török Erzsébet nem Baján és nem Debrecenben, hanem Bácsalmáson kötöttek házasságot 1951. március 3-án.
Havas későbbi apósa és anyósa 1951-ben házasodott össze (forrás: familysearch.org)
Az ötvenes években a születéseket, házasságokat és haláleseteket rendkívüli alapossággal vezették be az anyakönyvekbe. Ennek köszönhetően nemcsak a családi kapcsolatok, hanem a szülők foglalkozásai is rögzítésre kerültek. A házasságkötéskor Székelyi László „államvédelmi főhadnagy”, Török Erzsébet „rendőri II. o. segédtiszt” volt.
Székelyi László, Havas Henrik apósa (forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára)
Mielőtt belemennénk az após és az anyós személyét érintő részletekbe, nézzük meg, hogy a Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből 3. – A Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága 1948–1949 című kötet mit ír erről a két foglalkozásról!
Államvédelmi főhadnagy
Az „államvédelmi főhadnagy” kifejezés a kommunista Magyarország 1948–1956 közötti Államvédelmi Hatóságánál (ÁVH) használt katonai rendfokozatot jelölte, amely a honvédségi főhadnaggyal azonos rangot takart, de „államvédelmi” előtaggal (vagy „áv.” rövidítéssel) bővítve, és kék színű szalaggal, váll-lappal ellátott egyenruha tartozott hozzá.
Ez a közép-felső szintű tiszti pozíció operatív feladatokat látott el, mint a rendszerellenes elemek felderítése, megfigyelés, kihallgatások, hálózati munka (ügynökök irányítása) és koncepciós perek előkészítése a Rákosi-diktatúra fenntartása érdekében, gyakran a Belügyminisztérium felügyelete alatt.
Rendőri II. o. segédtiszt
Az 1950-es években Magyarországon a „rendőri II. o. segédtiszt” alacsony szintű, főként adminisztratív segítő beosztást jelentett a rendőrségen vagy a politikai rendőrségen (ÁVH, később a belügyminisztérium állambiztonsági szervei) belül.
Ez a pozíció általában irodai, nyilvántartási, jelentés-előkészítő vagy egyszerű operatív támogató feladatokat (például aktakezelés, megfigyelési jegyzőkönyvek vezetése) jelentett, nem vezetői vagy önálló nyomozói jogkörrel. A „II. o.” (másodosztályú) a fizetési és előmeneteli besorolást jelölte, ami alacsonyabb volt az I. osztályú tiszti kategóriáknál, de magasabb a III. osztályúaknál, és gyakran politikai megbízhatóság alapján töltötték be.
Belügyes családi háttér, vagy inkább hátszél?
Havas Henriknek tehát nemcsak az anyósa, Török Erzsébet, hanem az apósa, Székelyi László is belügyes volt. Előbbi az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Igazgatásrendészeti Főosztályán dolgozott előadóként, századosi rendfokozatban.
Utóbbi pedig – és az ő személye sokkal érdekesebb – ÁVH-s volt.
1955-ben őrnaggyá léptették elő, 1956-ban fegyverrel harcolt az „ellenforradalmárok” ellen a szovjetek oldalán; majd a szervezet megszüntetése után is maradt a politikai rendőrség kötelékében.
Székelyi László előléptetései (forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára)
1963-ban a BM. III/III-as osztály főoperatív beosztottjaként szerelt le alezredesi rendfokozatban. Ekkor mindössze 48 éves volt, a korai nyugdíjazására rossz egészségügyi állapota miatt került sor.
1963-as javaslat a nyugállományba helyezésről (a betegség részletezését adatvédelmi és kegyeleti okokból takarta ki a Magyar Jelen) (forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára)
Egy házban az ÁVH-s apóssal
Székelyi László és Török Erzsébet nagyobbik lánya, Székelyi Mária 1972-ben házasodott össze Havas Henrikkel, és még ebben az évben megszületett első gyermekük, Henrik.
A fiú születésekor – bár az a VII. kerületben történt, ahogyan később húgáé is – a születési anyakönyvben a szülők (Havas Henrik és Székelyi Mária) lakcímeként egy XIV. kerületi ház szerepel, ami megegyezik azzal, ami Székelyi László és Török Erzsébet halotti anyakönyveiben található.
Vagyis arra lehet következtetni, hogy az esküvő után Havas és Havasné egy ideig utóbbi szüleinél lakott. Az együttélés jó viszonyt feltételez Havas Henrik és felesége szülei között, a későbbi újságíró minden bizonnyal tudta, hogy mit dolgozik az anyósa, és dolgozott az akkor már nyugdíjas apósa.
Székelyi László önéletrajza
Szakmunkásból újságíró
A belügyes Székelyi család jelentette hátszél ismeretében új megvilágításba kerül, hogy Havas hogyan lett 1979-ben egyik napról a másikra gépjárművillamossági mesterszakmunkásból újságíró a Magyar Rádiónál.
Azt, hogy ez így történt, maga a „tanár úr” mesélte el Fiala János podcastjában:
Pénteken még a Volánnál dolgoztam mint művezető, hétfőn meg már híreket szerkesztettem a rádióban.
A Magyar Rádió a szocializmusban az állampárt egyik legfontosabb szócsöve volt, ahova nem lehetett csak úgy bekerülni – főleg nem szakmunkásként hírszerkesztői pozícióba. Havas Henriknek mégis sikerült, sőt a nyolcvanas évek közepére-végére országos hírnévre tett szert, majd az ún. rendszerváltást követően is képernyőn maradt.
Természetesen Havas apósának és anyósának bekötöttsége még nem bizonyítja, hogy a későbbi sztárriporter felesége szüleinek köszönhette állását és előmenetelét a médiában.
Az viszont vitán felül áll, hogy a belügyes, ÁVH-s családi háttér hátrányt biztosan nem jelentett a Kádár-rendszerben, valamint Havas nemcsak anyósa, hanem – és sokkal inkább – apósa miatt élvezhetett „védettséget” az átkosban. A „tanár úr” ez utóbbiról eddig egy árva szót sem ejtett sehol. Talán nem véletlenül…
Korábban írtuk: Horn Gyula és Vona Gábor után Magyar Pétert is "felfedezte" Havas
