Proics Lilla tanár adott interjút a Partizánnak, amelyben arról a közel két hónapról mesélt, amely során a nemrég bezárt Szőlő utcában dolgozott. Proics tavaly novembertől volt nevelő a Szőlő utcában, amíg azt be nem zárták.
Elmesélte azt, hogy őt még Kovács-Buna Károly vette fel dolgozni. Akkor még nem tudott a Kovács-Buna által elkövetett erőszakos esetekről, de Proics Lilla elmesélte, hogy Kovács-Buna "egészen vad dolgokat mondott pedagógialag." Eszerint
- a nevelés hatalmi kérdés, akarat-rákényszerítés,
- az empátia minden nevelésben káros, mert kiváltja a gyerekek ellenállását,
- a győzködés, a kérlelés, a növendék bevonása a döntési folyamatokban rombolja a tekintélyt,
- az hátrány, ha egy nevelő nő,
mindig úgy kell lezárulniuk a "feszkós helyzeteknek" is, hogy a fiúk belátják, ők itt fogvatartottak.
A liberális - civilben egyébként színikritikus - hölgy szerint "a tekintélyelvű attitűd nem alkalmas a nevelésben", elvégre a rablógyilkosok a cuki gügyögésnek szoktak engedelmeskedni
Proics elmondta, nem látta, hogy bántalmazó lett volna Kovács-Buna, de "fura, feszült figura" volt, és merev, hierarchikus, parancsuralmi rendszert működtetett. A házirend nem volt nyilvános, a fiúkat a vezetéknevükön kellett szólítani, Proics szerint sok esetben merült fel benne, hogy nevelők bánthattak gyereket,
olyan is előfordult, hogy hallottam egy pofont.
Pedig szerinte az irányítási feladatokat ellátó bv-parancsnok is hangsúlyozta, hogy tilos egy ujjal is hozzányúlni a gyerekekhez, ehhez képest még ezután is volt pár eset – az elkövetőket jellemzően el is bocsájtották.
Az odajáró gyerekek jó része a mélyszegénységből jött, nem járt rendes iskolába. Proics ellátatlan egészségügyi helyzetekkel is találkozott, foghiánnyal például.
(24 - Telex nyomán)
