Hónapokon át hülyítette naiv olvasóit az Index a nyolcgyermekes ózdi cigány kiscsalád meséjével, akik az integráció és felemelkedés csodáját tudták megvalósítani. Persze nem önerőből, hanem sok-sok segítséggel, a fideszes lap ugyanis nem csak tucatnyi tündérmesét fabrikált róluk (lásd alább), hanem egyben folyamatosan próbálta adakozásra buzdítani az olvasókat, és lehetőleg mindenkit, hiszen íme, itt a bizonyíték, hogy minden eddigi tapasztalat (tapasztalat = rasszizmus) ellenére mégis lehet.

Vagy mégsem lehet, és megint összetört egy fideszlibsi álom, miközben a rasszisták már csak unottan bólogatnak, hiszen sejtették, mi lesz ennek is a vége? Csak nem az derült ki, hogy a rengeteg pénzadományt eltaxizták és -éttermezték, a könyveket kidobták, a házat tönkretették, majd fizetés nélkül leléptek?

Ráadásul a csattanó: mindezt azzal indokolva, hogy nem kaptak segítséget?

Nos, menjünk végig a tündérmesén csak a címek alapján, majd következzen a valóság, amit végül maga az Index írt meg, kényszerűen elismerve, mi lett az "emberkísérletük" eredménye.


































És most következzen a friss Index-cikk:

A polgármester szerint elherdálta a segítséget, és visszaköltözött a nyomortelepre a nyolcgyermekes család

Bari Krisztián családja nagy reményekkel hagyta el az ózdi nyomortelepet, ám a kitörés kísérlete kudarcba fulladt. A férfi szerint az ígért segítség elmaradása miatt kényszerültek visszaköltözni Somsályba. A töltéstavai polgármester és a ház tulajdonosa viszont úgy véli, a család nem élt a kapott támogatásokkal. Állításuk szerint többmilliós kárt hagytak maguk után, miközben fizetés nélkül, nyomtalanul távoztak.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, Bari Krisztián nyolc gyerekével és feleségével visszaköltözött az ózdi nyomortelepre, pedig úgy nézett ki, kitörhetnek onnan. A 46 éves roma férfi, úgy tűnt, ki tud szabadulni az ózdi cigánysorról, a nyomor fogságából, biztonsági őrként állást kapott egy győri vegyesboltban, és egy kis házat is tudtak bérelni az ország rendezettebb, nyugati fertályán. De aztán nem tudták fizetni a lakbért, és a gyámhivatal azzal fenyegette őket, hogy elveszi a gyerekeket – így aztán nemrégiben visszaköltöztek Ózd mellé, Somsályba.

A férfi állítása szerint nem kapták meg az ígért segítséget, ezért kellett visszaköltözniük oda, ahonnan elindultak sok ember segítségével. Viszont Töltéstava (a település, ahol 2025 tavaszától őszéig laktak) polgármestere, Zámbó Dániel megkereste a Kisalföldet, ugyanis elmondása szerint ez a történet azért nem ennyire egyszerű, és úgy lesz teljes, ha a másik fél is megszólal.

Hallgattassék meg a másik fél is!

„Elképesztő volt az összefogás értük a település lakóitól. Hetente több telefont kaptam, a hívók arról érdeklődtek, hogyan tudnak segíteni. Ruhát, játékot, ételt, háztartási eszközöket kaptak a segítőktől. A gyermekek jó képességűek, településünk pedagógusai minden szükséges támogatást megadtak számukra annak érdekében, hogy hátrányos helyzetük ellenére felzárkózhassanak társaikhoz” – mondta a városvezető a helyi portálnak. Emellett a település is biztosított felzárkóztató forrásokat a család számára, azonban Zámbó szerint a család elherdálta a pénzt, „taxival jártak, étteremből rendeltek ételt”, pedig a lehetőség megvolt, hogy talpra álljanak.

– A töltéstavai ház, ahol rövid ideig éltek, borzasztó állapotban van, a tulajdonosnak több millió forintos kárt okoztak – mesélte felháborodva a polgármester.










Zámbó véleményéhez csatlakozott később a ház tulajdonosa, Kelemen Balázs is, aki megmutatta a portálnak, hogy mi maradt Bariék után: többmilliós kár, teljesen felújítandó ház, kitört ablakok, szétvert padló, koszos falak, összetört berendezés, többzsáknyi szemét és ételmaradék. „Az ágyakat vizelet szennyezte, a hűtőt, kazánt, tűzhelyet tönkretették, de még a vécécsészét is összetörték. Mindent, de szó szerint mindent ki kellett dobnom, hogy újra kiadhassam a házat. Ez a család egyáltalán nem fizetett, és most már a felújítás terhe, valamint a szemét elszállításának költsége is nyomja a vállunkat” – mesélte a tulajdonos.










– Azt látom, hogy nem értékelték a segítséget, a jó szándékot. A gyerekek rengeteg könyvet kaptak: ahogy megérkeztek, azokat a kukába szórták. Azokat a felajánlásokat, amelyek szép állapotban maradtak, továbbadtam olyanoknak, akik megbecsülik, az itt hagyott ruhák, játékok és könyvek jó helyen találtak új gazdára – panaszolta Kelemen.










Többször is figyelmeztette őket, hogy ez így nem mehet tovább, költözzenek el, de végül mindig megesett a családon a szíve. Amikor pedig elmentek, akkor „elmenekültek, taxival”, és még a gyerekek tengerimalacát is hátrahagyták. Azóta pedig elérhetetlenek, a telefonjuk állandóan foglaltat jelez.

Augusztusban a Magyar Jelen is forgatott a helyszínen: