Újabb győzelmet könyvelhetünk el: közfelháborodás miatt elmaradt Andrei Saguna szobra alapkövének letétele Gyulán (annak ellenére, hogy közös kormányülés döntött róla!). Nyilván arra várnak, hogy ne figyeljünk már az ügyre, és akkor megejtik utólag bejelentendő zárt körű ünnepség keretében, addig is a Román Ortodox Püspökség jelezte: nem mondanak le arról, hogy szobrot kapjon a magyargyűlölő püspök. Az oláh pofátlanságnak nincs határa, de hát ez nem újdonság nekünk, magyaroknak.
„Az a kívánságunk, hogy Andrei Saguna metropolita szobra a gyulai Püspöki Katedrális mellett legyen felállítva, teljesen megalapozott, amennyiben ismerjük annak kiemelkedő teljesítményeit" - áll a Magyarországi Román Ortodox Püspökségnek a híres magyar türelmességet próbára tevő hangvételű közleményében.
A Kuruc.info vezető hírként számolt be arról a múlt héten, hogy a tavaly novemberi nagyszebeni román-magyar kormányülésen született döntés értelmében hamarosan Gyulán, a román ortodox katedrális előtti téren szobra lesz a kétszáz évvel ezelőtt született Andrei Saguna püspöknek. Ha hagyjuk - tettük hozzá akkor, s hasonló módon reagált a hírre a gyulai Jobbik is - kijelentették: nem engedhetjük, hogy szobrot állítsanak népünk mészárosának.
Ismeretes, október 19-ére, vasárnapra, a román ortodox szentmise után tervezték a szobor alapkövét elhelyezni a katedrális előtt, ám visszakoztak azok után, hogy erőteljes ellenérzés kísérte a magyar nemzet részéről ezt az elképzelést, az általunk is közölt értesülés tehát igaz volt.
Az elmúlt héten a Magyarországi Román Ortodox Püspökség nem nyilatkozott és nem reagált a történtekre. Most megtették, alább a közleményük, melyben a "nagy" jelzővel látják el a magyarok ezreinek haláláért felelős gazembert, s dicshimnuszt zengenek róla - persze mélyen elhallgatva magyarellenes tevékenységét. Alább a tipikus román hangnemben és érveléssel megírt dokumentum, olvassuk el, hatódjunk meg, és támogassuk mi is a szoborállítást az itteni románság öntudatának megerősödése érdekében (Erdélyben is azzal indítottak annak idején - éppen Sagunáék).
A Magyarországi Román Ortodox Püspökség örömmel fogadta, hogy a magyar és a román kormány 2007 novemberében Nagyszebenben tartott ülésén kinyilvánította: támogatja a Gyulán felállítandó Andrei Saguna-szobor létrehozását. A nagy erdélyi román ortodox metropolita születésének 200. évfordulója alkalmából, az Erdélyi Metropólia döntése alapján a 2008-as évet „Andrei Saguna emlékévnek" nyilvánították, melynek gondolatát átvette és támogatta az UNESCO is.
A miskolci születésű és Pesten iskoláit végző leendő erdélyi metropolita kiemelkedő személyiség volt és őseink egyházának nagyon jelentős alakja. Nevéhez olyan teljesítmények köthetők, mint a régi Erdélyi Ortodox Metropólia újraalapítása, a nagyszebeni Teológiai Intézet létrehozása, az egyik legrégebbi erdélyi román napilap, a „Telegraful Roman" megjelentetése, a román oktatásügy megszervezése, közel 800 népi iskola létrehozása és sok más nemes tevékenység, mind-mind az erdélyi és a magyarországi román hívek érdekében.
Szintén a nagy Andrei Saguna nevéhez kötődik az Erdélyi Román Ortodox Egyház Alapszabályának megalkotása, amely alapján a mai napig is működik a Román Ortodox Egyház.
Andrei Saguna metropolita kiemelkedő tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult az akkori erdélyi és magyarországi románok nemzeti és egyházi emancipálásához.
Az elmúlt napokban helyi szinten negatív reakciók jelentek meg Egyházunk nemes kezdeményezése ellen, melyek teljes mértékben helytelenek és alaptalanok. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az Egyház mindenkori szerepe az Istent és az azt alkotó hívek közösségét szolgálni, és semmiképpen sem konfliktusokat vagy nézeteltéréseket gerjeszteni emberek vagy nemzetiségek között. Ezért határozottan elutasítjuk azokat a vádakat, hogy gyűlöletet akartunk volna provokálni a ma békében egymás mellett élő gyulai polgárok között.
Az a kívánságunk, hogy Andrei Saguna metropolita szobra a gyulai Püspöki Katedrális mellett legyen felállítva, teljesen megalapozott, amennyiben ismerjük annak kiemelkedő teljesítményeit. Meggyőződésünk, hogy ez nagyban hozzájárul majd a magyarországi román ortodox közösség nemzeti és szellemi identitásának megerősítéséhez, ugyanakkor alapvető jogát képezi bármely olyan kisebbségnek, amely ma az Európai Unió valamelyik országában él.
(Kuruc.info - Hír6)