A Szőlő utca és Bicske esete egyaránt rámutat arra, hogy a nevelő- és javítóintézetekben rendszerszintű gondok uralkodnak. Ezt pedig tovább fokozza az, hogy a liberálisok nem képesek különbséget tenni egy gyermek-, és egy rendvédelmi probléma között, ezáltal a nevelők kezéből veszik ki az eszközöket, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítik a munkájukat. Jelen írásban ezen kérdéskört igyekszünk körbejárni, és rámutatni a problémák valódi gyökerére. Az elhangzott információk több gyermekotthonban és javítóintézetben is dolgozóktól származnak, írja a Szent Korona Rádió, alább olvasható a folytatás.
Kép forrása: Facebook
Az elején rögtön szögezzük le, hogy válasszuk ketté a bűnöző fiatalkorúak megfékezésének jogosságának rendvédelmi kérdését a szexuális visszaélések kérdésétől, a mindenféle pedofil bűnöző gusztustalanságától. A két téma ezen írás végére mégis találkozni fog… De ismételjük: a pedofilokkal szemben nem szabad kegyelmet tanúsítani, azokat soha, semmilyen körülmények között nem védjük. A jelenség megértéséhez viszont fel kell tárni az egész rendszer működését, ami kialakult az évtizedek alatt.
Jelentős részben a cigánybűnözés jelenségéről beszélünk, mert az érintettek többsége cigány származású, mind a gyermekotthonokban, mind a javítókban. Amelyik gyermek esetlegesen nem cigány, az is azokat a viselkedési mintákat hamar felveszi, mert a többségük az.
Sokan nem értik, hogy miért liberálisozzuk le azokat, akik szerint a javítóintézetben történő dolgok pusztán gyermekvédelmi ügyek. Egyszerűen azért, mert nem tesznek különbséget ember és ember között. Szerintük minden ember egyenlő, ami egy aljas hazugság, egy modernkori dogma. Ebből fakad az is, hogy szerintük egy fiatalkorú bűnöző leuralása, megfegyelmezése az elfogadhatatlan. Szerintünk (a tradicionális álláspont szerint) az emberek nem egyenlőek: különböző értékeket képviselnek. Vagy ki merne egyenlőségjelet tenni egy életeket mentő orvos és egy kegyetlen sorozatgyilkos közé? De sem jellemben, sem értelemben nincs egyenlőség az emberek között. Vannak aljas, alávaló emberek és kiváló minőséget képviselők. Sajnos most az előbbiekkel, az aljasokkal kell foglalkoznunk.
Liberális szociológusok, pszichológusok és "gyermekvédelmi szakértők" írják le hosszasan a javítóintézetben látottak kapcsán, hogy szeretetre, elfogadásra van szükségük szegény traumatizált gyermekeknek. Úgy beszélnek a javítókban lévő, bíróság által elítélt bűnözőkről, mintha középosztálybeli gyermekek volnának, mintha a saját gyermekeikről írnának, és lehet találkoztak is ténylegesen már kiilleszkedett rétegekből származókkal, de ugyanilyen hamis prekoncepcióval közelítettek felé (mert szerintük mindenki és minden egyenlő). Teljesen más az igénye, motivációja és az ingerküszöbe egy egész életében gettóban, bűnözők és drogosok között felnövőnek, mint egy budai elit iskolákban járónak.
A budai gyermek elsírja magát egy atyai pofontól is - és neki már ez is egy életreszóló nevelés, ha jó időben, jó "szögből" kapta -, míg egy gettóban felnövő számára az erőszak mindennapos: a saját testvéreivel durvábbakat "játszanak" már 8-10 évesen annál, mint amikor átrángatják őt egy padon, vagy lenyomják a földre. Ezek a bűnözők - akik 16 éves korukra komoly bűnlajstrommal rendelkeznek -, csak az erőből értenek. Le kell őket dominálni, le kell uralni őket, mielőtt hozzájuk lehetne szólni érdemben, ha tetszik, ha nem! Magyarul: csak a nálánál erősebbtől és dominánstól fogad el bármit, még kérdést is csak az tehet fel neki, aki nálánál hatalmasabb (vagy annak hisz). Megdöbbentően hat, de aki találkozott már kiilleszkedett társadalmi rétegben élő felnőttekkel "terepen", akkor tapasztalhatta, hogy hiába 40-50 éves emberekről van szó, az érzelmi intelligenciájuk és viselkedésük inkább mutatja egy 10 éves gyermek és egy ösztönlény kombinációját. Ha ez a minőség pedig bűnözői brutalitással találkozik, az pusztító.
A képmutató társadalom persze olyan, hogy kemény szavakban elítéli a bűnözést, mindenféle hangzatos szólamokat talál ki a bűnözők megfékezésére, majd amikor lát egy felvételt, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, akkor a széplelkek rögtön a bűnöző oldalára állva "gyerekverést" kiáltanak. Persze, a liberálisok el sem jutnak idáig, szerintük wellness körülményekkel és pusztán szép szóval javítható egy ilyen bűnöző. Mert hát a körülmények nem ideálisak…
Fontos hozzátenni, hogy a gyermekotthonok mára gyermeklakások, és a legtöbb helyen különbeket főznek rájuk már, mint amit a legtöbb családban esznek! A mennyiséggel sincs gond, mivel jelentős részük szökésben van, így megeszik a társaik adagját is. A környezet persze korántsem ideális, de ez nem az ellátásnak köszönhető, hanem a többi gyermekotthonos viselkedési (hozott) mintázata alakítja leginkább. A nevelőszülői rendszer intézménye is tragikus, rengeteg ott is a visszaélés, akik csak pénzt és üzletet látnak a gyermekek nevelésében. De ez már messzire vezetne, erről talán később.
De akkor mi az igazság, hogyan úszhatja meg sok-sok éven át egy bicskei igazgató, vagy egy Juhász Péter Pál? Fontos tudni, hogy a gyermekotthonok és javítóintézetek környékének rendőrségei tele vannak megtett, majd visszavont vallomásokkal. A gyermekotthonokban élő gyermekek jelentős része is követett már el kisebb súlyú szabálysértéseket (vagy eleve azért került oda), illetve olyan környezetben nőtt fel, ahol a bűnözés és egyébként a joggal való visszaélés mindennapossá vált, amióta jogvédők felvilágosították őket arról, hogy van olyan, hogy "jog", illetve, amióta tudnak írni és olvasni. Megdöbbentő módon, de már kiskoruk óta fegyverként vetik be az eljárással való fenyegetőzést a nevelőkkel szemben, és sokszor be is vetik! Nem kapnak meg valamit, nem teljesül az ő akaratuk, és mennek is feljelentést tenni, az esetek 90-95%-ban teljesen alaptalanul és hazug alapon. Majd ezt visszavonják. Nem kell túlzottan okosnak lenni ahhoz, hogy kikövetkeztessük: a rendőrség is teljesen szavahihetetlennek tartja őket.
Sajnos magukat zárják ki abból, hogy egy komolyan vehető eljárást el tudjanak indítani. Erre a problémára a jelen sorok írója sem tudja, hogy mi volna a megoldás, de a probléma létezik, valós. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az amúgy is leterhelt rendőrségi dolgozó már fel sem vesz egy ilyen vallomást, vagy érdemi nyomozás nélkül lezárja, vagy csak félreteszik és megvárják, amíg úgyis visszavonják. Nem is érdekli már őket, hogy mit mond a gyermekotthonos, vagy a javítós. Nem azért, mert szívtelen, vagy mert falazna bárkinek is, vagy mert leszóltak volna fentről, hanem mert jelentős részben egyszerűen hazugságról, zsarolási eszközről van szó. Lehet persze, sőt, biztosan falaznak ezeknek az aberrált állatoknak "fentről" is, és biztosan van is egy pedohálózat, de a vázolt helyzet csak megkönnyíti a visszaélések elkövetését.
A másik oldala sem túl szép ennek a pedofil szálnak: a mocskos aberrált és nem mellesleg buzi nevelő, igazgató tudja, hogy miért került be az illető az intézménybe. Namármost, ha tetszik, ha nem, sok gyermek eleve azért kerül kiemelésre a családjából, mert ahol felnőtt, ott természetes volt, hogy fajtalankodtak vele (vagy, ha nem ezért, akkor is így volt). És azt is megtanulta, illetve hamar felmérte, hogy a saját körülményein és javadalmazásán hamar tud javítani, ha magától felajánlkozik. A beteg, aberrált "igazgatók" (Vásárhelyi János és Juhász Péter Pál) pedig mintegy étlapról tudtak válogatni közöttük, vagy éppen tovább ajánlani őket.
A Juhi-féle podcast-ban megszólaló áldozatról konkrétan lehet tudni, hogy mire eljutott a javítóba, ő magát már rendszeresen prostituálta. És ezek rendkívül hitelesen tudnak hazudni, akár a kamerába, főleg, ha még pénzt is kapnak érte (a cigányok eleve híresek "az igazmondásukról"). Felhördülnek itt persze a liberálisok, hogy hogyan lehet így beszélni egy fiatalkorúról, az semmilyen esetben sem magától vállalkozik ilyenre: de ismételjük, ez a beteg hajlam vált számára a normalitássá kiskorától. Először erőszakkal, majd utána ez vált a standarddá. Ezzel is kell valamit kezdeni, és nagyon helyesen a társadalom ezt felismerte, hogy a "felnőtt" oldalról kell megfogni, azokat kell kivonni, akik szexuálisan közelednek a bentlakók, vagy fogvatartottak felé. Nem kisebbíti a pedofilok bűntettét, ha magától ajánlkoznak fel, vagy ha már természetesnek fogadja ezt el az áldozata (ebben az esetben tényleg áldozat), de ismételjük, hogy ha szeretne a társadalom ezzel foglalkozni – és úgy tűnik, hogy mindenki szeretne-, akkor érdemes megérteni a működést is, így talán könnyebben fel tudjuk tárni a valós okokat.
Egyébként megint LMBTQP-kérdés: nem igaz, hogy nem nevelhető, nem tehető valaki buzivá! Akit rendszeresen bántalmaztak szexuálisan, az homokos lesz. Lehet sorolni csak a látható (!) és tudható gyermekotthonos áldozatokként szereplőkről, hogy szinte mindegyik homokos lett az abuzálások hatására. (Például, az aki először vallott arról, hogy Lakatos Márk molesztálta, később homoszexuális prostituált lett, pedig előtte nem voltak ilyen hajlamai.) Sőt, megfordítva: szinte minden deviáns valamilyen trauma által lett az.
És akkor ott az anyagi haszonszerzés: cipőkről és mindenféle csecsebecséről szólnak a hírek. Azonban mást is pletykálnak ezeknek az intézményeknek a környékéről. Ezek a prostitúcióból élő fiatalok hamar rájöttek, hogy ez egy kitörési pont lehet az életükben. Elkezdtek egyre több mindent követelni maguknak a "szolgáltatásaikért" cserébe, és az élelmesebbek elkezdtek felvételeket is készíteni ezekről a sátáni alkalmakról. Az "ügyesebbek" egy gyárigazgatót vagy éppen politikust tudtak elkapni, és fordult a kocka: innentől ők diktálnak. Egy "Zsolti bácsi" típusú ügy hallgatási ára 100-200 millió forint egyénenként. De egy ország láthatta élesben is, hogy hogyan működik ez, igaz, ott hagyományos nemi szerepek voltak: a Borkai-ügyben is zsarolni kezdték jachtozókat. Állítólag fizettek is, de addigra már a felvételek más kezekbe is eljutottak…
Amikor megszorul egy ilyen egyén anyagilag, akkor elmegy a médiába, mond is valamit, meg nem is, csörren a telefonja, gyorsan megegyeznek és folytatódik minden tovább, mi meg soha nem tudjuk meg, hogy ki az a "Zsolti bácsi", mi zajlott Ürömön, és Latyakos Márk is vígan mászkálhat szabadlábon. A nagyobb (16 felettiek) gyermekotthonos fiúk és lányok jelentős része utazgat vígan Budapestre, hogy aztán új órával, cipőben és ruházatban jöjjenek haza… A nevelők pedig nézhetik tétlenül az egészet. Vannak nyomok, vannak sejtések, de egyik fél sem érdekelt abban, hogy beszéljen.
Minek nevezzük, aki már felnőttként abból él, hogy zsarolja "Zsolti bácsiékat"? Áldozatnak? Vagy ő maga is bűnöző lett? Vagy mind a kettő egyszerre? Nehéz kérdés. Természetesen ettől még el kell fogni "Zsolti bácsit" is, de ne haragudjon a világ, ezen "fiatalokra" nem tudunk sem áldozatként tekinteni innentől, sem hősökként. Ha tragikus a sorsuk, ha nem, bűnözők lettek ők is. Más szempontból, más megítélés alatt, de ez az igazság. Saját tragédiájukból csinálnak pénzt. Többszörösen prostituálódnak. Meg kell akadályozni, hogy ilyen ügyek történjenek? Meg kell! Meg kell védeni a gyermekeket, amíg még gyermekek? Meg kell! De attól még a valóságot ne szépítsük, és ne mossunk össze mindent mindennel szentimentális, érzelgős, liberális alapon.
És akkor Bicske. Miért nem hittek a gyerekeknek? A K. Endre ügyéről szóló nyomozati anyagot jól ismerő forrásunk szerint azért, mert az tanú egy szellemileg visszamaradt, súlyosan fogyatékos gyermek nem tudja elmondani a kihallgatótiszt kérdésére, hogy melyik folyó folyik Budapesten, egyjegyű számokat nem tud összeadni. A másik, pedig a médiában is mára ismert román nevű, kábszeres, egyébként szivárványos lobbista gengszter (Pop Mert Julián). Nyilván teljesen szavahihetetlennek vélték őket. Ráadásul Vásárhelyit is zsarolták sokáig egyes érintettek, karórákat, cipőket, telefonokat kaptak tőle. Tragédia az egész.
A megoldás? Jelenlegi körülmények között nincsen. És ez csak rosszabb lesz, ugyanis a botrányok kirobbanásával lehet elviszik a pedofil állatokat is, de ez egy jelzés is a bűnözőknek. Pláne jelzés, amikor azt is elviszik, aki eddig kordában tartotta őket. Már a 2024-es debreceni javítóintézet zendüléses esete is jól mutatja, hogy a nevelők keze meg van kötve, ezzel vissza is élnek a bűnözők. Liberális módszerekkel, szép szóval ez nem oldható meg. És mivel muszáj kordában tartani őket valahogy, az élet felülírja az okoskodó, valóságtól elrugaszkodott szociológusok és pszichológusok által kitalált szabályokat, ezért előbb-utóbb mindenki, valamilyen szinten "bűnöző" lesz egy ilyen helyen. A fiatalkorú a bűn miatt kerül be, hivatalos joggal szembemenve lehet csak őket megfékezni, és ezáltal egy jobb nevelő is foghatóvá válik, és onnantól elnézi másik nevelők egyéb visszaéléseit is, illetve az igazgatók kegyeire van bízva az alkalmazott is, aki nem is akarja észrevenni, ha nem normálisan működik valami. És innentől semmi sem működik normálisan, mert nem hagyják normálisan működni. Nem jogszerű és rendszerszerű működés van, hanem mindennapi helyzetmegoldás a liberális jogok kijátszásával, ami könnyen átfordulhat egyeseknél a valódi, Istentől származó "jog" kijátszásába is. Ha kapnának hivatalosan is eszközöket a nevelők, nem volna a társadalom ilyen képmutató és elfogadná a valóságot, akkor más lenne a helyzet. Addig csak az van, hogy a médiahisztéria hatására egyre szűkül a nevelők mozgástere, a bűnözők meg, köszönik szépen, jól vannak: "lent" is, "fent" is.
Korábban írtuk:
- Újabb Juhi-horrorvideó: egy botocskával viccesen megkopogtatják egy gyerek fejét a Szőlő utcában
- Gyilkosság, rablás, szexuális erőszak - értük hullatják könnyeiket a libsik
Kapcsolódó: A Szőlő utcai botrány az eugenika mérlegén
