„Nemzetközi összevetésben, arányaiban a magyar első osztályban kapták a legkevesebb játékpercet a 21 éves vagy annál fiatalabb játékosok, miközben a 31 év feletti labdarúgók játékperceinek aránya itt volt a legmagasabb” - áll a Magyar Labdarúgó Szövetség most megjelent, Professzionális Futballkörkép című tanulmányában, amely a tavalyi, 2024-25-ös szezon régiós adatait elemezte, és amelyet a 444 szemlézett.
A kevés fiatalból pedig kevés komoly bajnokságban játszó játékos lesz. Merthogy ezt is írja az adatelemzős tanulmány:
A 2024/2025-ös szezon során összesen 22 magyar játékos szerepelt Európa tíz legerősebb bajnokságában. Régiós összevetésben nekünk van a legkevesebb olyan labdarúgónk, akik ezekben a bajnokságokban szerepeltek.
Hol van ez Orbán Viktor legendásan félrement 2007-es jóslatától, amit a felcsúti akadémia ünnepségén mondott?
Én azt gondolom, hogy el tudunk jutni oda 7-8 év alatt, hogy legyen ötven olyan magyar játékos, aki az európai négy legjobb ligában, a spanyolban, a németben, az angolban, meg az olaszban játszik. Tehát nem kispados, meg azt írják róla, hanem aki minden héten kezdőként játszik.
Most van 22, és nem az öt topbajnokságban, hanem kibővítve, a legjobb 10-ben.
Úgy játszik kevés fiatal az NB I-ben, hogy az eggyel ezelőtti bajnoksághoz képest még nőtt is a pályán töltött perceik száma.
Bár arról nincs adat a tanulmányban, hogy melyik országban mennyi közpénz ment a focira és az utánpótlás-nevelésre, ebben biztosan az élmezőnyben vagyunk, jó eséllyel a dobogó tetején. A közpénzfelhasználás eredménytelensége viszont elég világosan látható.
Abban tavaly nem volt változás, hogy 59-41 százalékban osztoztak a játékperceken a magyar és a külföldi játékosok. Pedig kevesebb légiós lépett pályára (a 2021-22-es idényben 172 légiós volt az NB I-ben, tavaly 149), de az egy légiósra jutó átlagos játékperc emelkedett (két év alatt 950-ről 1 069-re.)
„Régiós összevetésben csak Horvátországban játszott kevesebb légiós, mint az NB I-ben. Ami viszont a külföldi játékosok játékperceit illeti, egyetlen országban alacsonyabb az egy légiós átlagos játékperce a nemzetközi minta országa közül, mint az NB I-ben.” Vagyis abban legalább javulás van, hogy a légiósok többsége nem a kispadon ül. 10 olyan légiós is volt, akik egyetlen percet sem töltöttek a pályán.
Az MLSZ elemezte külön azt is, hogy csapatonként hogyan alakult a magyar-légiós játékpercek aránya. Hagyományosan a Paks az egyetlen, amelyik csak magyar játékosokat foglalkoztat, így is dobogóra tudott lépni, csak két, légiósokat ipari méretekben szerződtető klub tudta megelőzni. Nagyon magas volt a magyar játékosok játékperce Kecskeméten is, apró probléma, hogy a csapat a szezon végén kiesett az NB I-ből. A másik kieső az a Fehérvár volt, ahol szintén valamivel átlag feletti volt a magyaroknak jutó játékperc.
Ami viszont erősen meglepő egy magát a világ legjobb utánpótlásnevelő műhelyei között emlegető klubnál: a felcsúti Puskás Akadémiában volt a legmagasabb a légiós játékpercek aránya a tavalyi szezonban.
Ezt szívós munkával érték el Felcsúton, évről évre növelve a légiós játékpercét.
Az MLSZ tanulmányában szereplő adatok azért is érdekesek, mert a szövetség éppen azért, hogy több fiatal lépjen pályára és kevesebb legyen a légiós, átalakította a támogatási rendszert. Azok kaphatnak több pénzt a közösből idéntől, ahol legalább 5 magyar lép pályára, és legalább egy fiatal is játszik. Emiatt viszont Kubatov Gábor, a Fradi elnöke felháborodva kritizálja az MLSZ elnökét, Csányi Sándort.
