Az Európai Unió közel áll a történelmi döntéshez, hogy teljesen levágja magáról az orosz fosszilis energiahordozók importját: az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács megállapodott, hogy 2026 végéig megszűnik az orosz LNG-import, 2027 őszéig pedig a vezetékes szállítások is leállnak. A döntés nem szankciós, hanem kereskedelmi korlátozásokról szóló döntés, emellett új jogi kötelezettség is, amely előírja a tagállamoknak — köztük Magyarországnak —, hogy konkrét diverzifikációs tervet tegyenek le az asztalra. Az átalakítás hátterében az orosz energiafüggőség tartós költségei, a globális gázpiac közelgő túlkínálata és az amerikai LNG-behozatal bővítése állnak. A lépést jogilag úgy dolgozták ki, hogy azt egyetlen ország egyedül, így a magyar kormány nem vétózhatja meg, írja a Portfólió.

 

Ahogy arra már május eleje óta, az Európai Bizottság bejelentése óta számítani lehetett, az év utolsó hónapjában nem egyszerűen határidőt jelölnek ki az orosz fosszilis energiahordozók importjának tilalmára, hanem az EU intézményei politikai megállapodást kötöttek arról, hogy a korábban tervezettnél gyorsabban, 2026 végéig teljesen kivezetik az orosz LNG-importot, a csővezetékes szállításokat pedig legkésőbb 2027 őszéig.

A kedd este az Európai Parlament és a Tanács által kötött megállapodással az uniós energiaellátás több mint egy évtizedes szerkezeti függőségét számolják fel: az orosz gáz részesedése még 2025-ben is 13 százalék volt az EU-s importban, ami nagyjából évi 15 milliárd eurós értékben valósult meg.

A határidő előbbre hozatalát az Európai Parlament régen követelte már, gyakorlatilag a bizottsági tervek bemutatása óta. Azonban igazi löketet akkor kapott a gyorsítósáv kialakítása, amikor Donald Trump amerikai államfő, valamint az uniós végrehajtó testület elnöke, Ursula von der Leyen szeptemberben találkozott az ENSZ-közgyűlés szünetében. A sajtótájékoztatón Trump követelte, hogy az EU teljesen váljon le az orosz energiaimportról, amit von der Leyen ott meg is ígért.

A mostani csomag a RePowerEU egyik központi eleme, és kötelező ütemezést, engedélyezési rendszert és tagállami diverzifikációs terveket vezet be.

Magyar szempontból különösen fontos, hogy

a megállapodás szerint minden új orosz gázvásárlási szerződése megkötése tilos lesz 2026 elejétől, a már futó szerződésekre pedig átmeneti korlátozások lépnek életbe.

A rövid távú LNG-szerződésekre 2026. április 25-től, a rövid távú vezetékes gázra 2026. június 17-től vonatkozik a tilalom.

Magyarország ellátásánál fontos lépés, hogy hosszú távú LNG-szerződéseket 2027. január 1-jétől, a hosszú távú csővezetékes szerződéseket szeptember 30. és november 1. között kell lezárni, attól függően, hogy a tagállamok teljesítik-e a tárolói feltöltöttségi szinteket.

A rendszer kiegészül egy előzetes engedélyezési mechanizmussal is, amelyet kifejezetten a megkerülési kísérletek kiszűrésére hoznak létre.

A politikai háttérben az is áll, hogy az orosz LNG még mindig a teljes uniós LNG-behozatal mintegy 15 százalékát adta, havi 500–700 millió eurós értékben. A felek most azért tudtak gyors ütemet vállalni, mert a globális gázpiac 2025 második felében túlkínálatba fordult, ami mérsékli az ellátásbiztonsági kockázatokat – kettő-két és féléves mélypontokon áll a TTF-en a földgáz ára. Emellett az Egyesült Államok is erősen sürgette az európai leválást: az idei EU–USA kereskedelmi megállapodás része, hogy 2028-ig 750 milliárd dollár értékű amerikai energiahordozó vásárlását vállalta.

Magyarország szempontjából a legfontosabb elem a kötelező tagállami diverzifikációs terv benyújtása: minden olyan ország, amely továbbra is vásárol orosz gázt – Magyarország jelenleg csővezetéken, a Török Áramlat balkáni leágazásán keresztül teszi ezt –, köteles egyértelmű menetrendet bemutatni az orosz import kivezetésére.

A magyar kormány éveken át az ellátásbiztonságra hivatkozva ellenezte a gázszankciókat, különösen a vezetékes szállítások teljes tilalmát, mivel a magyar ellátás gerincét továbbra is a Török Áramlat biztosítja.

A mostani szabályozás azonban jogilag kötelező keretet ad a kivezetésre, és szűkíti annak lehetőségét, hogy Magyarország a hosszú távú szerződésekre hivatkozva fenntartsa az orosz importot 2027 után.

A magyar energiamixben az orosz gáz részaránya tartósan magas – a legfrissebb uniós értékelések szerint a magyar beszerzések több mint fele továbbra is orosz forrásból érkezik –, ezért a diverzifikációs tervnek konkrét alternatív útvonalakat és szerződéses átállást kell tartalmaznia. A jogszabály emellett szigorú előzetes engedélyezési rendszert vezet be: minden orosz eredetű szállítmányhoz legalább egy hónappal korábban kell adatokat benyújtani, ami növeli az adminisztrációs terheket azokra az országokra, amelyek továbbra is számítanak az orosz forrásokra.

Az EU a gázkivezetéssel párhuzamosan tervezi az orosz olajimport teljes megszüntetését is: a tagállamoknak külön diverzifikációs tervet kell készíteniük, a Bizottság pedig legkésőbb 2027 végéig jogszabályt terjeszt elő a teljes olajtilalomra. Bár az uniós olajimport 3 százalék alá esett, a gáz továbbra is kritikus sebezhetőségi pont. A mostani politikai megállapodás tehát a több éve húzódó energetikai leválás legkeményebb jogi keretét rögzíti, ami pedig közvetlenül érinti Magyarország energiapolitikáját és 2027 utáni mozgásterét.

Az uniós rendelet hatályba lépéséhez már csak az szükséges, hogy a politikai megállapodást előbb a Miniszterek Tanácsa formálisan jóváhagyja, majd az Európai Parlament is megszavazza.

December 11-én az EP-ben az ipari és a kereskedelmi szakbizottságok közös szavazással erősítik meg a tervezetet, a plenáris végszavazás pedig december 15-18. között várható.

Fontos kiemelni, hogy a mostani szabályozás nem egyhangúságot igénylő energiapolitikai döntésként vagy szankciós lépésként, hanem belső piaci jogalapon elfogadott uniós rendeletként lép életbe, ezért minősített többséggel fogadják el a tagállamok – vagyis egyetlen ország sem vétózhatja meg, még akkor sem, ha az energiamix tagállami hatáskör marad.

A blokkoláshoz a 27 tagországból legalább négy tagállam ellenszavazata kellene, amelyek együttesen az EU népességének legalább 35 százalékát képviselik. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.

Szijjártó: a kormány harcolni fog a diktátum ellen

Magyarország meg fogja támadni az orosz energiaimportot ellehetetlenítő REPowerEU-rendeletet az Európai Bíróságon, a nemzeti kormány harcolni fog Brüsszel energiaáremelési diktátuma ellen - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A tárcavezető arról számolt be, hogy az Európai Unió ezen jogszabály-tervezete betiltaná az orosz földgáz és kőolaj behozatalát a tagállamok számára 2027-től.

"Ennek a brüsszeli diktátumnak az elfogadása, végrehajtása, teljesítése Magyarország részéről lehetetlen. A helyzet az, hogy Brüsszelnek ez a diktátuma aláássa Magyarország energiabiztonságát, ugyanis az Oroszországból származó energiahordozók nélkül fizikailag, a maradék infrastruktúrára építve Magyarországot biztonságosan ellátni elég kőolajjal és földgázzal nem lehet. És nem politikailag nem lehet, hanem fizikailag nem lehet" - figyelmeztetett.

"Ennek a diktátumnak az elfogadása azt eredményezné, hogy bizonyos piaci szereplőket és országokat Magyarországgal szemben monopolhelyzetbe hoznának. Ez azt jelentené, hogy drámai áremelkedés következne be az energiahordozók tekintetében, drámai mértékben nőne meg a magyar családok energiaköltsége. Ez a brüsszeli diktátum azt jelentené, hogy annak életbe lépése után háromszorosára nőne minimum a magyar családok energiaszámlája" - húzta alá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hetekben sikerült mentességet szerezni hazánk részére az orosz energetikai szektort sújtó amerikai szankciók alól, és sikerült Moszkvában is garantálni a további zavartalan ellátást.

"De pontosan tudtuk, hogy a washingtoni és a moszkvai megállapodások mellett harcolnunk kell Brüsszelben is. És ez a harc most élesedik. Brüsszel a végső elhatározás fázisában van, hogy kinyírja Magyarország energiabiztonságát, kinyírja a rezsicsökkentést, kiszolgáltatott helyzetbe hozza Magyarországot" - hangsúlyozta.

"Ez a diktátuma Brüsszelnek egy politikai, ideológiai alapon meghozott döntés (…) Ettől a politikai alapon meghozott döntéstől meg kell védeni Magyarországot, meg kell védeni a magyar gazdaságot és meg kell védeni a magyar családokat. És Magyarország nemzeti kormánya meg is fogja védeni a magyar családokat Brüsszel áremelési diktátumától" - fűzte hozzá.

Majd bejelentette, hogy amint megszavazzák végleges formában a rendeletet, Magyarország azonnal meg fogja azt támadni az Európai Bíróságon, az ehhez szükséges jogi munkát meg is kezdték.

A miniszter három érvet sorakoztatott fel a kereset mögött. Először is, hogy a rendelet teljesen ellentétes az EU alapszerződésével, amely kimondja, hogy az energiapolitika teljes egészében nemzeti hatáskör. A második, hogy az elfogadása "jogi csalással" történt, ugyanis ez egy kereskedelempolitikai köntösbe bújtatott szankciós intézkedés, márpedig utóbbihoz egyhangú szavazásra lett volna szükség minősített többség helyett.

"A harmadik pedig az, hogy az Európai Bizottság a saját hatásvizsgálatával szemben akarja átnyomni ezt a diktátumot, mert még a brüsszeli hatásvizsgálat is világosan rámutat ennek a diktátumnak az elképesztő veszélyeire Közép-Európában" - mondta.

"A jogi munka tehát folyamatosan zajlik. Amint végső formában elfogadásra kerül Brüsszelben, azonnal megtámadjuk ezt a diktátumot az Európai Bíróságon. Nem vagyunk egyedül, ugyanis a szlovákok számára is ez a diktátum egy elementáris veszélyt jelent, egy támadás az ő energiabiztonságukkal és gazdaságukkal szemben is, ezért ma erről a kérdésről konzultáltunk a szlovák külügyminiszterrel, aki elmondta, hogy az ő esetükben is a kormány úgy döntött, hogy jogi úton folytatják a diktátum elleni küzdelmet, ezért abban maradtunk, hogy összehangoljuk a folyamatban lévő jogi munkát" - tájékoztatott.

(MTI)