Az Európai Bizottság a Belgiumban befagyasztott, 140 milliárd eurós orosz vagyonból nyújtana "kölcsönt" Ukrajnának. Azt szeretnék elérni, hogy az EU 27 tagállama még ebben a hónapban, az Európai Tanács közelgő csúcstalálkozóján rábólintana a "kölcsönre", egy ország azonban ellenáll. Belgium attól tart, hogy ha a pénzt valamilyen okból mégis vissza kell utalni az oroszoknak, akkor az országra hárul a fizetési kötelezettség.

A félelem nem megalapozatlan, ugyanis amennyiben egyetlen uniós tagállam, például Magyarország vagy Szlovákia megvétózná az Oroszország elleni uniós szankcióik meghosszabbítását, a befagyasztott orosz vagyont azonnal vissza kellene utalni.

A Politico több uniós diplomatára és tisztviselőre hivatkozva azt írja, már készül az a jogi keret, amely elhárítaná ezt a forgatókönyvet.

A brüsszeli megoldás lényege, hogy megakadályozná, hogy egyetlen tagország, mindenekelőtt a gyakran vétózó Orbán Viktor egyedül blokkolhassa a szankciókat. A jelenlegi szabályok szerint a szankciós csomagokat félévente kell meghosszabbítani, amihez teljes egyhangúság szükséges. Tehát elég egyetlen nem szavazat, és borul minden.

A Bizottság szerint azonban erre is létezik egy jogi kiskapu: az EU-szerződés 122. cikke lehetővé teszi, hogy az országok "a tagállamok közötti szolidaritás szellemében" a gazdasági helyzethez igazodva hozzanak rendkívüli intézkedéseket.

A Bizottság ezt úgy értelmezné, hogy az ügy rendkívüli pénzügyi tétje miatt elegendő a minősített többség, vagyis a szankciók meghosszabbítását nem tudja egyetlen tagállam megfúrni.

A Politico egyik diplomata forrása szerint nem a magyar kormánnyal akarnak kitolni, hanem az egész "arra szolgál, hogy megnyerjék Belgium támogatását".

Az előző, októberi EU-csúcson Bart De Wever belga miniszterelnök jogi és pénzügyi aggályokra hivatkozva belefeszült a kérdésbe, így akkor az EU nem férhetett hozzá ahhoz az orosz állami vagyonhoz, amely nagyobbrészt a belga Euroclearnél van letétben.

(24)