„Amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók” – mondta a Szegedernek pénteken este Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete, amikor az orosz–ukrán háborúról kérdeztük. A diplomata az Ukrajnai Éhínség, azaz a Holodomor (részünkről a továbbiakban az áldozatokat tiszteletben tartva eltekintünk a telexes nagybetűzéstől, ahogy a Tatárjárást sem írjuk így, nagybetűvel – a szerk.) áldozatainak emléknapja alkalmából érkezett Szegedre.

A holodomor ukránul éhhalált jelent, ezzel a névvel szokták illetni az 1932–33-as éhínséget, amelyet nem természeti katasztrófa, hanem a Sztálin vezette szovjet kormányzat okozott. Huszonegy ország hivatalosan népirtásnak ismeri el, közvetlen halálos áldozatainak száma 3 és 7,5 millió fő közé tehető.

A tragédiának a Dóm téren, a fogadalmi templom tövében már van emlékműve, amely a szervezők szerint felállítása és felszentelése óta keveset volt használva. A pénteki esemény résztvevői szimbolikus búzaszálakat és mécseseket helyeztek el az éhínségnek emléket állító kőnél, és közös imát mondtak el az áldozatokért. A holodomorról a szemközti Somogyi Könyvtárban is nyílt kiállítás, amely angol és magyar nyelvre lefordítva is megtekinthető.

Fotó: Bálint András / Szegeder

„Ez egy kettős megemlékezés, mert nemcsak az ukránok elleni népirtásról, hanem a magyarokat érintő malenkij robotról is megemlékezünk” – kezdte beszédét Sándor Fegyir, hozzátéve, mindkettő több millió emberáldozatot követelt. „A vadállat neve Moszkva. És a vadállat még él” – jelentette ki a nagykövet. „És csak az emlékezetünk tudja legyőzni” – fogalmazott.

Beszéde után az ukrán és a magyar himnusz is elhangzott, majd a szervezők arra biztatták a résztvevőket, hogy vegyenek a kalácsból, ami 1932–33-ban nem jutott az ukránok asztalára.

„Az első Budapest után nem szeretnénk, ha lenne még egy” – válaszolta Sándor Fegyir, Magyarország ukrán nagykövete a Szegedernek arra a kérdésre, hogy megfelelő helyszínnek tartják-e a magyar fővárost egy esetleges amerikai–orosz békecsúcshoz. Ezzel a diplomata arra utalt, hogy az 1994-es Budapesti Memorandumot Oroszország megszegte, ezért nem lehet abban bízni, hogy egy következő megállapodást megtartana.

Fegyir szerint ha az első Budapest vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne. Úgy látja, a konfliktusra a megoldást csak Oroszország teljes visszavonulása jelenthetné. „Amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók, ezt kivétel nélkül mindenkinek meg kell értenie.”

Fotó: Bálint András / Szegeder

Példának hozta 1956-ot és a prágai tavaszt. „Aztán a 2000-es években ugyanezt csinálták Grúziában, de ugyanez lesz Kazahsztánnal, Belarusszal, az összes szomszéddal” – mondta.

Kalasnyikovokkal nem lehet megállítani az oroszokat, csak nyugati fegyverekkel

Csakhogy Ukrajna támogatásáról megoszlanak a vélemények. Vannak, akik például azért nem támogatják a fegyverszállítást Ukrajnába, mert úgy vélik, azok nem jutnak el a frontra, hanem a feketepiacon kötnek ki. „Ez nem igaz, eljutnak oda. Én harcoltam brit meg amerikai fegyverrel is. Különben nem tudtunk volna szembeszállni a zsarnokkal” – válaszolta a nagykövet. Szerinte „egyszerű kalasnyikovokkal nem lehet őket megállítani”, csak a nyugati fegyverekkel.

A magyar kormány nem a fegyverekben, hanem a humanitárius segítségben hisz. Amikor arról kérdeztük a nagykövetet, hogy elégségesnek tartja-e, amit Magyarország küld Ukrajnának, azt mondta, „olyan soha nincs, hogy túl sok segítség”. Állítása szerint a magyar nonprofit szervezetek és az önkéntesek sok támogatást nyújtanak, amit ezúton is nagyon köszön. Példának felhozta a Kárpátaljai Sárkányellátó Alapítványt, amely az árván maradt gyerekek számára emelt házakat.

Amerikai karikatúra 1904-ből (forrás: wikipedia)

„Szeretem a humort” – reagált a kormány Tisza Párttal kapcsolatos narratívájára. Arra, hogy egyértelműen cáfolni tudja-e az ukrán befolyást az ellenzéki pártban, azt mondta, „bennünket a jószomszédi kapcsolatok érdekelnek. Sport, kultúra, testvérvárosok, kiállítások, a gyerekek egészsége, és nem a belpolitika.” Példaként említette, hogy huszonnyolc ukrán polcot nyitottak meg Magyarországon, amivel szerinte világelsők lehetünk.

„Hallott-e az orosz, a kínai, iráni, az észak-koreai korrupcióról?” – kérdezett vissza, amikor a Timur Mindicset, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egykori üzlettársát is érintő korrupciós ügyet említettük. „Korrupció a világon sok helyen van. Ahol nyíltan beszélnek róla, az demokrácia, ahol nem beszélnek róla, az diktatúra.” (Tényleg szereti a humort annak fényében, hogy a kijevi rezsim annyira nyíltan beszélt a korrupcióról, hogy tömegtüntetések és nyugati rosszallások kellettek ahhoz, hogy ne verjék szét még időben a korrupcióellenes szervezeteket – a szerk.)

Zelenszkij egyébként éppen pénteken délután mondott drámai beszédet az ukrán népnek. Az elnök súlyos dilemmát tárt a nyilvánosság elé: Ukrajna elvesztheti az Egyesült Államok támogatását, ha nem fogadja el a szerdán kiszivárgott, 28 pontos amerikai béketervet – ellenkező esetben viszont szerinte az ország méltósága és szuverenitása kerülhet veszélybe.

(Telex – Szegeder)