Két év alatt 135 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna finanszírozására Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Orbán Viktor már megírta a válaszát – derült ki a Kossuth rádió szokásos, péntek reggeli miniszterelnöki beszélgetéséből –, de addig nem küldi el, amíg „szóról szóra” nem egyeztette azt az európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, a most még Amerikában tartózkodó Bóka Jánossal, akit a magyar kormányfő nemes egyszerűséggel „professzor úrnak” nevezett. De – tette hozzá Orbán Viktor – „jó kis levél lett ez”, mert nemcsak konkrét elutasítást írt – „ácsi, a magyarok pénze a magyaroké, nem adjuk Brüsszelnek, hogy azt tovább küldje Ukrajnába” –, hanem javaslatokat is tett annak érdekében, hogy megakadályozza Európa esetleges bevonódását az Ukrajnában zajló háborúba.
Ebből a szempontból a kormányfő szerint az elkövetkezendő két-három hét döntő jelentőségű lehet, mert létezik egy 28 pontos amerikai béketerv, amit az ukránok már át is vettek. „Most itt vagyunk, azt hiszem, hogy döntő pillanatban, megszületnek az első hivatalos reakciók, és közeledik a budapesti békecsúcs” – szögezte le.
A miniszterelnök nem meglepő módon kitért az ukrán korrupciós botrányra is, amelynek kapcsán arról beszélt, hogy Európának nincs olyan ellenőrzési mechanizmusa, amely nyomon követhetné, hogy hova kerülnek a pénzek. (Azt nem tette hozzá, hogy valójában azért nem érkeznek Magyarországra a nekünk járó támogatások, mert az EU tudja, hová kerültek az uniós pénzek. És nem csak oda, ahová azokat szánták – Magyar Hang szerk.) Tegnap késő éjszaka beszélt a jelenleg Brüsszelben tartózkodó Szijjártó Péter külügyminiszterrel, aki beszámolt neki az uniós kollégáival folytatott ilyen tartalmú vitájáról. „Javasoltuk, hogy hozzunk létre egy ilyen mechanizmust, vagy függesszük fel addig a támogatásokat, de lesöpörték az asztalról” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: ő aztán elég vagány és naprakész, de azon „lefagy”, amikor azt mondják, hogy azért lenne jó, ha Ukrajna belépne az EU-ba, hogy az ilyen korrupciós problémákat elfedjék. Arról nem is beszélve, hogy Ukrajna fölvételével az EU is háborúba keveredne Oroszországgal. „Ukrajna nem alkalmas az uniós tagságra, és elfogadhatatlan, hogy majd akkor fogja teljesíteni a feltételeket, ha felveszik” – mondta.
Épp ezért két ügyben van jelentős ellenállás magyar részről: az egyik Ukrajna, a másik a migráció ügye. „Ha sikerült Magyarországnak kimaradni abból az őrületes hibából, hogy beengedje a migránsokat, akkor ugyanazzal a fifikával kell, hogy kimaradjunk a háborúból is” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy ezt alátámasztandó gyűjtenek aláírásokat. Nem felejtette el ugyanakkor megemlíteni azt sem, hogy „nemcsak a Tisza, hanem a DK is régóta Brüsszel mellett áll”, így az EU-nál a magyar érdekekért harcolva olykor „magukat magyarként definiáló” szereplőkkel is szembetalálják magukat.
De nemcsak a háború és a migráció volt terítéken, hanem a gazdaságpolitika is, amit Orbán aknamezőként definiált, s színfalak mögötti egyeztetések, szkanderezések jellemzik, hiszen a szabályozások eltérően érintenek tagállamokat. „Egy ilyen rendszerben lehetséges-e, az unió gazdaságpolitikájától eltérő, sikeres magyar gazdaságpolitikát csinálni?” – tette fel a kérdést, ami nem volt költői, hiszen azonnal meg is válaszolta. „Jelentem, lehet.” Méghozzá azáltal, hogy a magyar gazdaság alapját a családok adják, nem az egyének, mint Nyugat-Európában. „Nálunk a teljes foglalkoztatottság államcél, Nyugaton pedig úgy tekintenek rá, hogy ez hol van, hol nincs. A munka itthon kulcskérdés, mert ha az van, akkor minden van – vagy minden lehet” – jelentette ki. S hogy kapcsolódik ez a migrációhoz? Hát úgy, hogy Magyarország „olyan gazdaságot szervezett, amit migránsok nélkül tud működtetni, nem úgy, mint Nyugat-Európában, ahol betelepítéssel próbálják pótolni a munkaerőt”. Mert bár vannak ugyan idehaza is külföldi vendégmunkások, de ez „nálunk csak kiegészítés, nem erre épül a gazdaságunk”. (És persze vannak rejtett erőforrásnak tekintett cigányaink is, részben hasonló problémákat okozva. Őket már be sem kell telepíteni, csak udvarolni nekik, mint legutóbb a kínaiaknak tette azt Orbán. A zsidókat viszont tényleg meghívták, de ezek szerint nem dolgozni... – a szerk.)
A miniszterelnök a nevének említése nélkül beszélt Kármán Andrásról, a Tisza gazdaságpolitikusáról, aki államtitkár volt másfél évig a kormányában. „Azért váltak el az útjaink, mert nem támogatta, hogy hazaküldjem az IMF-et, és a családtámogatást, mert számokat lát, nem embereket. Lehet így gondolkodni, de ez a baloldal világa” – fogalmazott.
És ha már Tisza: a maga részéről Orbán Viktor sok sikert kívánt a párt jelöltjeinek, mert elismerés jár mindenkinek, aki részt vesz a közéletben. Ugyanakkor, szögezte le, „nincs itt három meg négy politikai párt feltöltésére alkalmas személyi állomány. Ez egy olyan ország, ahol mindig két párt volt, és két párt lesz. Vannak persze kisebbek, de a meghatározó az kettő: a baloldaliak és a jobboldaliak.” Márpedig a Tisza „a nemzeti oldal felől nézve” túl baloldali, túl Brüsszel-párti, túl Ukrajna-párti.
(Magyar Hang)
Korábban írtuk:
- Orbán már állampolgárságot is adna a vendégmunkásainak
- Újabb "összeesküvés-elmélet" válik valóra - Gulyás: szívesen befogadjuk az üldözött zsidókat!
Kapcsolódó: Hogyan váltak állampolgárrá a vendégmunkások Németországban?
