A Fekete István Szabadegyetem novemberi előadásán dr. Zárug Péter Farkas vendégeskedett, aki Mi történt velünk? Az Orbán-rendszer látképe a 2026-os választások előtt címmel értekezett a hallgatóságnak, melynek összefoglalt verzióját alább közöljük kedves olvasóinkkal.
Fotó: Cserép Anikó
Mielőtt az előadó konkrétumokról beszélt volna, feltette a kérdést, hogy egyáltalán létezik-e az Orbán-rendszer fogalma. Van, létezik, kiépült – válaszolta meg a saját kérdését Zárug, majd arra kereste a választ, hogy mik a rendszer alappillérei, és mikortól datálhatjuk.
A rendszer nem a kétharmadtól indul, hanem azoktól a politikai tapasztalatoktól, amelyeket Orbán 2002-től szerez. 2002-től versengés volt a piacon, Orbánnak jobboldali versenytársakkal kellett megküzdenie. Igyekezett ledominálni a színteret, hatalmi ölelésbe kényszerítve addigi szövetségeseit, akik egyben versenytársak is voltak – közölte az előadó.
A 2002-es kudarcból Orbán sokat tanult, hegemón helyzetre törekszik, integrálni igyekszik az FKgP és az MDF roncsait. Azokat az embereket tudja és akarja integrálni, akik hűek a személyéhez. A hegemón helyzet miatt éli túl a következő, 2006-os vereséget – mondta Zárug Péter Farkas.
Fotó: olvasónktól
„Egy a tábor, egy a zászló” - Orbán többé nem akart koalíciós kormányt alkotni. A jelenlegi rendszer nem 2010-ben pattant elő, már jóval korábban megfogalmazódott a miniszterelnök fejében.
A korábbi ellenzéki hegemónia kormányzati hegemóniává alakul, részben ez a helyzet jelenleg is tart, ám pártok szintjén már nem, ismét versengésre kényszerül – összegezte.
A rendszer mindenhol kiépítette magát (médiatanács, állami intézmények, alkotmánybíróság, gazdasági szektorok stb.). Rászoktak, hogy igazából nincs kontroll a törvényhozás terén. A rendszer nagyjából 2018-ra teljesen kiépült. Két év nyugalom után azonban megjelent a Covid, amely új helyzetet teremtett.
Törvényhozás terén rengeteg szabálytalanságot követett el a Fidesz, azonban a Mi Hazánk érkezéséig nem volt hiteles ellenzéki erő, amely ezért szólhatott volna.
Fotó: olvasónktól
A Fidesz egy-egy pártokon és cikluson átívelő témát választ ki, társadalompolitikai szinten pedig a választások előtt osztogatásokba kezd. Ha valaki bármit szóvá tesz, arra bevett válaszaik vannak, mint például: „Soros, gender, vagy dollárbaloldal.” Lényeg, hogy a magyar társadalom identitásbeli kérdésekkel foglalkozzon csak, melyet a Fidesz igyekszik leuralni. A hiteltelenné vált baloldali ellenzék pedig rendre alulmaradt ezekben a kérdésekben.
A jelenlegi fideszes adakozáshullám eljutott a falig, úgy, ahogy anno a Kádár-rendszerben – hívta fel a figyelmet az előadó, majd rátért a jövő évi választásra.
A néptribunt kitermeli az idő, a helyzet, meg Fortuna – mondja Cicero. Magyar még ma is valami fideszes holdingot vezetne, ha nem jön a kegyelmi botrány. Magyarnak van is talentuma, ám ez nem jár együtt pozitív megítéléssel, emberi nagysággal – emelte ki az előadó.
Fotó: Cserép Anikó
Jelenleg van egy hegemón államrendszer, egy irányított kapitalizmus. Sok gazdasági szereplő nem tudna létezni az állam nélkül, amely viszont értelemszerűen addig létezik, amíg van Orbán-rendszer. A NER szereplőinek az állam után, az államon kívül is megmaradnak az érdekkörei, a vagyona.
Pártok szintjén a Fidesz azonban újra versenyre kényszerül egyrészt a Tiszával, másrészt a Mi Hazánk is életképes ellenzéki erő. Brutális szívóerőt alkalmaz mind a Fidesz, mind pedig a Tisza.
Versengő, éles, ketrecharc jellegű választások várhatók – összegezte Zárug Péter Farkas.
Fotó: Cserép Anikó
A 2025-ös év utolsó előadása december 11-én, csütörtökön, 18 órakor kezdődik, amelyben Ertsey Attila építészmérnök, a Párhuzamos Társadalom Mozgalom alapítója értekezik Önigazgatás-önfenntartás – jövőkép egy semleges Kárpát-medencéről címmel.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Kapcsolódó: A varázsló neve: Orbán
