Hosszabb kihagyás után ismét jelentkezik Hősök nyomában sorozatunk, amelyben a Rákóczi-szabadságharc idejére repülünk vissza újfent, portálunknak testhezálló módon egy kuruc harcossal, Csajághy Jánossal.
Csajághy János portréja a sárospataki Rákóczi Múzeumban (forrás: rakoczimuzeum.hu)
Csajághy János dunántúli református birtokos nemesi család sarja (Dunántúlon a katolikusok voltak döntő többségben – főleg a nemesi rétegben), 1673-ban született Csajághy Mihály és Bajkay Judit gyermekeként.
A Rákóczi-felkelés kitörésének idején Csajághy titkárként (secretarius) működött Bánffy György erdélyi gubernátor (kvázi kormányzó) mellett, azonban 1704. március 7-én elszökött Nagyszebenből, és beállt a kurucok közé. Ugyanebben az évben gyalog ezereskapitány lett, 1705 tavaszán pedig Bottyán János parancsnoksága alá került. A solti sánc parancsnokaként kezdte meg konkrét katonai szolgálatát, a dunai átkelőket biztosították.
1707-ben brigadéros, 1708 májusától Érsekújvár helyettes parancsnoka, 1709. október 15-től pedig utóbbi főkapitánya lett. 1710-ben a szabadságharcot eláruló Ocskay Lászlót halálra ítélő hadbíróság elnökeként működött.
Noha úgy tűnhet, Csajághy karrierje egyenesen ívelt felfelé, azért akadtak itt bőven nehézségek is. A jó harcos hirtelen haragú ember hírében állott, egy ízben például leszúrta egyik tiszttársát is, amiért Egerben ült börtönben.
Miután a meggyilkolt Várallyai János főstrázsamester özvegyével kiegyezett, II. Rákóczi Ferenc Szolnok élére helyezte Csajághyt, amely 1710 júliusában már inkább volt „büntetés”, semmint ígéretes pozíció. Nem is tarthatták sokáig az erősséget, ugyanezen év október 17-én kapituláltak a császáriak előtt.
Ettől függetlenül Csajághy Rákóczi mellett maradt, tevékenyen részt vett a szatmári béke kidolgozásában. 1711. április 26-án felesküdött a császárra, május elsején pedig aláírta a szatmári békeszerződést, melyet a követség élén ő vitt el Bécsbe.
A császári seregben ezredesi rangot kínáltak neki, amit elfogadott ugyan, ám rövidesen megbetegedett, és az 1712-es év januárjának elején még az ezred felállítása előtt elhunyt Peresznyén. Nőtlen maradt, végrendeletében testvéreiről, azok gyerekeiről, távolabbi rokonairól rendelkezett. Arcképét megtaláljuk a sárospataki Rákóczi Múzeumban.
Csajághy János jó katona és szabadságharcos volt, ugyanakkor, amint láthattuk, hirtelen haragja gyilkosságba is sodorta őt. Élete legvégén elfogadta a császáriak kötelekébe való integrálást, azonban ez egyáltalán nem volt ritka életpálya a korszakban. Végül nézzünk meg még egy érdekes tényt Csajághy életével kapcsolatban!
A birtokos nemes 1695 és 1687 között a gyulafehérvári református kollégiumban tanult, ahol tankönyvek jegyzeteiből álló könyvet vezetett. A könyvecskét megtalálták a Teleki-Bolyai Könyvtár kézirattárában az egykori kollégium ránk maradt kéziratai között.
Csajághy jegyzete értékes forrás, hiszen képet kapunk róla, mit tanultak akkoriban a diákok a gyulafehérvári kollégiumban, illetőleg – akit kifejezetten Csajághy érdekel – megtudhatja, mit tartott fontosnak leírni tananyagon belül és azon kívül, hiszen a jövőbeli kuruc harcos hozzáfért neves professzorának, Kaposi Sámuel könyvtárához is.
Jegyzeteiből kiderül, hogy a történelem és a földrajz mellett érdekelte az orvostudomány, a matematika, az asztronómia, az anatómia, az építészet, de készített rajzot is például a gátépítésről (utóbbi biztosan jól jött, mikor katonai karrierje elején a dunai átkelőket biztosították), vagy tanácsokat is papírra vetett különböző festékek összekeverésével kapcsolatban
Csajághy gondos kézírással vezette jegyzeteit – javarészt latinul, de található benne magyar rész is, például, hogy miként szabadulhatunk meg a tetvektől. Gyulafehérváron megszerzett tudása és műveltsége a későbbiekben segítette őt a szatmári béke létrehozásában és a bécsi misszióban is.
Csajághy János alakja előkerül a szépirodalomban is. Jókai Mór róla mintázta Csajághy Márton karakterét a Szeretve mind a vérpadig című művében, aki szintén katonatiszt volt a regényben.
Emlékét megőrizzük!
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Válogatás a korábbi részekből:
- Hősök nyomában - Kereskényi László
- Hősök nyomában - Szerető anya és harcos hősnő: Zrínyi Ilona
- Hősök nyomában - A tizenötödik aradi vértanú: Kazinczy Lajos
- Hősök nyomában - Forgách Simon
