"Másfél évtizede járja az országot Forgács István, hogy roma közösségekben dolgozzon, helyi, térségi fejlesztési stratégiákat dolgozzon ki, illetve hogy kormányzati programokhoz adjon gyakorlat-orientált, reális szakmai hátteret" - írja a cigányügyi szakértővel készült beszélgetés előszavában az Index, ebből is látható, hogy Forgács tudja, miről beszél, ráadásul maga is cigány. Ezért mondhat ki olyan alapigazságokat, melyeket, amikor mi mondunk, akkor kurucinfós nácifasiszták vagyunk - de még a magyar közszereplők 99%-a, sőt maguk a cigányok sem akarják vagy merik kimondani ezeket, például azért, hogy "ne igazolják vissza a többségi társadalom előítéleteit" - amint ez egy konkrét példából is kiderül alább.

Fotók: Fotó: Németh Kata / Index

Íme tehát néhány alapigazság, melyet nem kuruckodó magyaroknak tilos kimondani, de egy cigány szakértő megengedheti magának - elismerést is érdemel érte újfent. (A teljes anyag - sok kormánydicsérettel - itt érhető el.)

Azzal kell kezdenünk, hogy addig, amíg a cigány felzárkózás kérdésében nem tudunk valóban tisztán és őszintén, de mindenféle bántó szándék és hazug általánosítás nélkül beszélni, addig nehéz lesz onnan továbblépni, ahova eddig eljutottunk.

Forgács István szerint az adatok gyűjtésétől, a problémák nyílt megnevezésétől, vagy éppen a tendenciák felismerésétől és kimondásától sokan félnek, mert attól tartanak, hogy rasszizmussal, előítéletek megerősítésével vádolják őket.

A közösség egésze áldozatnak tekinti magát, és minden problémát a diszkriminációra fog – így elvész az egyéni és családi szintű felelősségvállalás, az emberek elvesztik a képességüket és akaratukat arra, hogy saját életük alakításában aktív szerepet vállaljanak.

Forgács István nem kérdőjelezi meg, hogy létezik munkaerőpiaci diszkrimináció, de szerinte ma már messze nem olyan mértékben, mint korábban volt. Ennek ellenére sokszor előfordul, hogy ha valakit nem vesznek fel egy állásra, azt automatikusan a cigány származására fogja, miközben lehet, hogy egyszerűen nem volt megfelelő a képzettsége vagy tapasztalata.

A kollektív áldozatiságba mindent bele lehet csomagolni. Miért nem jön a mentő, miért kapott rossz jegyet a gyerekem, miért nem vesznek fel dolgozni.

Éles kritikát fogalmazott meg azokkal a cigány vezetőkkel szemben is, akik még mindig ugyanebből az áldozati szerepből kommunikálnak:

Érdekes, hogy cigány vezetők nagy része és a jogvédők mindig kikérik maguknak, amikor általánosít a társadalom a cigányokkal szemben. Hogy a cigány lop, lusta, erőszakos. És abban igazuk is van, hogy nem szabad általánosítani. De közben sok cigány vezető ugyanilyen általánosítással beszél arról, hogy a magyar társadalom általában véve cigányellenes. A rendőrség is cigányellenes. Az orvos és a kórházi nővér is cigányellenes. A tanár is cigányellenes. Mindenki cigányellenes. Holott ezeket az általánosításokat ugyanúgy vissza kellene utasítani.

2025. október 1-jén lépett hatályba az országosan sok vitát kiváltó, helyi önazonosság védelméről szóló rendelet. Sokan úgy vélik, ez a rendelet valójában a társadalom peremére szorult rétegek, különösen a cigányok kirekesztését segíti elő. Forgács István azonban határozottan elutasítja ezt az etnikai értelmezést. – Egyetlen település sem hozott még olyan rendelkezést, ami etnikai alapon zárna ki bárkit, és ilyen biztosan nem is lesz – jelentette ki.

A szakértő különösen problémásnak tartja azt, amikor jogvédő szervezetek cigányellenes intézkedésként értelmeznek olyan feltételeket, mint az erkölcsi bizonyítvány bekérése a letelepedni szándékozóktól. Forgács István szerint, aki azt állítja, hogy ez hátrányosan megkülönbözteti a cigányokat, az lényegében azt mondja ki, hogy a cigányok között nagyobb arányban vannak olyanok, akik ezt a feltételt nem tudják teljesíteni.

Sok helyen a magas fluktuáció és a munkafegyelem hiánya miatt sok munkaadó számára végül egyszerűbb és megbízhatóbb megoldás volt a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása.

- Úgy lopták el a cigányok elől a munkát, hogy azt a cigányok egy része észre sem vette - foglalta össze.

Forgács István nem riad vissza attól, hogy kimondja: bizonyos problémák aránytalanul gyakoribbak bizonyos közösségekben.

Tapasztalataim szerint a hátrányos helyzetű cigány közösségekben gyakoribb a kapcsolati és családon belüli erőszak, mint a többségi társadalomban. De erről még azok sem mernek beszélni, akiktől pedig elvárható lenne – fogalmazott. Konkrét példát is hozott, amely jól mutatja a probléma abszurditását. Az ország egyik legismertebb női jogokkal foglalkozó áldozatsegítő civil szervezetét hívta egy rádióműsorba:

Azt kértem, hogy a műsor első felében beszéljünk arról, hogy a családon belüli erőszak ellen hogyan kellene küzdeni általában véve Magyarországon, a második felében pedig hegyezzük ki a dolgot arra, hogy a hátrányos helyzetű és kimondottan cigány közösségekben milyen tennivaló van. Ők viszont ilyen tematizálással már nem vállalták az interjút, azt mondták, hogy nem szeretnék a többségi társadalom előítéleteit visszaigazolni.

Forgács István saját elemzései alapján megalkotta a „C generáció" fogalmát, amely a jelenlegi 8-20 év közötti, túlnyomórészt cigány fiatalokat jelenti. Ez a korosztály számszerűen sokkal nagyobb részt képvisel a magyar társadalomból, mint azt sokan gondolnák. Saját becslése szerint a 10 év alatti gyerekek körülbelül 20 százaléka, az 5 év alatti korosztályban pedig már 23-25 százaléka is lehet cigány származású. Ez azt jelenti, hogy a jövő Magyarországát ez a generáció fogja meghatározni – gazdaságilag, kulturálisan, társadalmilag.

Forgács István különösen fontosnak tartja, hogy a cigánytelepeken működjenek olyan programok, amelyek a tudatos gyermekvállalást, az egyenrangú férfi-női viszonyokat, a kábítószer elutasítását és az oktatás értékét folyamatosan erősítik:

Ennek nincs köze előítéletekhez, ezeket a cigány közösségeknek önmaguk érdekében kell megérteniük és megtartaniuk.

Kapcsolódó: "Romaügyi" szakértő erősítette meg: nem a gyerekszeretet, hanem a primitívség a magas cigány szaporulat oka