Sorozatunk következő alanya Északkelet-Magyarországra kalauzol minket. A mára már teljesen elpusztult Füzérkő várát – jobban mondva azt a területet, ahol egykoron állt – a Bükkben találjuk, Bükkzsérc községtől 5 km-re északra.

Füzér-kőre és a vár egykori helyére nyíló kilátás egy másik erősségtől, Ódorvártól
A 449 m magas Füzér-kőtől északkeletre, a hegy egyik kiemelkedő pontján állt az erősség, melyet a délkeleti szakadékot kivéve várárok vett körül, s amelynek elsődleges feladata pedig a járható út ellenőrzése volt, hiszen a várból kiválóan rá lehetett látni a Mezőkövesdet Diósgyőrrel összekötő középkori útra. Északnyugati peremén egy szakaszon még látszik az egykori várfal alapozása.
Füzérkő várát egyetlen helyen említik okleveles források, és jellemzően ez is az a momentum, amikor 1248-ban IV. Béla engedélyezte Lampert egri püspöknek, hogy felépíthesse az erősséget. Ez már bőven IV. Béla „második uralkodásának” idejében (vagyis a mongol invázió után) történt, és része volt annak az országos törekvésnek, hogy új, a korszakban modernebb kővárakat emeljenek, hogy sikeresebben védekezhessenek egy potenciális második tatárjárás esetén. Természetesen az utak megfigyelését is ebből az okból szorgalmazták.

Egy közelebbi kép (fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány)
Érdekes, hogy további források, oklevelek egyáltalán nem említik, még akkor sem, amikor elpusztult. Elképzelhető, hogy a tatárjárás okozta „sokkhatás” következtében, nem teljesen átgondolt koncepció mentén emelték, így a későbbiekben nem volt rá szükség, nem vették hasznát. Ez az első várrom a sorozatban, mellyel kapcsolatban ez az állítás több mint valószínű, hogy megállja a helyét.
Füzérkőnél régészeti kutatás nem volt, nem is olyan régen, a 20. század végén azonosították a romokat az egykori erősséggel. Van azonban egy más jellegű, a Magyar Királyság történetétől eltérő jelentősége a térségnek.

Itt állt egykor a vár (forrás: Wikipédia)
A vártól nem messze találhatóak régészeti és természetvédelmi szempontból is kiemelkedő cseppkőbarlangok, melyek a Bükki Nemzeti Park részei. A Füzér-kői-átjáró barlangrendszerében régészeti leleteket találtak a Magyar Királyságnál jóval korábbi időszakból. 1930-ban végeztek itt először próbaásatást (a munkálatok egészen 1932-ig tartottak), ekkor kerültek elő az első őskori kőszerszámok, cseréptöredékek.
A 20. század folyamán végig szakmai érdeklődés övezte (később előkerültek további őskori eszközök, emlőscsontok, stb.), több leírásban, ismertetőben szerepel, úgy is, mint kiemelt túracélpont. 2006-tól „megkülönböztetett védelmet igénylő barlang”.
Ezért is különös, hogy Füzérkő vára még az elmúlt században sem kapott különösebb figyelmet a régészektől, történészektől.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Korábbi részek:
- Erősségek a magyar anyaföldön - a sályi Latorvár
- Erősségek a magyar anyaföldön - a döbröntei Szarvaskő
